Nem ártana, ha minden képviselő felkészülten érkezne az önkormányzati ülésre…
Szerkesztőségünknek mindig jó érzés, ha írásainkra az olvasók reagálnak. Nagyon örülünk annak, ha e visszajelzés pozitív, de a negatív visszajelzések is hasznosak, hiszen az annak a biztos jele, hogy szélesebb körben olvasák újságunkat. Írásainkban évtizedek óta igyekszünk mindig a tényekre szorítkozni – személyre és pozícióra való tekintet nélkül –, akkor is, mikor a hatalommal való visszaélés, vagy éppen a tudatlanság jeleit véljük felfedezni választott képviselőink tetteiben, szavaiban.
Amikor Komárom önkormányzata meg akarta vásárolni az izsai szeméttározót, valószínű, hogy írásunk is hozzájárult ahhoz, hogy első nekifutásra a tervezetet levonják a napirendről, majd később pár voks híján ne szavazzák meg a vételt. Akkor, támadások érték lapunkat a cikkel kapcsolatban, de végül maguk a képviselők is arra az álláspontra juthattak az üggyel kapcsolatban, hogy a túl magas a vételár és túl sok a kockázat, tehát amit írtunk, igazolást nyert.
Még meg sem oldódott a szeméttározó ügye, mikor ismét egy olyan projektről kellett írnunk, ami a városi vagyon újabb értelmetlen és kalandor kezelését vetítheti elő. Jellemző, hogy cikkünkre reagálva Less Károly képviselő úr nem a tényeket cáfolta, hanem erkölcsi és érzelmi síkra terelte válaszát, amit egyébként szívesen leközöltünk volna, hogy olvasóink – és így az ő választói is – megismerhessék érvelését … bár érv az kevés volt az írásában. Előkerült a jól ismert, ismeretlen gonosszal való riogatás, aki a háttérből igyekszik újra a város érdekei ellen tenni, mint ahogy az történt annak idején a vízmű, vagy a szeméttározó esetében is. Nekünk semmi bajunk a képviselő úr szándékaival (nem is ismerjük azokat), annál inkább a szakmaiságával, illetve éppen annak hiányával. Nem a cikkben leírt tényeket cáfolta, hanem magát áldozatnak beállítva próbált meg szimpátiát ébreszteni saját maga iránt. Egyfajta összeesküvéssel vádol minket, pedig csak azt írtuk le, amit a cég könyveléséből kiolvastunk és józan paraszti ésszel kikövetkeztettünk. Egyébként köszönjük a bókját, de azért nem értünk az energetika minden csínjához-bínjához (sajnos, ahogy ő sem), de van egy óriási különbség köztünk, tudniillik, nekünk semmi anyagi érdekünk nem fűződik ahhoz, hogy egy veszteséges céget működtessen a város mindenáron – ellentétben a képviselő úrral –, főleg most, amikor az oda beleölt pénznek volna helye máshol is. Érdekes az a fejtegetése is, hogy a munkáltató által fizetett járulékrészt nem tartja a bérkifizetés szerves részének (és mint ilyet költségnek), de ez is nyilvánvalóan a gazdaságtanban való jártasságáról tanúskodik. Nyilván a közpénzen fenntartott cégnél töltött évek alatt nem szembesült azzal a ténnyel, hogy mindennek meg van az ára, még a munkának is, tehát a közpénzek gazdaságos felhasználása szempontjából a munkáltató által fizetendő járulék is része a munka árának. Ennek a hozzáállásnak már a múltban is megvolt az eredménye, mikor a közelmúltban a CALOR ügyvezetőjének fizetése nem volt járulék alá vetve, és ezért tetemes büntetést szabott ki a szociális biztosító. Amit viszont érdemes vizsgálni az írásából az az, amiről hallgatott. Inkább azzal vádaskodott hogy féligazságokat írunk. Nézzük meg tehát, hogy mik is azok a féligazságok.
Leírtuk, hogy a város még 2018-ban megrendelt és kifizetett egy hőgazdálkodási koncepciót 22 650 euróért, amit aztán nem is tárgyaltak és a mai napig el sem fogadtak, legalábbis nem találtuk nyomát. Vajon igaz-e ez az állításunk, vagy az, hogy ez a kötelessége a városnak a törvényből ered és nem valami önkéntes alapon történik? Megkérnénk a képviselő urat, hogy amennyiben tévedünk, kérjük írja meg nekünk a koncepció elfogadásának dátumát, hiszen mint képviselő és felügyelő bizottsági tag, nyilván számára ez nem lesz nehéz feladat. Egyúttal írja meg azt is, hogy koncepció melyik részében található az a megoldás, aminek ő a szellemi gazdája, mert mi nem találtuk. Igaze vajon az az állításunk, hogy bármilyen lekötés a központi hőszolgáltatótól automatikusan felfelé nyomja a rendszerben maradók fogyasztói árát? Igaz-e hogy egyetlen uniós támogatási kiírás sem támogatja a központi hőszolgátatóról való lekötést? Mi például a tavalyi kiírásokban olyat is találtunk, amit kimondottan a fűtési rendszerek centralizását volt hivatott támogatni, viszont egyet sem, ami a lekötést!
