Sajnos mindeddig egyetlen komáromi testületi ülésen sem esett szó arról, hogy a KOMVaK gazdálkodásában mit is takar valójában a zálogba tett cégvagyon. Bizony az nem pár fénymásoló, vagy cégautó, hanem hatalmas ingatlanvagyon, amely a létező városi és falusi vízvagyonok fejlesztése nyomán keletkezett, mint például Komáromnak a Gadócon, illetve az Erzsébet-szigeten található szennyvízvezetéke része, illetve több település, például Izsa, Marcelháza, Virt, Ekel, Path, Dunaradvány vízvezetékrendszerének része, melyek mind közpénzekből, azaz mindannyiunk, a komáromiak pénzéből lettek megépítve. Ennek ellenére a KOMVaK és testületbeli támogatói is többször hangoztatták azt a féligazságot, hogy nem városi vagyon lett elzálogosítva, hanem a cég vagyona.
Ha jobban megvizsgáljuk ezt az állítást, megállapíthatjuk: a KOMVaK a várossal kötött bérleti szerződése alapján csak bérlője illetve üzemeltetője, nem pedig tulajdonosa lehet a vizes vagyonnak, tehát az nem lehet sem cégvagyon, sem a zálogosítás tárgya, mivel annak valójában a bérlet tárgyát kell(ene) képeznie. Ennek a jogviszonynak a cég vezetése teljes tudatában volt, mert 2013-ban a testületen keresztül elérték, hogy többek között a gadóci és Erzsébet-szigeti kanalizáción, tehát a város vagyonán végzett KOMVaK fejlesztések ne növeljék a város vagyonát, azaz a közvagyont, hanem 2022-ig a cég ingatlanvagyonát gyarapítsák. A városi hivatal akkori vezetése felismerte ezt a csapdát és a város érdekeit nem szolgáló rossz testületi döntést, mely a községeket érintő törvényekkel sem volt összhangban. Ezért az erről szóló szerződés kidolgozása helyett javasolta a cég alapszabályzatának módosítását, melyet kétszeri nekifutásra sem fogadott el az akkori testület. Ez viszont jól láttatja, hogy egyes képviselők valójában kinek az érdekeit képviselik. A KOMVaK-ot nem azért alapították, hogy ,,privát” ivóvízés csatornahálózata legyen, mégis a cég vezetése látván, hogy nem érhette el célját, nem legalizálhatta a közvagyon cégvagyonban történő „jegelését”, önkényes döntést hozott, nem ruházta át a tulajdonosra a város vagyonán eszközölt fejlesztéseket, hanem visszatartotta, sőt, mint önjelölt társtulajdonos, a helyhatósági választások után az új városvezetés iránti félelméből elzálogosította. Erre a félelemre tesz utalást az Új Szó 2015. 2. 6-i KOMVaKról szóló írása. Ez a félelem adhat magyarázatot arra, miért kellett egy 2 millió eurós tartozást 5 milliót érő vagyonnal leterhelni. Az sem igaz, hogy saját vizes vagyon nélkül nem működhet a cég. Az országban még legalább két ilyen, sőt nagyobb cég működik. A zálogosítással adottak a feltételek, hogy a vagyon akár magánkézbe is kerülhessen. Ezért egy meghasonlott, mondhatni skrizofén állapot állt be egyes képviselőknél, mikor ezek után a céget védték saját tulajdonosa – a város és annak képviselői, tehát – saját magukkal szemben. Hogy legyen elképzelésünk minderről, mivel a KOMVaK a 2007-2013-ig terjedő községi beruházásokat nem tette közzé honlapján, (vajon miért?), a zálogosítás jegyzőkönyve alapján, ha a falvakat is érintő 2005-2012-es időszakot vesszük figyelembe, a KOMVaK 5 985 000 euró értékben tett szert közvagyonra, vízvezetékekre és kanalizációra, melyet mint beruházó, a kivitelező cég felé kifizet(ett) és el is zálogosított. A fenti összegből a KOMVaK 4 millió 128 ezer eurót beruházott (a város szempontjából idegen vagyonba, községi vízvezetékekbe, mely a teljes összeg 70 százaléka. Ha csak a minimális 5%-nyi önrészt vesszük alapul, a KOMVaK több mint 206 400 eurót fektetett olyan vagyonba, amely nem gyarapítja a város vagyonát, mert a községi vízvezetékek az említett falvak tulajdonát kell, hogy képezzék. Az idegen vagyonba való beruházásnak is adott a magyarázata: a vizes üzlet egyben nagy „üzlet” is, viszont a 2007-2013-as időszakra uniós pénzeket csak új vezetékekre lehetett szerezni, így Komárom olyan amilyen, de kiépített vízvezetéke nem volt érdekes sem a kivitelező, sem a KOMVaK számára. A cégvezetés eléggé nevetséges módon a várost okolta, hogy nem volt pénze (az eredetileg kb. 150 000 eurós) kavai vízvezeték megépítéséhez (mely egyébként városi vizes vagyon), pedig erre a tervdokumentáció már évekkel ezelőtt elkészült. Összehangolt munkával – beleértve a médiacirkuszt – félrevezették a testületet, s az egész várost, és emiatt nem történhetett meg a felelősök számonkérése sem.
–ata–
DUNATÁJ HETILAP
