A hajtatott zöldségféléket károsítók köre részben eltér a szabadföldi zöldségesekben fellelhetőktől. Ennek oka az eltérő környezeti feltételekben, mint a hőmérséklet és páratartalom keresendő. A szabadföldön a drótférgek és a cserebogárpajorok a legveszélyesebbek. Üvegházi kártételük a rendszeres talajfertőtlenítés folytán nem fordul elő. Annál súlyosabb károsodásokat okoznak a fonálférgek.
A gyökérgubacsképző fonálférgek (Meloidogyne aneraria, M. hapla, M. incogninata) a talajból hatolnak a zöldségek gyökereibe. Kártételük nyomán a gyökereken kisebb-nagyobb gubacsok képződnek. A hajszálgyökerek ilyenkor elpusztulnak és a gyökérműködésben is zavarok állnak be. A gyökérgubacs-fonálféreggel fertőzött növények a fejlődésben lemaradnak s alig hoznak termést. A fonálférgek fő-leg a paradicsomot, paprikát és uborkát veszélyeztetik, de megtámadják a salátát is. Kártételükkel az altalajfűtéses berendezésekben számítanunk kell és ott a leggyakoribb az előfordulásuk. A gyökérgubacsképző fonálférgek ellen jelenleg talajfertőtlenítéssel tudunk a legsikeresebben védekezni. Nálunk a Basamid G 200 gramm/m3 adagolásban engedélyezett erre a célra. Jó hatásfokkal használható még a talajgőzölés is, ahol erre lehetőség van. A hajtatásban jó megoldásként mutatkozik a fonálféregre rezisztens fajták termesztésbe vonása, melyek a legújabb nemesítési gyakorlat eredményei.
A lótücsök vagy lótetű elsősorban a palántanevelésben okoz gondot, de a növények kiültetése után is számítanunk kell a kártételükre. A növények gyökereit átrágja, a palántákat kitúrja. Főleg a délutáni, esti és éjszakai órákban károsít. Védekezésként használjunk Dursban 480 EC készítményt, amelyet nedves korpába keverünk, majd csomókban kihelyezünk a palánták közé. Előtte azonban jól öntözzünk be, ezzel az állatokat járataik elhagyására kényszerítjük.
A meztelencsigák (nagy meztelencsiga, fürge meztelencsiga és recés meztelencsiga) nagyobb arányú kártétele, illetve megjelenése elsősorban az elgyomosodott, páratelt, sűrű növényállományokban tapasztalható. Különösen a saláta-paprika ültetési sorrend kedvez kártételüknek, illetve elszaporodásuknak. A különféle metaldehid hatóanyagú csalétkek, mint a Mesurol Alimax (1 gr/m2) vagy Mesurol Schneckenkorn (0,5 gr/m2) kihelyezése a táblák szélére rendszerint hamar véget vet károsításuknak.
A lombozaton károsító rovarok közül az üvegházi molytetű, liszteske okozza a legtöbb gondot. A rendkívül szapora állat szívogatásával legyengíti a növényeket, az ürülékén megtelepedő korompenész pedig rendszerint értékesítési gondokat okoz. Védekezésre számos növényvédő szer áll rendelkezésünkre. A legfontosabbak: Calypso 480 SC (0,03%), Mospilan 20 SP (0,05%), Rimon 10 EC (0,05%), Karatane Zeon 5 SC (0,025%), amelyek permetszerként és aeroszolos formában is kaphatók. A készítmények egy része csak a kifejlett szárnyas egyedeket irtja, a levelek fonákján szívogató lárvákra viszont nincs hatása. Ezért a védekezés után néhány nap múlva szinte ugyanannyi kártevő röpköd a növények között, mint a védekezés előtt. Ilyen esetben csak a háromnaponként megismételt sorozatkezelés vezethet eredményre, mégpedig oly módon, hogy a hatóanyagot minden alkalommal váltani kell. A legkorszerűbb készítmények hatása már az imágókon kívül a fiatalabb lárvákra is kiterjed. A tojások és az idősebb lárvák azonban ezeket a permetezéseket is túlélik, így csak a háromszori, három naponként megismételt kezelésektől várhatunk a kártevőtől való teljes mentességet.
Csekes Zoltán mérnök
DUNATÁJ HETILAP
