Gúta képviselőtestülete gyors intézkedésben bízik
Ahogy azt szokás mondani: Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér. És ez a közmondás, bizony napjainkban egyre inkább érvényes. Láthatjuk és tapasztalhatjuk ezt Komáromban is, amikor a korábbi városvezetést egy korábban is hanyag gazdálkodásáról ismert városi cég olyan beruházásba hajszolta, amelynek terheit unokáik is nyögni fogják. Csallóközaranyoson szennyvíztisztító épült, csak éppen túlméretezték a kapacitását és azóta más technológiai hibákra is fény derült. Ezzel szemben sokéve húzódik a városi szennyvíz tisztításának ügye, mert a korábbi tisztítómű idejét múlt, kis kapacitású, s éppen ezért zárolni kellett a város szennyvízcsatornázásának folytatását is. Az viszont egyértelmű, hogy a város kettős dilemma előtt áll, hiszen a szenny-víztisztító nem is a város tulajdona, hanem a Nyugat-szlovákiai Víz- és Kanalizációs Műveké. A rendszerváltást követően az akkori képviselőtestület (nagyon okosan!) nem alakított saját vállalatot, hiszen az említett cég szerződésben biztosította a várost, hogy a szakterületével kapcsolatos valamennyi hibát ingyen távolítja el. Szavukat be is tartották, hiszen a valamikori Kis-Duna ágak, amelyek Gúta belterületén és határában ágaztak össze-vissza, olyan homokos üledéket raktak le, amely nem bírja a súlyt, emiatt az 1966-ban lefektettett csövek alatt megsüllyednek és beomlanak az úttestek.
szlovákiai Víz- és Kanalizációs
Művek Rt. beruházási
és fejlesztési osztályának igazgatója
Legutóbb a Szlovák utcában fordult elő ilyen eset, amelynek eltávolítása több, mint egy éven át tartott, ugyanis a korábbi, a súlytól eltört csövet csak úgy tudták gumicsővel pótolni, hogy előbb csaknem teljes utcahosszban pilonozni kellett. Ráadásul ez volt az egyik olyan szennycsatorna, amely közvetlenül a víztisztítóba vezette a szennyvizet. Az sem titok, hogy évek óta a város csatornáiból tisztítás nélkül folyik a Vágba a szenny. Igaz, az illetékesek folyamatosan ellenőrzik annak mennyiségét, mert a Vág-Duna vízmennyisége ugyan ad lehetőséget a folyónak az öntisztulásra, de az ilyen megoldásnak szigorú mennyiségi szabályai vannak. A városvezetés folyamatosan foglalkozik a problémával, viszont a Nyugat-szlovákiai Vízés Kanalizációs Művek Rt. legalább tizenöt évig fiókban „tárolta” egy új víztisztító felépítését, vagy legalább a meglévő bővítését. Mindezt elismerte Štefan Štefek mérnök, a Nyugat-szlovákiai Víz- és Kanalizációs Művek Rt. beruházási és fejlesztési osztályának igazgatója, aki azt is elárulta, hogy tíz évvel ezelőtt a város másik részére már elkészítették az új rendszer építési tervét, viszont a kivitelezés megkezdése előtt kiderült, hogy „elfelejtették” az ilyenkor szükséges talajvizsgálatokat. Csak ekkor derült ki, hogy a kiszemelt terület is futóhomokkal rendelkezik, s az épületek stabilizálása, pilonozása többszörösére emelné a beruházás összegét. Az újabb érdemi tárgyalásokra csak a múlt év folyamán került sor, amikor a részvénytársaság (ZVaK) vezérkarát lecserélték, s helyükre olyan szakemberek kerültek, akik rájöttek arra, hogy az évi 130 ezer eurós büntetés, amelyet a Vág vizének szennyezése miatt kell fizetniük, tíz év alatt több mint egymillió eurót jelentett. A városvezetéssel azóta szinte naponta tárgyalnak, mivel őket is sürgeti az idő, valójában ez év augusztusától a környezetvédelmi szakemberek letiltották a folyó további szennyezését. Az is igaz, hogy a jelenlegi telep épületéből alig marad valami, új tároló, biológiai „szellőztető” és több főnyomócső kiépítése szükséges. Štefek
mérnök elmondta, hogy a korábbi terveket nem lehet felhasználni, mert a gútai szennyvíztelepre a legmodernebb technológiát akarják beépíteni. Olyan berendezések végzik majd a szennyvíztisztítást, amelyek többnyire zárt térségben lesznek, így garantálva, hogy széljárástól függetlenül, lényegében szagtalan lesz. Sajnálattal közölte azonban, hogy a város új lakótelepét egyelőre nem tudják majd rákapcsolni a telepre, ugyanis a hazai előírások nem engedélyezik, hogy egy leendő, csupán tervrajzon levő telepet rákapcsoljanak a hálózatra. Štefan Štefek mérnök, képviselői kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Nyugat-szlovákiai Víz- és Kanalizációs Művek Rt. új vezetése szívügyének tartja a gútai telep kiépítését, jelenleg az építkezési engedélyeztetés utolsó szakaszába léptek, s valószínűleg november végéig azt kézhez kapják. Ami viszont probléma, az a beruházás fedezetének biztosítása, hiszen az új telep kapacitása jelentősen nagyobb lesz és kellő rezervával is számol (hogy az elkövetkező évtizedekben is kellő kapacitása legyen a szennyvíztisztítónak és a kanalizációs csatornáknak), így megdrágul az építése. Azzal viszont számolni kell, hogy a magánházak esetében 600 -1 000 eurós lesz a nyomásos kanalizációs vezeték kiépítése, ugyanis a szivattyúkat magánterületen kell beépíteniük. Emiatt mintegy 12-14 euróval drágul majd a havi vízszolgáltatás. Egyelőre azonban a pénzügyi fedezet bebiztosítását kell szorgalmazni, s ehhez kérte a város vezetésének segítságát. Ha sikerül audenciát szerezni a környezetvédelmi miniszterhez, remélhetően ez a probléma is hamarosan orvoslódik. Az eredeti elképzelések szerint kétlépcsős beruházás kivitelezési határideje 2025. A beszámoló után a 
képviselők behatóan foglalkoztak a jelenlegi szennyvízproblémával. A magánházak telkén többségében legalizált szennytartályok vannak, amelyekből vállalkozók és a szövetkezet dolgozói hordanak el speciális szippantó kocsikkal. A tartályok ürítése sokáig nem volt probléma, viszont egyik napról a másikra a szennyvíz-telep csaknem duplájára emelte a szippantókocsi tartalmának átvételét, így lényegesen megdrágult a szennyvízszállítás. A közgyűlés korábban felkérte a városi közmű igazgatóját, járjon utána, mennyiért és hol lehetne vásárolni 10-12 m3-es speciális autót. Sajnos, azok ára olyan, hogy ha olcsóbban szeretnék a magánházaktól elszállítani a szennyvizet, ráfizetésesek lennének, ráadásul veszélyeztetnék az ezzel foglalkozó magánvállalkozókat.
Mgr. Morovič Orsolya
felvételei
DUNATÁJ HETILAP 47/2020
