A koreai márka vitathatatlanul a formatervezés egyik élharcosa az autóiparban. Olyan modellek bizonyítják ezt, mint a Veloster, a Genesis Coupe, az Elantra, az ix35 (és utódja, a Tucson), vagy az i40 limuzin és kombi. Legújabban pedig – a Kona, amely külső megjelenésével gyakorlatilag minden konkurensét kiütötte. (Talán azért, mert ugyanaz a Luc Donckerwolke nevű dizájnőr tervezte, aki például a Lamborghini Gallardót…?) Mindenesetre született egy újabb kompakt SUV, amely után forognak a fejek az utcán, és amelyet egy nagyon attraktív kombinációban (177 lovas motor, hétgangos automata váltó, összkerékhajtás, másodig leggazdagabb szereltség) kaptunk meg tesztelésre.
Alaktan
Maga a kupés alapforma is telitalálat, de a részletek azok, amelyek igazán ütősek. A futurisztikus maszkon 3 szinten helyezkednek el a különböző fényforrások, a hatalmas hűtőrács fölött egy sportautós, keskeny légnyelő rés fut végig, a kerékszoknyák plasztikperemei még a lámpákat is elöl-hátul körülölelik, miközben hátul is 4 külön lámpatestet találunk… Komolyan mondom, legalább 3 autóra elegendő dizájnőri ötlet! Pedig még nincs is vége a felsorolásnak, lásd az ezüstszínű küszöbberakásokat, a hátsó oszlopok attraktív plasztikbetéteit vagy a diffúzorra hajazó hátsó alvázvédő lemezt. Egy szó mint száz: ez a forma messze kiemeli a szabadidősök özönéből a koreai kompaktot, amiről a teszt során is számtalanszor meggyőződhettünk. Mert túl azon, hogy forogtak utána a fejek, arra is nemegyszer volt példa, hogy bámészkodók gyűrűjében találtam az autót a parkolóhelyen…
A belvilág…
..nem annyira avantgárd, mint a külső, viszont ízléses, ergonomikus, és nem utolsósorban játékos. Tesztautónkban az utóbbiról főleg a feláras LIME/RED csomag gondoskodott, amely fekete, piros, citrom- vagy narancssárga színben rendelhető meg. Mint a légbeömlők keretein, a sebességváltó kulisszáján, az ülések peremein és a biztonsági öveken látható, a „miénk” a citromsárga verzió volt. Tényleg remekül feldobta az enteriőrt. A helykínálat a kompakt autók átlaga; a képen látható hátsó lábtér kialakításához pl. már némi kompromisszumkészségre van szükség az elöl ülők részéről. Van viszont hátsó középső kartámla, ami ritkaság ebben a kategóriában. A koffer is átlagos, de viszonylag tagolatlan falainak köszönhetően jól pakolható, e szinten alapkelléke a rögzítőháló, és bővítése után tökéletesen sík padló keletkezik; ez sem túl gyakori jelenség ebben a szegmensben. Ami pedig a szereltséget illeti, az értékesebb holmik: automata páramentesítő rendszerrel ellátott egyzónás légkondi, sávtartó asszisztens, indukciós telefontöltő, adaptív tempomat, elülső-hátsó parkolóradar, tolatókamera. Ennek képét az infotainment rendszer hétcollos képernyője jelenítette meg, mellesleg kiváló felbontásban. A volánról is vezérelhető rádió digitális vevőt is tartalmazott, zenét USB-csatlakozón keresztül is hallgathattunk, és magától értetődő volt a Bluetooth-rendszer.
Országúton, terepen
A Kona egyelőre 2 benzines turbómotorral kapható a hazai piacon, tesztautónkban az erősebbik dolgozott. Ekkora teljesítmény már-már erőfitogtatás egy ilyen méretű és besorolású autóban, viszont a sofőr számára tömény élvezet forrása. Szinte minden helyzetben elég volt egy pöcc a gázpedálra, a kétkuplungos automata máris pakolta a megfelelő fokozatot és a másfél tonnánál könnyebb vas egészen váratlan vehemenciával lőtt ki. Főleg SPORT módban, mivel rezsimválasztónk is volt (a másik két pozíció: COMFORT és ECO).
Viszont mindennek – ára volt, éspedig a fogyasztás. Ez a motor egyszerűen elkéri és megeszi a magáét, pláne a hozzá kizárólagosan választható automata váltóval, illetve összkerékhajtással. A 6,7 literes papírfogyasztás korrektnek tűnik, de ebbe sem lehet beleférni: tesztfogyasztásunk például – igaz, némi terepkóstolgatással együtt – kereken 8 liter volt. Ám csak megismételni tudjuk: egy már-már túlmotorizált verzióról van szó. Aki nem akar folyamatos erődemonstrációt tartani a Konával, és 4×4-es technikára sincs okvetlenül szüksége, választhatja a kisebbik benzinest, amely még mindig tisztes 120 lóerős, ám – papíron – másfél literrel kevesebbet fogyaszt. Esetleg várja meg a rövidesen érkező 1,6-os, 136 lovas dízelt, várhatóan 4,5 liter körüli fogyasztással…
Végezetül pedig még annyit: a 4×4-es technika itt is pont annyit adott, mint minden hasonló szabadidő-autó esetében. Nem kellett annyira félnünk a városi kátyúktól, ugyancsak aggodalom nélkül hajthattunk át az átlagos méretű pocsolyákon, a több mint 17 centis hasmagasság pedig hepehupásabb földutakat is leküzdhetővé tett. Vizes-havas-csúszós aszfalton pedig azt a fajta biztonságot garantálta a szükség esetén 4 meghajtott kerék, amit kettő már nem tudott volna…
Vas Gyula
A szerző felvételei
ADATLAP
Hengerűrtartalom: 1591 cm3
Teljesítmény: 130 kW (177 LE)@5500
Nyomaték: 265 Nm@1500–4500
Sebességváltó: hétfokozatú kétkuplungos automata
Legnagyobb sebesség: 205 km/óra
Gyorsulás 0–100 km/óra: 7,9 s
Gyári átlagfogyasztás: 6,7 l/100 km
Tesztfogyasztás: 7,8 l/100 km
CO2-kibocsátás: 153 g/km
H/Sz/M: 4165x1800x1565 mm
Hasmagasság: 177,5 mm
Csomagtér: 361–1143 l
Üzemanyagtartály: 50 l
A modellcsalád induló ára: 15 990 €
A tesztelt típus induló ára: 23 490 €
