Bár az Európai Unió viszonylag sok tekintetben segítette a felvidéki magyarság érdekérvényesítését az uniós csatlakozás előtt, 2004 után Szlovákiában befejeződött az EU kisebbségpolitikájának érvényesítése – vélekedett a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke Szlovákia uniós csatlakozásának kilencedik évfordulója kapcsán az MTI-nek adott interjúban.
Berényi József szerint Szlovákia az Európai Unióhoz való csatlakozása óta eltelt időszakának egyik legfontosabb vívmánya a felvidéki magyarság szempontjából a schengeni övezethez való társulás volt. „Ez a lépés lélektani szempontból nagyon fontos volt, hiszen Szlovákia és Magyarország vélhetően soha vagy legalábbis nagyon sokáig nem tudott volna eljutni a szabad határforgalmat biztosító kétoldalú szerződés megkötéséig” – mutatott rá Berényi.
Az MKP politikusa úgy véli: bár a csatlakozást megelőző években az EU nagyon fontos partnere volt a szlovákiai magyarságnak a vele szemben fellépő akkori szlovák kormányzat ellen, később sajnos változott a helyzet.
„Amíg Szlovákia a csatlakozás előtt állt, addig az EU-nak volt kisebbségpolitikája, voltak elvárásai, teljesítésre váró ajánlásai” – mutatott rá Berényi. Ezekben az időkben érzékelhető volt, hogy a szlovák politika demonstrálni akarta Brüsszel irányába: Szlovákiában megindult a párbeszéd a magyarokkal. Ennek volt köszönhető az MKP kormánytagsága és az is, hogy ma van magyar egyetem Szlovákiában.
Az uniós csatlakozást követően azonban Berényi szerint jórészt az EU csökkenő ráhatásának következményeként, jelentős változások álltak be annak tekintetében, hogy a mindenkori szlovák kormányzat milyen hajlandóságot mutat és mit tesz az ország területén élő kisebbségek, köztük a magyarok érdekében.
„Ma már, mivel az uniónak nincs reális behatása ezeken a területeken, nincs szankcionálási lehetősége, a kisebbségeket érintő ajánlásokkal már nem is foglalkoznak. A népszámlálás eredményeit tekintve pedig látható, hogy ez mit jelent számunkra” – mondta az MKP elnöke, hangsúlyozva: a csatlakozás óta semmilyen, a magyarságot érintő intézményi bővítésre nem került sor.
A felvidéki magyarság érdekérvényesítésének kilátásairól az MKP elnöke úgy véli: nagyon fontos lehet a polgári kezdeményezések intézményének bevezetése. „Ennek alapján mi is most kezdjük megszervezni az aláírásgyűjtésünket, ami egy közös kisebbségvédelmi modell bevezetését célozza” – mondta, hozzátéve: az Európai Uniónak akkor lesz újra érdemi eredményeket elérő kisebbségpolitikája, ha sikerül elérni egy ilyen jogi rendszer bevezetését. „Ha ezt sikerül elérnünk, akkor újra érdemes lesz szlovákiai magyar európai uniós állampolgárként is gondolni magunkra, mert ma ha a magyarságot érintő problémák merülnek fel, az unió felteszi a kezét, és azt mondja: oldja meg a két ország, ez pedig számunkra nem elfogadható hozzáállás” – szögezte le.
Berényi vegyes érzelmekkel tekint az EU csatlakozással összefüggő gazdasági hozadékokra is. Vélekedése szerint bár annak több pozitívuma is volt, köztük az, hogy az országban az elmúlt kilenc évben EU-s résztámogatással valósultak meg közberuházások. Ugyanakkor a mezőgazdasági szektor és a szlovákiai gazdák szempontjából az EU csatlakozás óta eltelt időszak nem számít sikertörténetnek. Jelentősen visszaesett a hazai mezőgazdasági termelés, az ágazatba áramló uniós támogatások nem emelkedtek, csökkentve a hazai termelők versenyképességét.
„Nem alaptalan a gazdák részéről az a feltételezés, hogy az EU részéről központi politikai cél a kelet-európai országok mezőgazdaságának leépítése, mert még mindig a nyugat-európai országok irányítják az unió mezőgazdasági politikáját” – jegyezte meg az MKP elnöke.
MTI
