A protokollmosoly mögött a háttérben valójában kemény harc folyik?
Hosszú ideje foglalkozunk a komáromi termálfürdővel kapcsolatos közbeszerzéssel és a gáztalanító (gázlecsapoló) berendezés körüli gyanús történésekkel. Legutóbb nyílt levelet küldtünk a polgármesternek és helyettesének, hogy cselekvésre ösztönözzük őket. A levél nyilván felkavarta az állóvizet, mert az egyik képviselő jóvoltából hozzájutottunk egy olyan dokumentumhoz, amely arról tanúskodik, hogy komoly műszaki problémák vannak a gáztalanító működése körül. Tehát nem igaz az, amit a polgármeter állított a legutóbbi sajtótájékoztatón, miszerint „technikailag bizonyos szempontból működik” a berendezés, ráadásul a kivitelező és az egyik alvállalkozó között is folyik a harc…
A valóság az, hogy míg a fürdő medencéiben lubickolnak a vendégek, addig pár méterre tőlük, a gyerekmedence közvetlen szomszédságában felettébb veszélyes helyzetet teremt a hozzáértés hiánya. Az is kiderült, hogy az egész (potom 250 ezer eurós) berendezés elavult, használt alkatrészekből készült és még
a szerelés szakszerűsége is kétségbe vonható. Egy alvállalkozó a következőket írta: „A gázleválasztó tartály feltöltésénél szembesültünk egy érdekes ténnyel, miszerint a zárófedél alatt nem volt tömítőgyűrű. Kérdezem, hogyan végezték el a 20 baros nyomáspróbát? … A 20 barral tesztelt tartály pedig az 1,8 bar nyomás elérésekor felfúvódott”. Az egész berendezés inkább hasonlít tehát egy second hand tákolmányra, mintsem egy olyan modern berendezésre, ami arra volna hivatott, hogy hosszú távon és gazdaságosan megoldja a termálfürdő energetikai szükségleteit. Mire gondolhat az ember, amikor a következőket olvassa az egyik alvállalkozónak a kivitelezőhöz írt levelében: „egyik nap miért kell DN80-as mágnesszelep, egy hét múlva már elég a ¾-es. Mert pont ez volt? Persze megint használt, nem új. Beszereltettél egy öreg kipufogót a régi gázmotorról, amire rászereltettél egy használt hangtompítót.” A technikai problémák mellett azonban felmerül az a gyanú is, hogy az egész közbeszerzés törvénysértő és hogy a Comorra Servis igazgatójának tevékenysége ismét szakszerűtlen és zavaros, bár ezt már megszokhattuk tőle.Több éve „oldja” a gáztalanító ügyét sikertelenül és valószínűleg most is megússza felelősségre vonás nélkül, habár úgy tűnik, hogy már maga is érzi a helyzet tarthatatlanságát. Nyilván ezért „garantálta” az egyik alvállalkozónak, hogy ha kell, a saját vállalkozásából fizeti ki a számlát. Tehát egy járulékos szervezet igazgatója egy közbeszerzés alapján végzett munka kifizetését a saját cégéből garantálja…
Szó szerint ezt olvashatjuk: „mert ahogy azt te is tudod, az igazgató úr személyesen vállalt garanciát a kifizetésre, ahogy fogalmazott, szükség esetén a saját vállalkozásából fizeti ki a számládat…
No comment.
Annak ellenére, hogy már évek óta gondok vannak a cég beruházásaival, a testület, illetve a városvezetés nem érzi szükségét, hogy ellenlépéseket tegyen. Hacsak nem azt várják el a Comorra Servis igazgatójától, hogy továbbra is fedezze a múltban elkövetett olyan visszaéléseket, mint például a gázlecsapoló szétszedése és ismeretlen helyre való szállítása Bastrnák Tibor regnálásának utolsó évében. Amennyiben Stubendek László és helyettese, Keszegh Béla ezt várja el Nagy Tomáš igazgatótól, akkor a szervezet élén nyilvánvalóan nem is történhet semmi változás. Tovább áramlik a metán a levegőbe, továbbra is megvalósulnak zavaros beruházások, szerződéskötések, egyezségek és a fürdő is folytatja gazdasági mélyrepülését, újabb pénzeket vonva el a várostól és metánnal szennyezve a környezetet, vagyis veszélyeztetve a polgárok egészségét.
DUNATÁJ HETILAP 32/2018
kép: pixabay.com
