A Komáromi járásban is elcsendesedett a határ
Hosszú évek óta talán az idei év volt az első, amikor a mezőgazdaság legfontosabb feladata, az aratás során folyamatosan sütött a nap, már mérni sem kellett a gabona nedvességtartalmát, annyira száraz volt. A hét végén minden mezőgazdasági üzem értékelhet, hiszen hétfőn már arról szóltak a jelentések, hogy néhány parcellán kívül – ahol még a tavaszi árpa utóérésére kellett várni – befejeződött az aratás. Milan Kováč mérnök, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara területi igazgatója már az első eredményekről is beszámolt.
– A 20 570 hektáros területen vetett búza hektáronkénti átlaghozama 5,05 tonnás lett, a tavaszi árpáé, amely et 8 644 hektáron vetettek, 3,82 tonna, a 689 hektáron termelt őszi árpáé pedig 4,79 tonna. A sűrűvetésű gabonák hektárhozama tehát átlagosan 4,75 tonnás lett, ami ugyan nem rekordtermés, de a vártnál sokkal jobb – magyarázza az igazgató. – Induljunk ki abból, hogy a tavaszi belvíz, a kiadós esőzések sok esetben még a vetést is meggátolták, vagy legalábbis a tavaszi árpa túl későn került a földbe. A termelőknek ismét az elemekkel kellett harcolniuk. Mindezek ellenére születtek rendkívül jó eredmények is A naszvadi Agrorent mezőgazdasági üzem búzából 6,53 tonnás hektárhozamot ért el, s az árpával együtt hozama 5,35 t/ha lett. A náluk valamivel kisebb területen gazdálkodó búcsiak még ennél is jobb termést arattak, hiszen a gabonaföldeken 5,60 t/ha hozammal zárták az idei aratást. Keszegfalva, amelynek nagy területe sokáig a belvíz rabságában volt, búzából rekordtermést aratott, hiszen itt az átlaghozam 6,74 t/ha volt, sőt az árpaföldekről is egy jó átlagnak megfelelő 4,75 tonnás hozamot sikerült learatniuk. A perbetei szövetkezet sem panaszkodhat, hiszen búzából 5,26 t/ha, árpából pedig 3,2 t/ha volt a hozam, viszont repcéből rekordtermés született (3,86 t/ha) a határban. Milan Kováč mérnök azonban keserűen megjegyezte, hogy a jó termés mellett a termelők megdöbbenve tapasztalták, hogy a felvásárlási árak rendkívüli mértékben zuhantak és ebből kifolyólag a jobb termés sem tudja majd biztosítani a remélt bevételt. Az alacsony felvásárlási árak azonban nem jelentik azt, hogy rögtön olcsóbb lesz a kenyér és a pékárú, hiszen a raktárakban még sok a tartalék. Valójában csak fél év múlva esedékes, hogy a pékek átértékeljék áraikat. És ha a nyár meleg és száraz volt, kellemetlen meglepetést jelenthet a kukorica- és napraforgótermesztők számára, mivel a csapadékhiány már érezhetően mutatkozik a növényeken. Mindez már a közeljövőben komoly gondokat okozhat az állattenyésztésben.
DUNATÁJ HETILAP
