Lakossági bejelentés hívta fel a természetvédők figyelmét arra, hogy a Gúta melletti Bókonyban valaki a töltés mellett vidravasakat helyezett ki csalétekkel. A helyszínre érkező természetvédő az egyik vidravasban egy egerészölyvet talált, mely súlyos sérülései miatt már menthetetlen volt. A másik csapdától távolabb pedig egy régebbi madártetem maradványai voltak. Mindez arra enged következtetni, hogy valaki már régebben irtja ezzel a törvénytelen és egyben
kegyetlen módszerrel az említett ragadozó madarakat.
A rendőrség nyomozást indított az ügyben és a csapdák kihelyezőjének számolnia kell azzal, hogy amennyiben fény derül kilétére, orvvadászatért, védett madár elejtéséért és állatkínzásért kell felelnie. A vidravas valamennyi uniós országban tiltott eszköznek számít, mert az elejtett állatnak súlyos, hosszas szenvedéssel járó sérülést, végtagvesztést okoz, mely gyakran annak pusztulásához vezet. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez az eszköz nemcsak állatra, madárra, hanem emberre is veszélyes lehet, egy véletlenül belelépő gyermeknek is súlyos sérüléseket okoz. Az elejtett egerészölyvről pedig tudni kell, hogy védett madár, nevét arról kapta, hogy fő táplálékát kisemlősök jelentik, nálunk leginkább a mezei pocok. Olyan években, amikor a pockok elszaporodnak, az ölyvek szinte kizárólag (70-90%-ban) rágcsálókkal táplálkoznak, nagy hasznot hajtva ezzel a mezőgazdaságnak. A pocokpopulációk összeomlásakor ugyan megnő az alternatív zsákmányfajok gyakorisága, ami azt jelenti, hogy a területtől és az időszaktól függően rovarok, kétéltűek és hüllők, vagy kisebb testű madarak is meghatározó részét képezhetik az egerészölyvek táplálékának, de a kisemlősök aránya ilyenkor is jelentős marad (20-40%). Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a természetvédők az utóbbi időben egyre gyakrabban találkoznak olyan esetekkel, amikor ezeknek a védett ragadozó madaraknak csapdát, mérget helyeznek ki, vagy lelövik őket. Gyakori vád ellenük, hogy jelentős károkat okoznak az apróvadállományban. Nos, igaz ugyan, hogy az egerészölyvek alkalmanként fácáncsibéket, kisnyulakat is zsákmányul ejtenek, negatív vadgazdálkodási hatásuk azonban megkérdőjelezhető. Rengeteg apróvad pusztul el ugyanis a mezőgazdasági munkák miatt, melyet az ölyvek már tetemként találnak és fogyasztanak el, s ilyenkor az elkaszált tetemeket eltakarító ragadozókra gyakran rásütik a „vadgyilkos” jelzőt. A ragadozó madarak védelmére alakult egyesület (Ochranca dravcov na Slovensku) háromezer euró jutalmat ajánlott fel annak, aki segít kézre keríteni a vidravas csapdákat kihelyező személyt.
-zsu-
DUNATÁJ HETILAP 8/2016
