Nem túlzás azt állítani, hogy az összmagyarság szempontjából szenzációs könyv bemutatóját tartotta a Duna Menti Múzeum és annak Baráti Köre a Szinnyei József Könyvtárral közösen, július 5-én ez utóbbi intézmény előadótermében. Robert Heinrich Oehninger svájci pap A koronahercegnő fátyla című, Boér Laura által magyar nyelvre lefordított művében Árpádházi Boldog Erzsébet legendájával ismerteti meg a nagyközönséget. A baróti Tortoma Könyvkiadó által megjelentetett kötetet két zürichi vendég, a magyarok nyomait Európa-szerte kutató Bakocs Michael szerkesztő Verebes Csabával együtt mutatta be, közreműködött Sztruhár Szilvia.
![](https://www.dunataj.sk/wp-content/uploads/2024/07/Screenshot-2024-07-08-a-1024x771.jpg)
A vendégek sűrű programja miatt a szokatlan délelőtti időpontban megtartott esemény elején a Nyitra Megyei Önkormányzat által fenntartott intézmények nevében a két direktor, Fabó Mária és Paterka Pál köszöntötte a vendégeket és a hallgatóságot. A régész végzettségű múzeumigazgató rövid áttekintést is nyújtott Komárom középkori történelméről.
![](https://www.dunataj.sk/wp-content/uploads/2024/07/Screenshot-2024-07-08-a.d.jpg)
Majd átadta a szót Verebes Csabának, aki elárulta: az általa csak Misinek nevezett Michael, a zürichi Hagyományőrző Lovasíjász Egyesület elnöke nem csak Svájcban, hanem Európa-szerte lelkesen kutatja a magyarok nyomait. Eközben olyan értékes kincsekre bukkan, mint a svájci Winterthur városi egyházi lelkésze, Robert Heinrich Oehninger (1920-2016) által németül megírt Der Schleier der Prinzessin című könyv, aminek magyar nyelvre történő fordítását a szerző halála után az özvegye és a könyvkiadó engedélyezte.
![](https://www.dunataj.sk/wp-content/uploads/2024/07/Screenshot-2024-07-08-a.wdw_.jpg)
„Ez nem egy kalandregény, hanem Árpádházi Boldog Erzsébet hiteles története egy svájci pap szemszögéből” – szögezte le Csaba, aki Bakocs szerkesztővel és a szervezői-adminisztratív feladatokat végző Szilvia együtt könyvbemutatókon népszerűsíti a kevésbé ismert legendát és a művet.
![](https://www.dunataj.sk/wp-content/uploads/2024/07/Screenshot-2024-07-08-a.wdwdwdw.jpg)
Köztudott, hogy az Árpád-ház férfi ága III. András magyar király örök nyugalomra szenderülésével kihalt. Tovább élt azonban a budai várban született koronahercegnő, Erzsébet (1295-1336), akinek a tervezett érdekházasságával akart szert tenni a szabaddá vált koronára a Habsburg-ház. (Ő nem keverendő össze Árpádházi Szent Erzsébettel, akiről a komáromi Erzsébet-sziget is a nevét kapta! – a szerző mj.).
![](https://www.dunataj.sk/wp-content/uploads/2024/07/Screenshot-2024-07-08-a.vvwvwwv.jpg)
A vendégektől a kisfilm-vetítéssel egybekötött könyvbemutatón egyebek mellett megtudtuk: Árpád-házi Boldog Erzsébet, III. András Árpád-házi király egyetlen leánya 2 éves volt, amikor meghalt az édesanyja, Fenenna királynő, majd 7 éves korára teljesen árva lett. A vele rosszul bánó mostohaanyjával, Habsburg Ágnessel száműzték őt Magyarországról, és csak azzal a feltétellel kaphatták meg az özvegyi örökséggel együtt Erzsébet apai örökségét is, hogy egyikőjük sem léphet soha többet magyar földre. Az utóbbit kisajátította a mostohája, Erzsébetet pedig 13 évesen, 1308-ban Ágnes a mai Svájc területén lévő, Winterthurhoz tartozó, tössi domonkosrendi kolostorba vitték, ahol az élete végéig sokat nélkülöző-betegeskedő apácaként élt. Ekképp nem vált a politika játékszerévé…
![](https://www.dunataj.sk/wp-content/uploads/2024/07/Screenshot-2024-07-08-a.wwdddd.jpg)
Erzsébet Istennek felajánlott életéről, szerény, alázatos, vezeklő viselkedéséről Elsbeth Stagel dominikánus nővér leírásából maradtak fenn pontos és hiteles adatok, tények. Az önzetlen, tiszta embernek bizonyult királylány 1336. október 31-én hunyt el, s Elsbeth az utolsó évei kínszenvedéseinél, csodatételeinél és halálánál, valamint temetési szertartásánál is jelen volt. Az általa középkori ónémet nyelven rögzített életrajzi kordokumentum alapján jelent meg a német nyelvű kötet, amelyet A koronahercegnő fátyla, Árpád házi Boldog Erzsébet legendája című magyar fordítás követett.
