1978-tól a Kör tagjai gondozták több neves komáromi személyiség síremlékét (Beöthy Gáspár, Beöthy Zsigmond, a Jókay család, dr. Alapy Gyula, dr. Baranyay József, Kopeczky János zenetanár, Pap Gábor ref. püspök, Tuba János). Kelemen István feldolgozta a két világháború közti időszakban Komáromban működő ifjúsági egyesületek történetét. 1979 decemberében személyi változás történt a Kör vezetőségében: a betegsége miatt leköszönő Trugly Gizella helyett Beck Mária lett a pénztáros, a krónikaírást pedig Hegedűs Margitka folytatta, s végzi mindnyájunk megelégedésére mindmáig.
1981-ben a Kör tagjai hatszáz koronát adtak össze a Jókay család sírkápolnájának faláról hiányzó márványtábla elkészítésére. A Kör fennállásának 10. évében Kelemen István előadást tartott a komáromi farsangi népszokásokról, Sztankay József elkészítette a második világháború előtti komáromi vendéglátóipari létesítmények jegyzékét, Bihary Mihály pedig e létesítmények jellemzését írta le értékes adatokat szolgáltatva Komárom társadalmi életének feltérképezéséhez. A jubileumra megjelentetett kiadványunkat csupán 200 példányban, sokszorosítva adhattuk ki, a járási pártbizottság csak így engedélyezte, mert a kötet tartalmazza négy komáromi templom történetét is. Működésének második évtizedében a Kör tagjai folytatták a muzeális értékű tárgyak és történelmi adatok gyűjtését, saját kutatásaik alapján előadásokat tartottak, valamint beadvánnyal fordultak az akkori Komáromi Városi Nemzeti Bizottsághoz, melyben indítványozták, hogy azt a házat, amelyben Selye János nevelkedett, a város jelölje meg emléktáblával és nevezzen el a tudósról egy utcát. 1984-ben rendezte meg először a Kör az azóta már hagyományossá váló farsangi társasvacsoráját. Szintén ettől az évtől datálódik az a hagyomány, hogy a vezetőség felköszönti a kerek születésnapjukat ünneplő tagokat. 1984. november 23-án id. Trugly Sándor vezetésével Nagy László Endre, Szabó Jenő, Huszlicska György, Tóth András, Krűger Viktor és Vörös Lajos áthelyezték a katolikus temetőbe Obell József honvédőrnagy-orvos síremlékét, amely a Marianum mögötti területen a sárban hevert. 1985-ben megkezdték munkájukat a temetők nevezetes síremlékeinek összeírására alakult csoportok. 1986. október 7-én tartotta a Kör először összejövetelét a Zichy-palota akkor kialakított termében. Ott került sor 1986. december 16-án a Kör ünnepi ülésére a múzeum megalakulásának századik évfordulója alkalmából. 1987 novemberére elkészült munkájával a helyi temetők feltérképezését végző két csoport Szabó Ernő és Kucman Jenő vezetésével. 1989. március 14-én a Kör tagjai megkoszorúzták az 1848/49-es honvédek közös síremlékét a katolikus temetőben, másnap, március 15-én a tagság részt vett a Klapka-szobornál (még az Angolparkban) megvalósuló koszorúzáson is, ez azóta szintén hagyománnyá vált a Kör tevékenységében. 1990-ben a Kör anyagi támogatásával a helyi református temetőben felállították a második világháború alatt Komáromban elhunyt magyar honvédek emlékművét. Az evangélikus és református temetőből 1978-ban exhumált és egy helyre temetett mintegy 40 katona nyugszik alatta. A Kör egyik régi kezdeményezése vált valóra 1991. augusztus 3-án, amikor a Selye Napok keretében a Határőr utcai Selye-házon leleplezték Selye János háromnyelvű márvány emléktábláját. Tagjaink ott voltak október 31-én azon az ünnepségen is, amelyen leleplezték az eredeti helyére visszahelyezett id. és ifj. Péczely József és Tóth Lőrinc emléktábláját.
(Folytatása következik)
Mácza Mihály
DUNATÁJ HETILAP 12/2017
