Ismét érdekes előadásokkal várta az érdeklődő gyermekeket Gútán az Adamis Anna Városi Művelődési Központba a Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont szervező csapata, november 19-én. Tóth Árpád iskolaigazgató kiemelte, a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódva már 17. alkalommal szervezik meg a Tudományok Napját.
Tóth Árpád nyitóbeszédében azt mondta, azért szervezik meg a rendezvényt, hogy újra egy kis felfedező utat tehessenek a résztvevők a tudományok világába, céljuk: felkelteni a diákok érdeklődését a különböző tudományok iránt. Az igazgató most 270 diákot és 30 pedagógust köszönthetett 27 iskolából, a komáromi, dunaszerdahelyi, érsekújvári, vágsellyei és galántai járásból ésa Magyarországról: Seregélyesről.
A résztvevőket Halász Béla, polgármester is üdvözölte, mint mondta: ha egy rendezvényt már tizenhetedik alkalommal szerveznek meg, az már nagy büszkeség, hiszen jövőre nagykorú lesz. A város nagy örömmel támogatja a rendezvényt, és ez a jövőben is így lesz.
Az előadások sorát Tárnok Ákos kezdte, aki az 1982-ben alakult Los Andidos zenekar alapítója és 12 hangszeren játszik. Zenés útibeszámolójának címe: „Ecuador, a vulkánok országa” volt.
Tárnok Ákos előadását azzal kezdte, hogyan alakult ki nála az andok-zene iránti rajongás, hogyan jutottak el először Ecuadorba. Mint mesélte: Székesfehérváron született, és amikor már 15 év körüli fiatalember volt, az osztrák televízióban andok-zenét játszottak,ezt a Székesfehérváron élőchilei menekültektől tudták meg. Az andok-zenét Ecuador, Peru és Bolívia területén játszák, ő Ecuadorban járt legtöbbször, ott kutatta a helyi népek zenéjét. 1989. karácsonya után, hárman a zenekarból elindultak Ecuadorba, az út elég kalandos volt, az időjárás és a politikai helyzet miatt is, Kolumbiában az ő érkezésük előtt egy héttel Pablo Escobar felrobbantott egy repülőgépet, ezért akkoriban mindenhol katonák és fegyveresek voltak, mert féltek az újabb robbantástól.
Tárnok Ákos útibeszámolójában rengeteg képet is mutatott, beszélt az országról, és zenélt is. Ecuadorban provinciák és tartományok vannak, ott van a legtöbb működő vulkán a világon. Ecuador trópusi ország, 4000 méternél kezdődik a hóhatár.
Tárnok Ákos elmesélte, hogy az egyik alkalommal egy idősebb hölgyön meglátott egy hímzett blúzt, a mintáról a matyóhímzés jutott eszébe, tehát a Mezőkövesd és környéki hímzés. „Vettem kettő blúzt, mikor hazajöttem, elmentünk arra a környékre, és elvittem magammal, gondoltam megmutatom olyan néninek, aki ért hozzá, odavittem a néniknek, hogy nézzék meg, nézegették, forgatták, és mondták, ez nem idevalósi, ez szentistváni – az Mezőkövesd mellett lévő falu.”Tárnok Ákostól azt is megtudtuk, hogy került oda a minta:„mielőtt kimentem Ecuadorba, egy barátom ajánlotta, aki már többször járt Ecuadorban, filmet is forgattak, hogy keressem meg Olga Fischnénit. Olga néni nagyon szép szőnyegeket tervezett, és adott el a világ minden tájára, évtizedeken keresztül megtartotta a magyarságát, nagyon szép népdalokat énekelt nekem, zsidó származása miatt kellett távoznia Magyarországról, ő vitte ki magával a hímzést, és a helyi embereket, indiánokat elkezdte tanítani erre a hímzésre, annyit változtattak, hogy a maguk színvilágát vitték bele.”
