A Pázmaneum Polgári Társulás, a Jópásztor Alapítvány és a Komáromi Római Katolikus Plébánia közösen szervezi meg Jó Pásztor vasárnapján, április 21-én, a XXIV. Komáromi Imanapot Komáromban.
Az Imanapon résztvevők a felvidéki magyar hívek lelki gondozásával megbízott főpásztorért, valamint magyar papi és szerzetesi hivatásokért imádkoznak majd. Az Imanap egyben a Hit évében meghirdetett Szent Mihály Imakilenced első állomása is.
Az Imanap délután 2 órakor kezdődik a Szent András templomban engesztelő szentségimádással, majd szabadtéri keresztút valósul meg. Ezt követően imák hangzanak el Szent Mihály arkangyal közbenjárásáért, illetve délutáni imaóra lesz – Nóna – lesz egészen négy óráig. Ekkor kezdődik ugyanis a főpapi szentmise, szintén a Szent András plébániatemplomban, amelyet Ő Exc. Mons. Orosch János püspök atya, a Nagyszombati Főegyházmegye apostoli kormányzója mutat be oltártestvéreivel együtt.
Szerdán megtartotta ülését az Imanap szervezőbizottsága Komáromban. – Az Imanap megtartásával és az azon történő imádkozással, imákkal az a célunk, hogy elérjük az önálló magyar katolikus püspökség létrehozását, Komárom székhellyel – nyilatkozta a felvidek.ma-nak dr. Karaffa János atya, az Imanap egyik főszervezője. Hozzátette: Az idei imanapon is kinyilvánítjuk ezt a szándékunkat. Érdeklődésemre, hogy Ferenc pápa, mint új stílusú katolikus Egyházfő hozhat-e pozitív döntést a felvidéki magyar katolikus püspök létrehozását illetően, Karaffa atya azt mondta: Hogy milyen formában nyilvánítjuk ki kérésünket Ferenc pápa felé, azt még nem tudom, ez további tárgyalást igényel a szervezők részéről. Annyi viszont bizony – mondta az atya –, hogy az április 21-ei Imanapon mindenképpen imákba foglaljuk kérésünket. Karaffa atya bízik abban, hogy a pápai nuncius személyesen is részt vesz az Imanapon. Amennyiben nem, írásban terjesztik fel kérésüket. Az idei Imanap azért is különleges lesz, mert az elmúlt huszonhárom imanap történetéből kiállítást mutatnak be az Imanap szabadtéri helyszínén.
1990-ben rendezték meg Komáromban az első Komáromi Imanapot, azzal a céllal, hogy imádkozzanak és kérjék egy önálló magyar katolikus püspökség megalakítását Komárom székhellyel, illetve szorgalmazzák magyar püspök kinevezését. 1993-ban 53 ezer szlovákiai magyar katolikus hívő aláírásával kérte magyar nemzetiségű püspök kinevezését, s ezt a kérésüket képviselőik 1995-ben személyesen is eljuttatták II. János Pál pápához.
2001-ben, a 12. Komáromi Imanapon Ján Sokol nagyszombati érsek jelenlétében memorandum került felolvasásra, amely a felvidéki magyar katolikusok gondjaira kívánt rávilágítani, egyben megoldási javaslatokat vázolt fel. A memorandumban többek között az alábbiak szerepeltek:
1. A Szlovák Püspöki Karnak legyen magyar anyanyelvű tagja, aki bírja a szlovákiai magyar katolikus hívek és papok bizalmát, s aki olyan jogkörökkel rendelkezik, hogy képes lesz a szlovákiai magyar katolikus közösség gondjait megoldani és a Szlovák Püspöki Kar irányításával koordinálni tudja a szlovákiai magyar lelkipásztorokat.
2. A Kassai Főegyházmegyében és a Rozsnyói Egyházmegyében élő katolikus magyar hívek lelki gondozásának legyen magyar püspöki helynök felelőse.
3. A Szentszék az új egyházmegyék létrehozatalakor ne aprózza fel a Szlovákiában egy tömbben élő katolikus magyarságot.
4. A Szlovák Püspöki Kar a hatékonyabb lelkipásztorkodás érdekében az egyes szakbizottságok mellett hozzon létre magyar szekciókat is.
