Sárguló fényképek, fakuló emlékek… Valóban mindössze ennyi maradt volna egy hét esztendő híján száz évvel ezelőtt megalakult munkásdalárdából? A másfél évszázados múltra visszatekintő komáromi daléneklés mindenekelőtt felekezeti alapokon szerveződött, de volt énekkaruk az iparosoknak, gazdáknak és iskoláknak is. Az első világháborút követő években a szervezett munkásság műkedvelő kultúrcsoportjaiból alakult meg a szociáldemokrata párt égisze alatt 1921. április 15-én az Egyetértés Munkásdalárda, amely Krausz Mór karnagy vezetésével már létrejöttének első esztendejében három hangversenyen vett részt.
Az évek múltával természetessé vált, hogy a munkásdalárda rendre fellépett május elsejéken, kulturális megmozdulásokon, gyermekdélutánokon, matinékon, hangversenyeken, s több önálló hangversenyt rendeztek a húszas években épülő Munkásotthon javára is. Az énekkar megalakulásának tizedik évfordulójáról kétnapos ünnepség keretében emlékeztek meg 1931 júliusában,
amikor felavatták a dalárda Berecz Gyula szobrászművész által tervezett vörös zászlaját (a címképen Kossár József zászlótartóval látható), amelyre a kórus jeligéjét és jelvényét hímezték. Az anyaországhoz való visszacsatolás, majd a második világháború évei fokozatosan megbénították a dalárda működését, amelynek karnagyát haláltáborba hurcolták. A háború után hiányát nehezen tudták pótolni, mígnem 1949-ben Schmidt Viktor zenetanár vette át az énekkar vezetését, amely a Csemadok keretében működött, s mint vegyes kórus, zenés színpadi művek és operettek előadásában is közreműködtek. Az énekkar működésének anyagi hátterét a járási építővállalat biztosította, s az addig fedél nélküli dalárdának ismét a rendelkezésére bocsátották eredeti otthonát, a Munkásotthont. Mivel az idős Schmidt Viktor egészsége nem tette számára lehetővé az énekkar vezetését, Ág Tibor javaslatára Jarábik Imre lett az új karmesterük. Ettől kezdve ismét felfelé ívelt az énekkar pályája. A Jókai Napokon egyik számukat Vass Lajos Erkeldíjas zeneszerző vezényelte, részt vettek a galántai Kodály Napokon, a Csallóközi Dal- és Táncünnepélyeken, kulturális és társadalmi rendezvényeken, kiállítások megnyitóján, mígnem 1968 novemberében elnyerték az aranykoszorút. 1981-ben a fogyatkozó létszámú Egyetértés Munkásdalárda még megünnepelte megalakulásának hatvanadik évfordulóját, ám hamarosan a nyomdokába lépett az egy évvel korábban, 1980-ban megalakult Concordia Vegyes Kar.
Németh István
(Fotók: a szerző archívumából)
DUNATÁJ HETILAP