A második elődást Dr. Stencinger Norbert történész, a hadtudományok doktora, az I. világháború magyar hadszíntereinek kutatója tartotta: Istenem, erősíts meg a nehéz órákban – Ima ütközet közben, Ember a Nagy Háborúban – Tábori lelkészek szolgálata címmel. A hallgatók megtudhatták, hogy a 20. század elején a vallás még sokkal jobban befolyásolta az emberek életét, mint napjainkban. Amikor kitört az I. világháború, miután Ferenc Ferdinándot 1914 júniusában meggyilkolták, mindenki nagyon boldog volt, örültek a háborúnak. Mindenki azt hitte, ez egy villámháború lesz, az újságokban éltették a háborút, viszont az emberek gyorsan kiábrándultak a háborúból. És, hogy miért örültek? Leginkább a propaganda miatt, akkoriban csak újságokból tájékozódtak az emberek. Stencinger kiemelte: a tisztikar több tagja sem volt tisztában azzal, milyen fegyverekkel rendelkeznek. Nem tudták, hogy egy háború milyen pusztítással jár, az Osztrák-Magyar Monarchia nem nagyon vett részt előtte fegyveres konfliktusban. A mindennapok küzdelmei mellett a harctéren voltak olyan ünnepek is, amiket megtartottak, természetesen máshogy karácsonyozott a tiszti kar és máshogy a legénység, viszont volt olyan, aki ott látott életében először karácsonyfát.
Az előadásában arra is kitért, hogy a miséken alkalmazkodni kellett a háborús helyzethez, nem mindig tudták pontos időben megtartani a misét. Mint mondta, külön gondot okozott a tízparancsolat Ne ölj! pontja, hiszen a háborúban nincs más lehetőség, „vagy én lövök, vagy engem lőnek le”. A tábori lelkészek a szertartásokon nemcsak a hitbéli teendőkre hívták fel a figyelmet, hanem a háborús körülményekről is szóltak, ezzel buzdítva és további kitartásra ösztönözve a híveket
A tábori lelkészeknél alapkövetelménynek számított, hogy a magyar és német nyelv mellett tudjanak más nyelven is beszélni, amelyet a legénység tagjai közül sokan értettek. Figyelembe vették a vallásokat, vagyis, az alapján is válogatták a lelkészeket, milyen felekezetű volt a legénység nagy része.
Időben és témában is messzire repítette a hallgatóságot a harmadik előadás. Dr. Kovács Kálmán Űrkorszak-váltás – Space 2.0 címmel adott elő. A Magyar Asztronautikai Társaság elnöke, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense kifejtette: az űrkutatás leginkább a világűrből a Földnek a kutatása, pontosabbana légkörnek és a Földnek a kutatása, ezért leginkább az űrtevékenység szó lenne a megfelelő kifejezés.
Az egész űrkutatás úgy kezdődött, hogy már az űrkorszak előtt is figyelte az ember a csillagokat, az állandóságot és a változásokat. A csillagok megfigyelése gyakorlatilag egyidős az emberiséggel, de hozzátartozik az is, hogy az égbolt segítségével megpróbáljuk megmagyarázni a történéseket. Az emberiség nem tudott még írni, de már kommunikálta a következő generációnak az információt, hogy a csillagok mozgása és a történések között összefüggés van. A lényeg az volt, hogy valami hasznosat csináljanak a világűr segítségével.
Kovács azt is elmondta, hol kezdődik a világűr. A Kármán-vonal a világűr határa, amely körülbelül 100km-es magasságban húzódik. A nevét Kármán Tódorról kapta, ő számolta ki azt a határt, azt a magasságot amikor a légijármű már nem tud az ún. felhajtóerő segítségével repülni, hanem el kell érnie az első kozmikus sebességet, hogy fenn maradhasson.
Az előadó arról is beszélt, hogy 1969-ban mindenki azzal foglalkozott, ott jártunk a Holdon, ezzel a Szovjetunió és az USA közti versenyt, az Amerikai Egyesült Államok nyerte meg, hiszen az ő pilótáiknak sikerült először a Holdra szállni.
