Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke felvidéki utazása során Komáromba és Nyárasdra látogatott. (Fotókkal frissítve)
Komáromban megbeszélést folytatott Anton Marekkal, a város polgármesterével, majd virágot helyezett el Esterházy János mártír politikus emléktáblájánál.
„Ha már Révkomáromban lehet emléktáblája Esterházy Jánosnak, akkor talán illő lenne, hogy letöröljük azt a bélyeget az ő nevéről, amelyet méltatlanul kapott a második világháborút követően. Ha ezt megtesszük,akkor nagyon fontos gesztust teszünk a kiengesztelődés, az együttélés szempontjából” – mondta a koszorúzás után.
A magyar házelnök tájékoztató jellegű tárgyalást folytatott a Magyar Közösség Pártjának több tisztségviselőjével, köztük Berényi József elnökkel, Horváth Árpáddal (Gúta polgármestere), Farkas Ivánnal (gazdasági alelnök), Stubendek Lászlóval (Komárom), Őry Péterrel (önkormányzati alelnök). Bárdos Gyulával (elnökségi tag, Csemadok-elnök).
Ezt követően a csallóközi Nyárasdra látogatott, ahol részt vett a település első írásos említésének 900. évfordulóján rendezett ünnepségen. Kövér László beszédében hangsúlyozta: „Az országhatároktól függetlenül, egyenlő méltósággal élhető, a nyelvi és kulturális önazonosságot szavatoló életfeltételeket biztosítunk minden nemzeti közösségnek a Kárpát-medencében”.
Kövér László hozzátette, a magyar és a szlovák haza csak a kölcsönös tiszteletre épülve nyújthat gazdaságilag biztonságos, a szülőföldön megélhető, emberhez méltó életet magyarnak és szlováknak egyaránt.” A haza újjáépítése a 21. században nekünk otthon azt jelenti, hogy olyan magyar államot építünk, amely európai módon felelősséget visel a magyar nemzet minden tagjáért. Olyan erős államot, amely nem gyenge láncszeme vagy kockázati tényezője, hanem erőforrása, megbízható tagja a nemzetközi, európai és euroatlanti szövetségeknek” – hangoztatta az országgyűlés elnöke.
Kiemelte: megerősítjük a magyar emberekben a nemzeti összetartozás érzését, a hitet, hogy számíthatnak egymásra, és megerősítjük a lehetőségét annak, hogy a magyarok a gyermekáldás vállalásával éltessék a nemzetet és anyanyelvünket. „Ez az emlékmű, amit most avatunk, arra fog emlékeztetni bennünket, hogy összetartozunk, minden ellenkező törekvés dacára. Közös a múltunk, közös a jelenünk, közös a jövőnk és közös a hazánk is, ezért aztán közös a feladatunk, a felelősségünk is” – fogalmazott a házelnök.
Beszélt arról is, hogy a határok nélkülivé váló, egyesülő Európa megannyi ellentmondása ellenére is lassan, de biztosan felszámolja a magyarokat egymástól elválasztó korlátokat. „Ezért a mi időnk magyarjainak feladata, hogy önmagunkban, gondolkodásunkban lebontsuk a határokat, és elhiggyük, hogy nem határon inneni és túli, hanem mindenféle jelzős szerkezet nélküli, egymásra utalt magyarok vagyunk” – tette hozzá.
Ehhez szavai szerint arra van szükség, hogy a magyarok, éljenek bárhol is a világban, összpontosítani tudják szellemi, lelki és anyagi erőiket. „Ez a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés alapja és célja” – jegyezte meg.
Mint mondta, a közös munka eredményességének mértéke pedig az lesz, hogy jobb állapotban adják-e át utódaiknak a világot a magyarok, mint azt elődeiktől kapták. (mti)
Felvidék.ma
Jakab István felvételei
További fényképek Képgalériánkban ITT>>>
