Sortáncjárás Gútán

Ha pünkösdvasárnap, akkor biztos, hogy a Gútán áthaladó gépkocsik utasai valahol találkoznak majd azzal a népviseletbe öltözött vidám csoporttal, amely évről-évre gondoskodik arról, hogy nem merüljön a feledés homályába a kisváros egyetlen népszokása, a pünkösdi sortáncjárás. Idén a Nagyboldogasszony Egyházi Alapiskola és Gimnázium volt a kiindulópont, majd a táncosok látogatásukkal megörvendeztették az óvodásokat, a városi panzió lakóit, majd a Kis-Duna Panzióba látogattak, ahol dr. Viola Miklós sebész ezúttal – a tavalyihoz képest – bővült családdal fogadta a táncosokat. Miközben az apuka és Helga, az anyuka ropta a táncot, a nagyi felügyelete mellett a babakocsiban a három hónapos Benedek gőgicsélt. A táncosokat elkísérték a Vermes-törzs lovasai is, akik legnagyobb örömére dr. Viola is magabiztosan nyeregbe pattant (Információink szerint szó esett a lovak parki legeltetéséről is, elvégre olcsóbb, mint a fűnyírás…) A táncot persze nem úszták meg a városháza dolgozói sem, ahol Horváth Árpád is verssel fogadta az ugyancsak rigmusokban beszélő táncosokat. Délben Szlovák Marian esperes-plébános fogadta a Nagyboldogasszony-plébániatemplom előtt a táncosokat, s az ő fejére is felkerült a táncosok kalapja, majd alaposan megforgatták a lányok. Este közös bulival záródik a sortánc a tájházban.