Kovács felelevenítette, azt is, hogy évekkel ezelőtt egy konferencián elhangzott: egy űrhajó már 2024-ben embereket szállíthatna a Marsra, de ez egyelőre nem valósult meg. „Én pedig figyelem az órámat, mert már nem sok van hátra” – mondta nevetve Kovács Kálmán.
Az utolsó előadást egy visszatérő vendég tartotta. Juhos Sándor már tizenötödik alkalommal volt vendége a Tudományok Napjának. Most egy különleges találmányról az 50 éves Rubik-kocka történetérőladott elő.
A Rubik-kocka a magyar innováció szimbóluma is. 20 vitrin volt tele Rubik nevével fémjelzett játékkal a körteremben. Juhosnak 9750 játéka van.
Juhos elmesélte, hogy 1981-ben lett meg az első kockája, ezt 1987-ig tekergette, mire sikerült kiraknia, akkor még nem volt youtube, ahol megnézhette volna az algoritmusokat. Az összekevert állapot és a helyesen álló állapot között van 43 millió változat, amivel ki lehet rakni. A tesója úgy oldotta meg, hogy leszedte a matricát, ő pedig ezt nem tartotta jó megoldásnak, ezért próbálkozott.
Maga a Rubik-kocka nem 50 éves, mert a Rubik-kocka nevet csak 1981-től használhatja hivatalosan, előtte Bűvös-kocka volt. Érdekesség, hogy Rubik Ernő építész nem játékot tervezett, hanem tanítványainak olyan 3D-s modellt alkotott oktatási céllal, ami serkenti a logikai gondolkodást. A Rubik-kocka egyik különlegessége, hogy három dimenzióban elforgatható, mégsem esik szét. Rubik mikor megvalósította ezt a kockát, egy évig ki sem tudta rakni, amikor megkérdezték tőle, hogyan kell kirakni, azt válaszolta, ugyanúgy, ahogy összekevertük, csak fordítva.
A Rubik kocka a világ legtöbbet eladott játéka, hiszen 350-400 ezer darabot adnak el belőle évente, jelenleg a világon minden 7. ember találkozott már a Rubik-kockával.
Juhos Sándor minden Rubik nevét viselő játékból akart egyet, és nehezen ugyan, de sikerült is megszereznie. „Amikor a 80. születésnapját tartottuk Győrben Rubik Ernőnek, akkor azért késett, mert nézte a kiállítást a folyosón, és elmondta, hogy egyben még sosem látta a munkáját. Sosem volt még egyben sehol kiállítva az egész életműve”. – büszkélkedett Juhos. Az egész gyűjtemény egyébként körülbelül két ház árába kerül, voltak érdeklődők, akik megvásárolták volna, de egyelőre nem kapott olyan ajánlatot, amit el tudott volna fogadni.
A gyűjtemény a győri Veterán autó múzeumban egy évig megtekinthető, ahol látható az a Volvo Laplander kép is, ami 30 000 kockából van kirakva.
Érdekességként azt is elárulta Juhos, hogy ki a világ legnagyobb játék értékesítője. A válasz meglepő, hiszen az egyik gyorsétterem-lánc adott el nagyon sok mesefigurás Rubik-kockát, azzal, hogy menüje melle adták ajándékba. Viszont nem a menü miatt adtak el sokat, hanem sokan a Rubik-kocka miatt vették meg a menüt. A Rubik-kockával bármit el lehet érni, olyan láncreakciót indított el, hogy soha nem fog kihalni, a játékgyártók küzdenek érte, hogy gyárthassanak, valamilyen fajta Rubik játékot. Gondoljunk bele, az unatkozó gyermekneka nagyszülő előveszi a kockát, átadja az unokájának, és az biztosan elkezd vele játszani. És mindig kitalálnak hozzá valami újat, most a legújabb: a fantom kocka, ami a kéz melegére adja ki a színeket.
Juhos Sándor este a nagy nyilvánosság előtt is mesélt a Rubik-kockáról, ahol kicsik és nagyok együtt csodálhatták meg a gyűjteményt, és hallgathattak érdekességeket a világ legnépszerűbb játékáról.
Vadkerti Neszméri Csilla, dunataj.sk
