Magyar-szlovák kerekasztal-beszélgetést tartottak a szlovákiai Füleken szombaton a megbékélés jegyében; az eseményen azt vitatták meg, hogyan látják a 20. század történetét, kiemelten a trianoni békeszerződést a szlovákok és a magyarok.
Surján László (KDNP), az Európai Parlament alelnöke a beszélgetésen úgy fogalmazott, hogy a magyar-szlovák viszonylatban ki kell mondani, „ártottunk, elrontottunk, rácsaptunk kinyújtott kezekre, mikor, ki, hogyan”.
Ez az, amit be kell vallani, és utána lehet ezen túllépni, nem pedig elhallgatni a sérelmeket, és úgy tenni, mintha azok nem lennének, mert ez nem működik – hangsúlyozta.
A Charta XXI Megbékélési Mozgalom és a Füleki Vármúzeum által szervezett, szinkrontolmácsolt programon levetítették Dusan Trancik rendező egyórás, szlovák és magyar tannyelvű gimnáziumokban forgatott Történelemóra című filmjét, amelynek központi kérdése az volt, hogyan viszonyulnak a fiatalok az 1920-as békeszerződéshez. Több szlovák diák adott hangot annak, hogy a szlovákok számára ez már lezárt dolog, de a magyarok még mindig nagy problémaként élik meg. Magyarországi jobboldali rendezvényekről felhangzott a „Vesszen Trianon!”, míg a Szlovák Nemzeti Párt nagygyűlésén a „Trianont elismerjük”, „Trianon a béke” feliratú transzparenst állították fel a filmben.
Dusan Trancik elmondta, a komáromi szlovák gimnáziumba nem engedték be a történelemórára a stábot, mondván, hogy ez politika.
Surján László kitért rá, a filmben a fiatalok kimondták, hogy ezen az egészen túl kell lépni, gazdaságban, kultúrában, és nem határkérdésben kell gondolkodni, mert azt Schengen feloldotta. Az alelnök tragikusnak nevezte ugyanakkor, hogy sorra fogalmazták meg – elsősorban – a szlovák fiatalok, hogy külföldre mennek a jobb megélhetésért. Sok ilyen fiatal van Magyarországon is, de aki gyökerek nélkül él, azt elfújja szél – tette hozzá.
Dusan Kovac, a Szlovák Történelmi Társaság elnöke a diákok és tanárok által használt „mi”, „ők”, „miénk”, „övék” kifejezésekre hívta fel a figyelmet, de pozitívnak nevezte, hogy mindkét oldalon vannak fiatal emberek, akik elítélik az extrém nacionalizmust.
Ha megismerjük a nacionalizmust, az lépés annak irányába, hogy megismerjük a történelem menetét és egymást – mondta.
Arról is beszélt, a film főleg arra jó, hogy vitázzanak róla. Ehhez csatlakozott Simon Attila, a Selye János Egyetem Történelem Tanszékének tanszékvezető docense, aki szerint a film példát mutat rá, hogy a történelemtanítás lényege nem feltétlenül valamilyen igazság kimondása, hanem a jó kérdések feltevése.
A film véleményeket tesz egymás mellé, kérdéseket tesz fel, elgondolkodtat, és ránk bízza a választ, nem akarja nekünk megmondani, hogy mit gondoljunk Trianonról – tette hozzá.
A tanszékvezető kifejtette: Trianont sokszor egy problémaként kezeljük, miközben magában rejti a többnemzetiségű Magyarország felbomlásának, Csehszlovákia megalakulásának, valamint a szlovák-magyar határ meghúzásának problémáját. Mint mondta, ha ezeket összemossuk, nem fogunk tudni jó válaszokat adni.
Ha a magyarok azt tudnák mondani, elfogadjuk, hogy nektek fontos volt Csehszlovákia megalakulása, a szlovákok pedig azt, elfogadjuk, hogy nektek fáj, hogy így húzták meg a határt, akkor előbbre tudnánk lépni – mondta.
A kerekasztal-beszélgetést vezető Agócs Attila, a Füleki Vármúzeum igazgatója úgy fogalmazott, hogy előbbre jutnánk, ha mindenki aszerint élne: amitől magunkat meg akarjuk kímélni, azt ne akarjuk a másik félnek se.
A Füleki Vármúzeumnak és a Charta XXI Megbékélési Mozgalomnak ezt volt a harmadik megbékélési rendezvénye, 2011-ben Megértésben címmel tartottak etnikai konfliktuskezelő tréninget a határ két oldalán élő középiskolásoknak, tavaly pedig Hidak Európai népei között címmel szerveztek kiállítást és beszélgetést.
MTI