Az Egészségügyi Világ Szervezet (WHO) definíciója egyértelmű: a felnőtt lakosságnál mért vérnyomás értékei magasabbak vagy egyenlőek 140/90 mmHg, a 70 évnél idősebbeknél pedig ≥160/90 mmHg értéknél. Itt az erek rugalmassága, kitáguló képessége (compliance) csökken, ezáltal az erek fokozatosan keményednek, tehát nő a vérnyomás. A modern jólléti társadalmakban az előfordulás gyakorisága a felnőtt lakosság 20 – 25 %-át érinti, mely a magasabb életkor elérésével jelentősen növekszik. Hasonlóan a korral jelentősen emelkedik a megkárosodott szervek és szervrendszerek előfordulása, azaz a komplikációk száma is (vesékkel, aggyal, és szív-érrendszerrel kapcsolatban).
A modern orvostudomány 2 csoportra osztja a magas vérnyomást a kiváltó okok alapján. Amikor ismeretlen a kiváltó ok, akkor esszenciális (elsődleges) hipertenzióról beszélünk. Amikor valami más rendszer megbetegedésének szövődménye, akkor már az ún. másodlagos, vagyis szimptomatikus, tehát egy korábbi ismert folyamat, betegég kiváltotta magas vérnyomásról beszélünk. Itt fontos tudni azt, hogy ha eredményesen gyógyítjuk az elsődleges kiváltó okokat, akkor eltűnik a magas vérnyomás is.
A magas vérnyomás kiváltó okai:
A kiváltó okok felsorolásában leggyakrabban a következő tényezők szerepelnek: a stressz, a genetikai okok, a nyaki és a háti szimpatikus idegtörzs aktivizálódása, a vesekéreg betegségei, az apró ütőerek falainak megváltozásai, gyulladásai, így a periferiális ellenállás növekedése, sőt a mellékvesék hormonális túltengése is. A végeredmény az, hogy állandóvá válik a magas vérnyomás. Rengeteg hormon és hormonként működő szerves molekula is részt vesz a vérnyomás megnövekedésében (mineralokortikoidok, katecholaminok, renin- angiotenzív, vazopresszin, prosztaglandinok), miközben az ereket bélelő laphám, az endothel kórosan elváltozik, megvastagodik.
A másodlagos magas vérnyomás leggyakoribb kiváltó okai a vesékkel (a vesék gyulladásaival, azok hormonális szövődményeivel, vesedaganatokkal) utána belső elválasztású mirigyek kóros hormontermelésével, bizonyos gyógyszerként adagolt hormonok mellékhatásával, majd ritkábban a fő ütőerek falának betegségeivel, sőt a terhesség okozta magas vérnyomással és az agyi szövődményekkel is összefügghetnek. Ritkábban a vér mennyiségének, térfogatának a megnövekedése is kiválthat magas vérnyomást.
A magas vérnyomás (hypertenzió) kifejlődése:
A hivatalos orvosi besorolás 4 stádiumról beszél, melyek laboratóriumi, EKG, Rtg és ultrahangos kivizsgálás segítségével feltárhatók. A mért adatok alapján ismerünk:
mérsékelt Hyp.: 140-159/ 90-99 mmHg
Közepesen súlyos Hyp.: 160-179/100-109 mmHg
Súlyos Hyp.: ≥ 180/110 mmHg
Hypertenziós krízis: ≥ diastole 130-140 mmHg értékkel.
Általában a beteg nem is sejti, hogy baj van a vérnyomásával, hiszen az nem fáj, nem figyelmezteti semmi jel. Csupán a véletlen rábukkanás. Amikor pedig már kellemetlenségei, fájdalmai is vannak a betegnek, azok már a szervek és szervrendszerek megbetegedéseiből, tehát a magas vérnyomás komplikációiból fakadnak (az agy, a vesék, a perifériás idegrendszer, a szív és érrendszer megbetegedései).
