A dél-komáromi Microsoft (Nokia) novemberben becsukja kapuit
Ami eddig csak rémhírnek tűnt, beigazolódott. Ez év tavaszán nem gyártásfejlesztés érdekében vásárolta fel a Nokia délkomáromi üzemét az amerikai Microsoft vállalata, hanem azért, hogy a gyártással együtt megkaphassák a telefonok működéséhez elengedhetetlen szoftvereket. A múlt héten pénteken megtartott rendkívüli gyártájékoztatón azután a cég új vezetői bejelentették, hogy november végéig végképp befejezik a telefongyártást, sőt lakat kerül a gyárcsarnokokra is, mivel a Microsoft új stratégiájában nincs helye egy gyártással foglalkozó üzemnek.
Több felvidéki és magyarországi média is óriási lelkesedéssel fogadta a bejelentést, hogy a finn Nokia céget az amerikai nagyvállalat veszi át. Számunkra ez meglepetést okozott, hiszen a Microsoft egy nagy tapasztalatokkal rendelkező szoftverfejlesztéssel foglalkozó cég, ám közvetlenül termékgyártással soha sem foglalkozott. Kelet-Ázsiában dolgoztak számára beszállító cégek, viszont még a legoptimistábban gondolkodó ember sem hihette el, hogy az ázsiai éhbérért Közép-Európában találnak szakképzett munkaerőt. A dél-komáromi gyárban a cégváltástól napjainkig a legészrevehetőbb változást a munkaruhaváltás és az emblémacsere jelentette, ám a fokozatos termelésleépítés eleve
rosszat sejtetett. A gyáron belül kiépített elektronikai hálózat, s a rákapcsolódó belső programok (személyzeti adatátvitel, bérelemzés, bérszámfejtés) ugyancsak ingyen kerültek a Microsoft kezébe, nagy valószínűség szerint hamarosan piacra kerül majd a kisebb és nagyobb üzemek számára átdolgozott variációjuk. A központi gyártelep bezárásával 1800 dolgozó kerül utcára, közülük mintegy félezer észak-komáromi, illetve annak körzetéből ingázó. A Nokia-Microsoft bezárása azonban az ipartelep további üzemeire is kihat, hiszen ezek többnyire a mobiltelefonok gyártásához szükséges alkatrészeket gyártották. Az ott dolgozók számára is a telefongyár biztosította a munkásokat szállító autóbuszokat, amelyek valószínűleg szeptembertől határon túlra nem is közlekednek. Egyelőre úgy néz ki, hogy az év végéig mintegy 800 komáromi és környékbeli ember kerül az utcára. A járásban nincs olyan beruházó, akinek ilyen mennyiségű dolgozóra lenne szüksége, s mivel a komáromi ipartelep létesítését Bastrnák Tibor expolgármester visszautasította, ha akadna is beruházó, leghamarabb Naszvadra, vagy Gútára települhetne. Egyegy beruházás az üzletkötéstől az átadásig azonban 4-5 éves időszakot ölel fel, addig viszont nem marad más hátra, mint türelemmel várni egy új önkormányzat megszületését…
DUNATÁJ HETILAP
