Ha a gútai katolikus templomokról beszélünk, hármat kell megemlíteni, és egy negyedikről is beszélt Angyal Béla helytörténész augusztus 15-én, „A gútai Nagyboldogasszony templom 300 éves története” című előadáson. A gútai Nagyboldogasszony Templom megáldásának 300 évfordulóján megtartott Szentmisét Mons. Kiss Róbert általános érseki helynök kanonok, esperes, plébános tartotta, aki több évig szolgálta a gútai híveket.
A misén Kiss Róbert prédikációjában kifejtette: A múlt ismerete nagyon fontos, 300 évvel ezelőtt eleink felépítettek ezt a templomot, hogy legyen hol Istennel beszélniük.
Szükségünk van Isten segítségére, figyelmünket mindig fordítsuk rá, hogy megtaláljuk azt a boldogságot, amelyet az Isten előkészített nekünk. Gondoljunk bele: az elmúlt 300 év alatt mennyi minden történt itt. Isten házában, hány ember fordult meg benne, hányan hozták el örömüket, bánatukat, hány gyermeket kereszteltek, hány jegyes pár kötött házasságot, hányan tértek meg, megtapasztalva az Úr jóságát, hány ember dicsőítette az urat. A Boldogságos Szűz Mária, aki nem csak a templom védőszentje, hanem a városé is, életével megmutatta hogyan kell teljesen Istenre hagyatkoznunk, miközben elvégezzük a ránk bízott feladatokat és hogyan válunk Isten szolgálóivá.
A templomban megtapasztaljuk az isteni szeretet erejét, ez a templom már 300 éve hívja fel Isten jelenlétére a figyelmet. Róbert atya megkérte a gútaiakat gondolkodjanak el rajta, mit jelent számukra ez a templom. Hálát adott Istennek, hogy Gútán annyi tehetséges ember él,
bárhova megy az ember, gútai mindenhol van, fontos, hogy ezért tudjuk a Jó Istent dicsőíteni.
A gútai templomok története
A mise után Angyal Béla helytörténész a gútai templomok történetét ismertette. Gúta településén 3 ismert templomról beszélhetünk, mondta a történész. A fellelhető térképeken látni, hogy Nagygúta a Vág-Duna bal partján, míg Kisgúta a csallóközi oldalon található. Az írásos források alapján Nagygútán 1397-től volt templom, amelyet a Mennybe Fölvett Nagyasszony, vagyis Nagyboldogasszony tiszteletére építettek. Kisgútán szintén volt templom, 1697-ben agyaggal tapasztott, sövényből épült kis templom, és oltár is volt benne.
Egy 1714-es egyházlátogatási jegyzőkönyvből az derül ki, hogy tervezik új templom építését, hiszen a régi templomnak már csak a romjai vannak meg, és a folyó gyakori kiöntése miatt az akkori templomot a romba dőlés fenyegette. A hívek a mezővároson kívül szárazabb és tágasabb helyen új kőfalú templomot szerettek volna építeni, amihez meg is kapták az engedélyt a főeminenciás és kegyelmes bíboros hercegtől, hogy az említett régi templom maradványait áthordják, és 1000 forintot biztosított más költségekre.
Az 1731-es egyházlátogatási jegyzőkönyvben már a templom leírása olvasható, amely szerint: „A Mennybe Fölvett Boldogságos Szűznek van dedikálva, bír fölszentelve még nincs, nem is profán. 3 oltára van, melyek épek, sértetlenek, három tiszta oltárabrosszal és egész kövekből, oltárelővel ellátva. A templomot tisztán tartják; a korporálékat, pallákat, kehelytörlőket, kancsócskákat is tisztán és takarosan őrzik. A gyóntatószék alkalmas helyen van; a kegyes szász herceg. esztergomi érsek bőkezűségéből, melyhez hozzájárult a most szerencsésen kormányzó esztergomi érsek, gróf Galanthai Eszterházy Imre nagylelkűsége, a sekrestye jól berendezett. Javadalma nincsen, ám van egy halastava, ahonnan évente valami 6 ft jövedelme származik. Van egy, az egyház pénzén vett kertje; az innen származó gyümölcsöt eladják, és a pénzt a templom használatára fordítják. A kegyes szász herceg, esztergomi kardinális érsek engedélyével az egyház költségén a kunyhónál építettek egy téglaégető kemencét, ezeket […] birtokolja.”
Az 1754-es egyházmegyei látogatás jegyzőkönyve is ismerteti a templom leírását, amely szerint 1724-ben alapított Gútán templomot a főeminenciás és kegyes kardinális és szász herceg, esztergomi érsek, amelyet mindenhol magas fal övez, négy sarkában négy kerekded tornyocskával, és két erős kétszárnyú kapuval. „Maga a templom megáldott, teljes egészében boltívekkel és cserepekkel fedett, három oltára van, melyek között az első és a főoltár a Mennybe Felvett Boldogságos Szűzé, alatta pedig a tizenkét csodálkozó apostol látható, amint nézi mennybemenetelét. Jobb oldalról Szent István és Miklós, balról pedig László és Gellért szobrai díszítik. A második oltár Nepomuki Szent Jánosé, a 3 pedig Jézus legszentebb Nevéé, mindegyik szabályos oltárkőből, oltárabroszokkal, oltárterítőkkel és oltárvánkosokkal bőségesen ellátva, és különböző képekkel és szobrokkal díszített.”
Az 1761-es jegyzőkönyv alapján, a templomot a kegyes emlékezetű kardinális és szász herceg, esztergomi érsek Keresztély Ágost 1722-ben építtette.
Mint ahogy az 1780-as egyházlátogatási jegyzőkönyvből is kiderül, a templomot 1772-ben kibővítették. Az 1812-es jegyzőkönyv arról is ír, hogy a templom „Gutta mezővárosnak mintegy a szívében emelkedik a síkra épült anyaegyház. Tűzveszélynek (mivel nyílt téren, házakkal nem szomszédosan áll) nincs kitéve. Négyszögletes, a bejárat felé a szemközti oldalon kapukkal ellátott fal övezi.”
Angyal Béla a templom mai állapotáról is beszélt. Az épület egyhajós, tengelye kelet-nyugati irányú. A szentély félköríves záródású, a csúcsos főhomlokzatba épített gúlasisakos toronnyal. A templom berendezése barokk, a főoltár klasszicista stílusú festmény Ferdinand von Lütgendorf német festő műve, 1832-ből.
Az orgonakarzat a hajó nyugati oldalán található. A 20. század elején, statikai problémák miatt, a templomot vasrudakkal erősítették meg, mivel a harangokat az I. világháború idején elvitték, az új harangokat 1922-ben szentelték fel. A jelenlegi belső festése Závory Zoltán magyarországi festőművész és restaurátor munkája, 1996-ból.
Angyal Béla előadása végén beszélt a negyedik templomról is, a pitvarosi Nagyboldogasszony templomot 1950-ben szentelték föl, amelyet a Gútáról (és más felvidéki falvakból) a Dél-Alföldre telepített családok építtettek. A felszentelés 60. évfordulóján Gúta önkormányzata emléktáblát ajándékozott a templomnak.
A gútai templom műemlék, tetőszerkezetét nemrégiben magyar állami támogatásból javították meg.
Vadkerti Neszméri Csilla, dunataj.sk