Az általános megfigyelhető jelek közé tartozik a fejfájás, a fáradtság, a szívdobogás, a mellkasi nyomás, szorítás, az alvászavarok és a pszichés, neurotikus tünetek tartoznak. Súlyosabb stádiumban már a szemfenéken, a szívizomzaton, sőt a vesék betegsége révén már a vizeletben is kóros jeleket lehet tapasztalni. Később az EKG, az Rtg, sőt az erek arterioszklerózis elváltozásai okozta komplikáció és az érzékszervek (szem, hallás), a vizeletben előforduló fehérjék mennyisége a döntő tünet. Sajnos a nem megfelelő kezeléssel a vesék teljes elhalásához, funkcióinak elégtelenségéhez vezethet. A következményeket csak művese segítségével lehet orvosolni. Ismerünk még olyan állapotot is, amikor az alsó érték (diastole) felszökik 130-140 mmHg fölé. Ezt az állapotot hipertenziós krízisnek nevezzük, mely gyakran agyéri katasztrófákhoz vezet! Sürgősségi orvosi beavatkozást és korházi ellátást igényel, hiszen a legmagasabb szintű orvosi beavatkozás ellenére az agy, a recehártya, a szív és a vesék károsodásához, sőt a főütőér (aorta) elhasadásához, akár hirtelen elhalálozáshoz is vezet.
Hogyan éljünk a magas vérnyomás árnyékában?
A legcélszerűbb út a megelőzés lenne. Mit tehetünk azonban akkor, ha nem is sejtettük, hogy ilyen betegségünk van, és egy véletlenszerű kivizsgálás mutatott rá?
Próbáljuk meg először a gyógyszermentes utat! Mit is tehet a beteg a saját egészsége érdekében:
- Csökkentsük a testsúlyt!
- Fogjuk vissza a konyhasó mértéktelen alkalmazását, hiszen a nátrium növeli a vér víztartalmát!
- Vigyázzunk az alkoholfogyasztásra!
- Rendkívül fontos a rendszeres testmozgás. A megfelelő fizikai aktivitás, az ellenőrzött torna, a hátgerincre összpontosító, gerincet védő óvó izomzat kiépítésének szerepe.
- Hagyjunk fel a rizikós szokások élvezeteivel! (dohányzás)
- Legyünk résen, amikor egyéb rizikós betegségeink is adódnak, hiszen azok növelik a magas vérnyomás következményeinek súlyosságát (érelmeszesedés, a vér elzsírosodása, cukorbetegség, stb.).
- A sókat visszatartó gyógyszerek kerülése!
- Kezeljük, és jól oldjuk a stressz okozta problémákat: pszichikai feszültség, munkahelyi ártalmak, konfliktusok!
A gyógyszeres kezelések a vízhajtókra, a szívizom erejének, ritmusának csökkentésére s végül a fenyegető komplikációk céltudatos gyógyítására összpontosulnak. A terhes nők esetében a gesztózis alatt vigyázni kell a magzatra! A terhes anyának ilyenkor az ágyban a helye! Fekvés, pihenés, nyugalom az egyik oldalon, csökkenteni kell a túlsúlyt, és a diétával bevitt sók mennyiségét a másik oldalon.
Én akupunktúrával kezelem a magas vérnyomással küzdő betegeimet. Jó eredményeket tudunk elérni az akupunktúra, a gyógytorna, a diéta és egyéb izomlazító beavatkozás (pl.: masszázs) kombinálásával. Nagyon fontos szerepet játszik a mai munkavégzés mellett a nyaki és a háti csigolyák megfelelő ívelése is. Ezen a területen lép ki ugyanis a gerincvelőből a nyaki és a háti szimpatikus idegrendszer. A gerinc, mint mechanikus tartóoszlop ferdülései, a csigolyák elcsúszásai, kölcsönösen blokkos helyzetei ingerlik a szimpatikus idegtörzset, melyek következtében speciális reakciók sorozata indul el. Összehúzódnak az üreges szervek, azok falában elhelyezkedő sima izomszövet tónusának növelésével. Sajnos összehúzódik a magas nyomású arteriális érrendszer is. Ennek következtében gyorsabban ver a szív, nagyobb lesz a vérnyomás, sőt kőkeménnyé válik a nyakat, a tarkót ölelő izomzat. A betegnek nem csak magas vérnyomása lesz, hanem szédül, fejfájás gyötri, gyomorgörcsei, akár magas gyomorsava is lehet. Ezek a tünetek akár nagyon fiatal korban is jelentkezhetnek. Alapos kivizsgálás, a lehetséges egyéb hasonló diagnózisok kiszűrése után már teljes mértékben lehet alkalmazni az akupunktúrát is, hogy minél kevesebb gyógyszer adagolásával minél nagyobb hatást tudjunk elérni a magas vérnyomás gyógykezelése folyamán.
A szerző az aneszteziológia, az intezív medicína és az akupunktúra szakorvosa.
MUDr. Balázs Tibor
dunatajonline/dunataj.sk