„Csatlakozzon Ön is a Petőfi-bicentenáriumhoz, ünnepeljük meg méltóképpen Komáromban a magyar irodalom egyik legfényesebb csillaga, Petőfi Sándor születésének kerek jubileumát!” – csalogatta a közönséget Petőfi 200 emlékműsorára az Egressy Béni Városi Művelődési Központ. A Tiszti pavilon amfiteátrumában július 15-én megtartott ingyenes rendezvényen előbb a Csavar Színház A helység kalapácsa című előadásával, majd Szarka Gyula és zenekara a Petőfi dicsérete című koncertjével szórakoztatta a nagy hőségben is kulturális élményekre vágyó érdeklődőket.
Korábban már több ízben volt alkalmam élvezni a városi komédiák hangulatát idéző A helység kalapácsa című produkciót, amelyben Petőfi páratlan humorával, groteszk elemekkel fűszerezve tárt elénk egy különös világot. Azt a közönséggel való állandó kommunikáció, a sokszor improvizációnak tűnő stílusgyakorlat és interaktív játékmód tette fergeteges komédiává.
Gál Tamás színművész A helység kalapácsában
(Fotó: Egressy Béni VMK)
A 0 – 100 éves korú nézőknek ajánlott előadást Gál Tamás Jászai Mari- és Deszka-díjas színművész, a Csavar Színház alapító „motorja“ és a Komáromi Jókai Színház jelenlegi igazgatója először Kováts Marcellel, majd az égi zenekarba távozott Bodonyi Andrással együtt vitte sikerre. Az eltelt évek során több mint 1000 alkalommal játszotta nélkülözhetetlen, tehetséges zenésztársaival: Mester Lászlóval, Kulin Eduárddal és ez alkalommal is Lakatos Áronnal.
Az előadás korábban, a IX. Nemzetközi Kaleidoszkóp Versfesztiválon, a budapesti Merlin Színházban is kirobbanó sikert aratott, a közönség tizenegyszer tapsolta vissza, s vajdasági turnét nyert. Időközben különféle színházi fesztiválokon több díjjal jutalmazták. Azok sem csalódtak, akik a szombati kánikula ellenére beültek a Tiszti pavilon szabadtéri színpadának nézőterére…
Este hét órától pedig a Kossuth-díjas felvidéki énekes, gitáros, zeneszerző, Szarka Gyula zenekarával (tagjai voltak: Csiba Júlia – ének, vokál, Varga Bori – szaxofon, vokál, Bese Csaba – basszusgitár, Nagy Szabolcs – billentyűk és Varjú Attila – ütős hangszerek) örvendeztette meg rajongóit a Petőfi dicsérete című, egyórás koncertjével, amely dalai tavaly ősszel albumban is megjelentek, és megvásárolhatók – dedikáltathatók voltak a produkció végén. Az emlékműsorokra gyakran jellemző pátoszt ez esetben a jóízű humor váltotta fel, a jeles előadóművész ugyanis inkább a fiatalon értékes életművet alkotott, és az élők sorából idejekorán távozott Sándorunk vidámabb, néhol szarkasztikus arcát akarta megmutatni.
Gyula azt is elárulta: az elhangzó dalok közül több az általa fivérével, Szarka Tamással alapított Ghymes együttes korábbi lemezein is szerepelnek, amelyek mellé kedvenc költőjétől további verseket is választott és megzenésített. Ráadásul, az ifjú zseni és születésének bicentenáriuma tiszteletére Petőfi dicsérete címmel egy őt méltató, közben egyes fajsúlyos verssorait megidéző dalszöveg is íródott, amely így végződik: „Csillagod fénylik az ég tetején, / az idő nem számít rég./ Utat mutat!/ A bátorságod a fény itt, Európa közepén“. A szerző így vallott nagy kedvencéről: „Petőfi szabadságvágya, humora, dinamizmusa követendő példa lehet a mai fiatal korosztály számára. Meggyőződésem, hogy a zene segítségével közelebb hozhatjuk annak lehetőséget, hogy a ma embere újra felfedezze magának Petőfi zsenialitását!”.
Az élménydús együttlétünk során elhangzott még a borospincék hangulatát idéző Meredek a pincegádor, az egyetlen ételről szóló verseként a Disznótorban, majd a jövendő hitveséhez írt Reszket a bokor, illetve a hazai magyar irodalmi tananyagban szintén szereplő Falu végén kurta kocsma és a Pató Pál úr, amelyben a költő egy túl kényelmes szőgyéni uraságot keltett életre, aki gyakran hangoztatta a tájainkon már meghonosodott, sajnálatos ősi jelszót: „Ej, ráérünk arra még!“.
Továbbá felcsendült a Szerelem és bor című mű, mely írója mindenkit arra sarkall, hogy szeressünk és igyunk, mert „erőnk szeretni és hátha pénzünk is időnk jártával odalesz“, valamint A tintásüveg, amelyben a Tótmegyerről származó Megyeri Károly vándorszínész sajnálatos esetét idézték fel. Mindezek után a hallgatóság hosszasan zúgó vastapsával kiérdemelte, hogy ráadásként a Csokonai című megzenésített verset is meghallgassa azért is, mert november 17-én pedig majd Csokonai Vitéz Mihály születésének 250. évfordulójára emlékezünk, akinek múzsája, Lillája, azaz Vajda Julianna Komáromból származott. A nívós esemény során az előadóművészek meg is énekeltették a közönséget, hiszen mint hallhattuk: „énekelni mindenki tud, ez csak bátorság kérdése…“.
Nagy-Miskó Ildikó, ma7.sk
