Januártól az anyagi szükséghelyzetben lévőknek közmunkában havonta négy napot kell dolgozniuk az alapsegélyért (61,60 euró), amennyiben az önkormányzat munkát biztosít a számukra. Ennek anyagi feltételeit az önkormányzatoknak kell biztosítaniuk, bár a szervezésbe a munkahivatalok is besegítenek. Amennyiben a községek nem tudnak munkát biztosítani a rászorulóknak, a segély továbbra is jár. Szigorodik az aktivációs támogatás (63,04 euró) feltétele is, ezt azok kaphatják, akik havonta legalább 64 órát ledolgoznak a közmunkaprogramban. Mivel a közmunka feltételeit a községeknek kell megteremteniük, ellentmondása a törvénynek, hogy amennyiben nem tudnak mindenkinek munkát biztosítani, lesznek, akiknek le kell dolgozniuk a 32 órát és lesznek, akiknek nem, s a döntés itt a polgármesterek kezében lesz. Az eredeti javaslattal ellentétben mégis jár majd segély azoknak az egyéni vállalkozóknak és családjuknak, akiknek olyan alacsony a bevételük, hogy jogosultak a segélyre, ehhez nem kell megszüntetniük, vagy szüneteltetniük a vállalkozásukat. Végezetül mindehhez egy szerény megjegyzés: Igaz ugyan, hogy van egy réteg, melynek nem is célja a munkavállalás, viszont a munkanélküliek többsége igenis szeretne dolgozni. Méghozzá nem a minimális létfenntartáshoz sem elegendő segélyért, hanem a tisztességes, emberhez méltó megélhetésért, s ez sajnos nem adatik meg számukra. Ebből adódóan tehát, mielőtt a segély folyósításának megszigorításához lát valaki, először munkahelyeket kellene teremteni, hogy mindenki, aki igazán dolgozni akar, dolgozhasson, s aztán lehet feltételeket szabni. Itt viszont munkahelyteremtésről szó sem esik, mi több, még a segély folyósításához szükséges munka biztosítását is az önkormányzatokra, illetve a civil szervezetekre hárítja a tárca. Szép…
-nkzs-
DUNATÁJ HETILAP