Figyelemre méltó az a mondata is, hogy 80 ezer euróért vennének új kazánt a Belső körúti kazánházba, természetesen a város dotációjából. Miért jó az a városnak, illetve a többi nem belső körúti lakosnak, hogy a város támogassa egy kis számú lakás fűtésének modernizálását? A többi lakossal szemben ez nem diszkrimináció? Megjegyeznénk, hogy azok sem járnak túl jól, akiknek a CALOR szolgáltat hőt, mivel mint kiderült, jogtalanul számláznak magasabb árat, ha jól értelmezzük a képviselő úr szavait. Szánalmas, ahogy a képviselő Andruskó Imre mögé bújik, pedig ha jól figyelt volna, az illető képviselő felszólalásaiban mindig előrebocsájtotta, hogy „nem tartja magát szakembernek, de az a véleménye hogy…” Ő ezt megengedhette magának, mert mivel nem tagja egy olyan cég felügyelő tanácsának, ahol egy kis professzionalizmus is elkelne. Egyébként ha már a szakmaiságnál tartunk, szerény véleményünk szerint a képviselő úr enyhén szólva elhanyagolja a felügyelőtanácsi teendőit is, hisz az érvényben lévő felszámolási törvény alapján már kérnie kellett volna a csődeljárást a cég ellen, mivel annak saját tőkéje negatív értéket mutat, vagy tennie azért, hogy ez a törvénytelen állapot megszűnjön. Máskülönben ez a cég is olyan dicstelen véget ér, mint annak idején a Viator Kft., amit dr. Anton Marek polgármestersége alatt úgy töröltek ki a cégregiszterből, mintha nem egy városi tulajdonú cég lett volna, hanem mondjuk egy maffiózó szürkelovas cége. A képviselő úr tehát arra sem fektet különösebb hangsúlyt, hogy az általa felügyelt vállalat megfeleljen az átláthatóság követelményének, mert a legutolsó nyilvánosságra hozott adatok a honlapukon 2018-ból származnak. Írásából az is nyilvánvaló, hogy azzal sincs tisztában, hogy mint felügyelő bizottsági tagnak, mik a teendői. Arról ír, hogy „szem előtt tartjuk a városi cég érdekeit, legyen szó döntéshozatalról, új technológiák kiválasztásáról, befektetések megindításáról… megfelelő koncepciókat, víziókat állítunk fel.” Lázas megfelelési igyekezetében összekeveri a felügyelőbizottságot a végrehajtói funkcióval. Ha ő is részese a beruházásnak, vagy a döntéshozatalnak, akkor őt ki felügyeli? Látványos példája ez annak, amikor valaki az ellenőrző funkciót összekeveri a végrehajtói szereppel, ugyanis ha a kettőt összekeverik, akkor eltűnik a két szerep között az a határ, melyet a törvény szigorúan megkövetel. Egyébként még a nevében is benne van, hogy felügyelőbizottság és nem tanácsadó szerv. Az is elgondolkodtató, hogy a képviselő úr milyen képesítés, vagy szaktudás alapján állít fel „megfelelő koncepciókat”.
Ha egyúttal ő is felügyeli azokat, akkor nyilván olyan koncepciót állít majd fel, ami neki felel meg. Esetleg majd nem ért egyet saját magával?
Hogy is van ez, tessék mondani? Írásában egyébként elismeri, hogy a cég krízisben van, de csak 2019-től, mert akkor jött egy gázáremelés és ettől lett a veszteség. Akkor nyilván az is féligazság, hogy 2016-ban is -11 813 eurós veszteséget mutattak ki, majd 2017-ben -7 047 eurót és ekkor már a saját tőkéje is negatív volt, 2018-ban a tőkeemelés ellenére ismét -6 196 euró volt a hiány.
Külön szeretnénk felhívni a sportot kedvelő olvasóink figyelmét a képviselő
úr azon szándékára, hogy attól tenné függővé a KFC-nek majdan nyújtandó támogatást, ha az új stadionban a CALOR fog fűteni. Tehát számára nem az a fontos követelmény, hogy az új stadion energetikája modern, környezetbarát, és gazdaságos legyen (ahogy az az UEFA ajánlásaiban is megfogalmazódott), hanem, hogy a felügyelete alatt álló cég működtesse azt. Mert a pénz „házon belül marad”, és nyilván a képviselő úr sem szívességből „felügyel”.
Amiért érdemes erre az állítására felfigyelni, az az elfogultsága az új stadion megépülése ellen. A képviselő úr úgy tekint az egész beruházásra, mint egy támadásra a városi vagyon ellen, mivel majd 20 évig a város állja majd a fenntartás költségeit. Minden, egy kis vállalkozói szellemmel megáldott olvasó is érzékeli, hogy 20 év múlva is áll majd az aréna, így szolgálva városunk lakosainak sportolási és szórakozási igényeit. Ha jó gazda kezébe kerül, akkor még az is lehet, hogy hasznot is hoz a városnak, vagy a működtetőjének. A képviselő úr ezzel a lehetőséggel eleve nem számolt, mivel pályafutása során (információink szerint) még egy sikeres vállalkozásban sem vett részt.
Tömören-röviden a helyzet az, hogy a képviselő úr a pozíciójából eredő hatalmával – amit egyébként a szurkolóknak is köszönhet –, megzsarolt egy
sportklubot annak érdekében, hogy az általa felügyelt cég akkor is bevételhez juthasson, ha a „minifűtőmű” által nyújtott szolgáltatás egyáltalán nem felel meg a jelenkor követelményeinek, és így a város többségének az érdekeit sem szolgálja.
DUNATÁJ HETILAP 30/2020
kép: pixabay