![](https://www.dunataj.sk/wp-content/uploads/2024/07/Screenshot-2024-07-08-a.wwvvcx.jpg)
E könyvből azt is megtudjuk, hogy Erzsébet testét, a nevezett rend szokásától eltérően, Ágnes királyné parancsára 1337-ben egy kőszarkofágba temették el. A holtteste halálától a kőszarkofágban való újratemetésig romlatlan állapotban volt, azon semmilyen bomlásnak induló folyamat nem volt észlelhető, s ezt isteni csodának tartották szeretett apácatársai.
![](https://www.dunataj.sk/wp-content/uploads/2024/07/Screenshot-2024-07-08-a.b.jpg)
A kőszarkofágot a kolostor kórusában, a föld felszíne fölé emelt kőkoporsóként állították fel. A sírfedélbe a négy evangélista jelképét és Magyarország két címerpajzsát vésték. Száz évvel később még a koporsó a főoltár mellett állt, azonban a síremlék a következő évszázad során nem élte túl a reformációt, felszámolták. Csupán a szarkofág ív alakú fedele maradt meg, mely 1850-ig a templomban maradt, majd 1898-ban a Svájci Tartományi Múzeumnak adták át.
![](https://www.dunataj.sk/wp-content/uploads/2024/07/Screenshot-2024-07-08-a.nmbhg_.jpg)
Micsoda gesztus! Winterthur tartománya az Erzsébet iránt való tisztelet és csodálat jeléül az Árpád házi királyok címerének motívumait felvette a saját címerébe. Sőt, a csodatevő, betegeket is meggyógyító királylányról ott utcát neveztek el, s életét a helyiek jól ismerik, tanítják az iskolában, a gyerekekkel dolgozatot íratnak róla!
![](https://www.dunataj.sk/wp-content/uploads/2024/07/Screenshot-2024-07-08-a.xwxw_.jpg)
A Komáromba látogatott zürichi vendégek pedig úgy vélik, hogy a páratlan Árpád kori ereklyének számító szarkofág sírfedelének Magyarországon lenne a legméltóbb végső elhelyezése. Ezért aláírásgyűjtéssel kezdeményezték annak a királyi városba, Székesfehérvárra hozatalát, amit a Zürichi Magyar Katolikus Misszión kívül a könyvbemutatókon lehet aláírni, s az aláírási ív innen is letölthető: https://magyar-misszio.ch/wp-content/uploads/2020/03/alairoiv.pdf.
![](https://www.dunataj.sk/wp-content/uploads/2024/07/Screenshot-2024-07-08-a.wwwwwww.jpg)
Tízezer aláírásra van szükség, hogy az álom valósággá váljon. „A sírfedél arra a magyarországi Erzsébet királykisasszonyra emlékeztet, aki vesztes maradt a világ hatalmi játékaiban, betegségtől és honvágytól szenvedett, és kolostori hitben fejezte be életét” – olvasható a hiánypótló, helyszínen dedikáltatható könyvben. Sajnálhatja, aki most lemaradt a könyvbemutatóról, de majd a későbbi felvidéki körútjuk során találkozhat a jeles svájci magyar vendégekkel.
![](https://www.dunataj.sk/wp-content/uploads/2024/07/Screenshot-2024-07-08-a.qw_.jpg)
Nagy-Miskó Ildikó, muzsa.sk