Befejeződött az állagmegóvás első szakasza
A múlt század hagyományaihoz hűen, a hetvenes évek elején megszűnt a város központjában mintegy két évszázadon át feladatát teljesítő városi temető, amelyet a város határában levő Csörgőre költöztettek. Sokan exhumáltatták szeretteiket, az öregből az új temetőbe vitették át halottaikat. A régi temető fakeresztjei elkorhadtak, idővel a kőkereszteket is átszállíttatták az újba. A múlt század utolsó évtizedeiben azután városi parkká alakították át a temetőt. A múltat azonban egyfajta mementóként vigyázza a Szent Rozália-kápolna, amely barokk stílusban épült. Bár több próbálkozás is történt az épület megóvására, falai átnedvesedtek, a belső padsorok elkorhadtak. Ekkor vállalta a felújítást a Via Nova ICs gútai szervezete. Bár a külső festés még hátra van, szombaton Elek László komáromi és Szlovák Marian gútai esperes-plébános újraszentelte a kápolnát.
Szent Rozália 1130-ban, Szicíliában grófi családba született. A fejedelem udvarában nevelkedett, kényelem és pompa közepette. Ő azonban mindezt otthagyta, megszökött hazulról, mert az önmegtartóztatást, a magányt választotta. Egy elhagyatott helyen barlangba vonult. Később Palermo mellett a Monte Pellegrinon talált egy még ridegebb barlangot, abba költözött. Lába előtt terült el ekkor Palermo, a gazdag város, minden pompájával, csábításával. Körülötte csodálatos vidék pompázott töménytelen szépségével. Rozália azonban a legkeményebb önmegtagadást és a szüntelen imát választotta. Halála is ima közben érte 1166-ban, jobbjában feszületét szorongatva. Csaknem ötszáz év múlva, 1614-ben ott találták meg barlangja padlóján fekve, a palermoi pestisjárvány idején egy csodálatos útmutatás nyomán. Járványos betegségek ellen azóta is sokan érezték hathatós közbenjárását. Palermo védőszentje 1927-ben lett XI. Piusz pápa rendeletére. A Gútát ért pestisjárvány emlékére állították a templomkertben levő Szentháromság-szobrot, illetve a temetői kápolnát, amelyet Szent Rozália emlékére állíttattak. A múlt évben a Via Nova ICs gútai szervezetének tagjai nagy fába vágták a fejszéjüket, amikor elvállalták, hogy felújítják a kápolna épületét. Mivel a kápolna szellőztetése a ritka nyitvatartás miatt nem volt elegendő, a külső felázás miatt salétromossá váltak a belső falak, szétrothadtak a padok. Szakemberek felügyelete mellett előbb alapig kiszárították a falakat, majd külső betonerősítéssel látták el őket. Csak ezek után kezdték el a belső falak újravakolását, az új elektromos vezetékek beszerelését. A kápolna felújításába a gútai hívek is bekapcsolódtak, akik kápolnajegyeket
vásároltak, a vállalkozók anyagi, illetve szakmai segítséget nyújtottak. A csaknem egy évig tartó felújítás azonban csak a kápolna belső terét érintette, a külső festés a felújítás másik szakaszára marad. A külső falak repedéseit speciális kötőanyaggal tömítették. Nagy valószínűséggel a felújítás utolsó szakasza jövő év tavaszán fejeződik be, s remélhetően a védőszent életéhez méltóan válik majd Gúta történelmi épületeinek büszkeségévé.
DUNATÁJ HETILAP