5. A teológiai képzés során a magyar anyanyelvű kispapok megfelelő szervezeti formák segítségével anyanyelvükön is kaphassanak képzést.
A memorandum megfogalmazása után eltelt időszakban a vázolt pontokban érdemi előrelépés nem történt. Felcsillanni látszott a remény, amikor új segédpüspököket nevezett ki a Szentatya a pozsony-nagyszombati főegyházmegye részére. Magyar nemzetiségű püspököt nem neveztek ki. A kinevezett, magyarul is beszélő szlovák nemzetiségű új segédpüspök, Orosch János – minden igyekezete ellenére – sem kapott olyan jogköröket, amelyek révén felvállalhatta volna a magyar katolikusok képviseletét. 2007-ben, a 18. Komáromi Imanapon tehát továbbra is magyar papokért és magyar főpásztorért imádkoztak a felvidéki magyar katolikusok, majd több mint 3500 aláírást gyűjtöttek össze alig három hét alatt (hosszabb időtartam esetén ennek többszörösét is összegyűjtöttük volna) a Szentatyát üdvözlő Nyilatkozathoz, amelyben kérik megfelelő jogkörökkel felruházott magyar főpásztor kinevezését is.
A 2001-es népszámlálás alkalmával a szlovákiai magyarok 65 százaléka, mintegy 372 ezer fő vallotta magát katolikus vallásúnak. Nagy részük – mintegy kétharmaduk – a Pozsony-nagyszombati Főegyházmegyében élt. A régóta esedékes új egyházmegyei felosztásban az eddig 4 egyházmegye területén élő magyar katolikusok immár 6 egyházmegyében vannak jelen. A felosztásnál az állami közigazgatáshoz hasonlóan észak-déli irányban húzták meg a határokat. Az eddig nagyrészt egységes tömbben elhelyezkedő magyar esperesi kerületek és plébániák most különböző egyházmegyékhez tartoznak. A pozsonyi érsekségbe került a somorjai és szenci esperesi kerület, míg a besztercebányai püspökséghez, ahol eddig nem voltak magyar hívek, csak az ipolysági és nagykürtösi esperesség néhány magyar ajkú plébániája tartozik. A nagyszombati egyházmegyében jelentős maradt a magyar katolikusok száma, hiszen itt maradt a dunaszerdahelyi, galántai, vágsellyei, komáromi és ógyallai esperesség, de ott is a szlovák esperesi kerületek vannak többségben. A nyitrai püspökséghez eddig csak néhány zoboraljai magyar egyházközség tartozott, most oda csatolták az érsekújvári, párkányi és zselízi esperesség nagyrészt magyar plébániáit, ám 12 szlovák esperesség mellett, így még a 20 %-ot sem éri el a magyar hívek száma.
A katolikus egyház legfőbb képviselői 2008. február 14-én hirdették ki a római katolikus egyházmegyék átszervezését, valamint két új egyházmegye megalakítását. Az átszervezési terv kidolgozásánál a Szlovák Püspökkari Konferencia nem volt tekintettel arra, hogy megoldásukkal megbomlik az egy tömbben élő magyar nemzetiségű hívek természetes egysége. A Felvidéken tehát aggódunk amiatt, hogy az egyházmegyei átszervezés felgyorsíthatja a magyar nemzeti kisebbség észrevétlen asszimilációját. Nyilván célzatosan választották ilyen módon az észak-déli, nem pedig nyugat-keleti felosztást. Ennek következtében a magyar nemzetiségű hívek természetes egységét hat egyházmegyébe osztották fel.
A Pázmaneum Polgári Társulás és a Jópásztor Alapítvány a magyar katolikusok többségének óhaját szem előtt tartva továbbra is szorgalmazza, hogy a kinevezett püspöki helynökök munkáját olyan, a magyar katolikusok pasztorációjával megbízott főpásztor koordinálja, akinek tevékenysége nem korlátozódik csupán valamelyik egyházmegyére, hanem összefogja a felvidéki magyar katolikus papokat és híveket, ezáltal is elősegítve a lelki élet fellendülését a különböző egyházmegyék magyarok által is lakott területein.
Tarics Péter, felvidek.ma
