Az almatermés betegségei szüret idején
A jó minőségű alma megtermelése és kiváló tulajdonságainak megőrzése mind a nagyüzemben, mind a háztáji gazdaságban egyaránt követelmény. Az egyes minőségi tulajdonságok, mint például a méret, színeződés, már a szüret idején adottak, ugyanakkor az alma belső szöveti elváltozásai, melyeket tárolási betegségeknek is nevezünk, éréskor és szedés után befolyásolhatók. A szállítás és tárolás során jelentkező betegség az alma húsbarnulása. Elsősorban a 60 mm-nél nagyobb átmérőjű terméseken jelentkezik. A tünetekre jellemző, hogy a gyümölcs húsa megbarnul, megpuhul, kásás lesz. A betegség kialakulásának oka a túlérettség. A technikai érettségben leszedett almákon kevésbé fordul elő. Az alma taplófoltossága elsősorban a tárolókban jelentkezik, de már a szüret előtt is megfigyelhető. A tünetekre jellemző, hogy a gyümölcs héján elszórtan 2-3 mm átmérőjű, kerek, gyümölcshúsba mélyedő barna foltok láthatók. A gyümölcsfoltok keserű ízűek. A betegség ellen hasonlóan kell védekezni, mint a lenticella-foltosság ellen. Az almatermés legjelentősebb tárolási betegsége a lenticellás foltosság, amely már a szüret előtt, még a fákon lévő gyümölcsökön jelenik meg. Az ilyen gyümölcs nagyban veszít az értékéből. A lenticella-foltosság egyik altípusa a Jonathán-foltosság. A betegség legfontosabb növénye a Jonathán, ám ez az almafajta már csak itt-ott fordul elő, viszont időközben már más piros héjú almafajtákon is tapasztalható. Itt a betegség inkább a nagyobb és jól színeződött terméseken károsít leggyakrabban. A lenticella-foltosságra jellemző, hogy a foltok nemcsak a lenticella körül, hanem a gyümölcshéjon bárhol megjelenhetnek. A betegség fő oka a kalciumhiány (Ca), amely egyrészt a nehéz felvehetősége, vagy a talajban levő mészhiány miatt fordul elő gyakran. Azonkívül több közvetett oka is lehet, hogy az alma mészellátottsága nem kielégítő. Gyakori ok a savanyú talaj is, vagyis a 6,9 pH alatti értékek. A nagy adagú káliummal (K) történő trágyázás is kiválthatja. A mész (Ca) felvételét az időjárás is befolyásolja. A száraz időjárásban a termésfoltosság intenzívebb. Azonban a leggyakrabban itt a nagyobb méretű gyümölcsön és a későn szüretelteken jelentkezik. Azonkívül a magas hőmérsékleten szedett gyümölcsök gyorsabban öregszenek, s ezeket a betegség jobban károsítja. A betegség megelőzése céljából el kell kerülni a fent leírt rendellenességeket, szükség esetén 3-4 alkalommal, egy-két hetes időközönként mésztartalmú levéltrágyákkal kell permetezni az almafákat. Ilyenek például a Lamag Ca (0,5 %), Wuxal Calcium (0,6 %) és még hasonlóak, melyekből bő választék áll rendelkezésünkre a gazdaboltokban. Mind a gyümölcsöskertben, mind a virágoskertben fontos a megfelelő növényvédelem ősszel is, így sok apró munka vár ránk. A gyümölcsöst is ideje rendbetenni, szüreteljük le a még le nem szedett almát, körtét, diót, és gondoskodjunk a téli tárolásukról, vagy ha nem tudjuk az összes gyümölcsöt eltenni a következő évre, főzzük be a megmaradt gyümölcsöket. A rothadó vagy beteg gyümölcsöt ne tegyük el tárolásra, mert megfertőzheti az egészséges gyümölcsöt, sőt ezek befőzésre sem alkalmasak, és sajnos a komposztba sem érdemes tenni, így marad az égetés vagy a hulladék. Ősszel tegyünk enyves gyűrűket a fákra, hogy a téli araszoló és más kártevő ne jusson fel rájuk. Ma már számtalan olyan termék van a mezőgazdasági boltban, amely a növényvédelem terén nagy segítségünkre lesz, ilyenek a sárga lapocskák, amelyek mind szobanövényre mind fákra- bokrokra kiakaszthatók. Itt maga a sárga lap van bekenve egy erős ragasztóval, így a mászó és repülő kártevők beleragadnak. Hasonló megoldással lehet kapni enyves gyűrűt is, amelyet a fa törzsére kell körben felragasztani, így védve a fát a kártevőktől, hangyáktól. A gyűrűt tavasszal érdemes eltávolítani, hogy a hasznos rovarok ne akadjanak fent rajta. A szőlőt, a rózsákat, a leandereket, hibiszkusz- és a gyümölcsfákat is érdemes lepermetezni, hiszen a kártevők és a különböző tetvek most rakják le a petéiket, így azok a következő tavasszal a meleg hatására fejlődésnek indulnak. A leandert és a hibiszkuszt mielőtt bevinnénk a téli szálláshelyére, permetezzük le biola, vagy biofluid vegyszerrel, mert ez elpusztítja az esetleges kártevőket. A lehullott faleveleket és nyesedéket terítsük szét, hagyjuk megszáradni, majd aprítsuk össze, vagy dobjuk a komposztra, ha nincs komposztáló edényünk, egyszerűen a száraz és aprított leveleket terítsük szét a fák és bokrok alatt. A beteg vagy fertőzött növényi részeket égessük el, ezek semmiképp ne kerüljenek bele a komposztba.
-la-
DUNATÁJ HETILAP 37/2016
