Kedvező hír a csallóköziek számára, hogy 2017-ben végre elkezdhetik az R7-es déli gyorsforgalmi út első szakaszának építését. Az adófizetők számára viszont kedvezőtlen hír, hogy a legdrágább pénzügyi konstrukcióval fedeznék a beruházás megvalósítását.
Szerdai ülésén a szlovák kormány elvi döntést hozott: 2017 és 2020 között megépítik az R7-es déli gyorsforgalmi út első szakaszát a főváros és Egyházgelle között, együtt a fővárost elkerülő D4-es körgyűrű első szakaszával. A hír pozitív oldala maga a kormány döntése, ami azt jelzi, hogy immár nem politikai, mindinkább szakmai kérdésként kezeli a déli gyorsforgalmi utat, amelyről szakmai berkekben köztudott, hogy a körgyűrűvel együtt a főváros mai közlekedési gondjainak orvoslását és a még súlyosabb jövőbeni gondjainak megelőzését szolgálhatja. Számunkra, és különösen a Csallóközben élők számára ennél is jelentősebb küldetése, hogy a 63-as úton tapasztalható, egyre inkább elmélyülő közlekedési gondokat megoldja, a mind gyakrabban felmerülő közlekedési dugókat megszüntesse.
Az adófizetők számára kedvezőtlen információ, hogy a közszféra és a magántőke partnerségén alapuló pénzügyi konstrukcióban (PPP) valósítanák meg a beruházást. Ami a kormány számára roppant kénylemes az építkezés fázisában: nem költ semmit sem az elkészült mű átvételéig. Az őt követő kormányok fognak majd fizetni, harminc éven át, összesen 4,7 milliárd eurót kell majd törleszteniük. Az R1-es gyorsforgalmi út Nyitra és Újbánya közötti szakaszát is hasonló pénzügyi konstrukcióban építették meg. A kormányok ez esetben is 30 évig fogják törleszteni a hihetetlenül vastag ceruzával kiszámított kamatokkal megterhelt részleteket a Pribina holland-szlovák konzorciumnak. E finanszírozási forma makrogazdasági előnye, hogy a beruházás költségei a kivitelezés idején nem terhelik meg az államháztartást, a törlesztés évekkel később befolyásolja majd az államháztartás hiányát. A beruházásról szóló kormányzati döntést e tényező alapvetően meghatározza.
A beruházás finanszírozásával kapcsolatban téves hírt is leközöltek. Nem, a D4-es körgyűrű és az R7-es út Pozsony megyei szakasza nem építhető meg az Európai Unió támogatásával. Ehhez Pozsony megye túl gazdag – az Eurostat becslése alapján Európa ötödik leggazdagabb régiója – emiatt nem használhatja fel a Kohéziós Alap forrásait. Csupán a Somorjától keleti irányban húzódó szakaszok megépítésére használható fel az unió támogatása. Viszont a pénzpiac mai feltételeit figyelembe véve, roppant alacsony kamatlábbal vehetné fel a kormányzat a beruházás finanszírozását fedező hitelt, amelynek részletfizetési végösszege sokkal alacsonyabb volna, mint a PPP-konstrukcióban kiszámított végösszeg. Úgy tűnik, Szlovákiában ez ma nem tényező.
A hír másik kockázati tényezője, hogy 2016-ban parlamenti választások lesznek, azok kimenetelét pedig senki sem meri ma megjósolni. Nehogy megismétlődjön a 2012-es forgatókönyv, amikor Iveta Radičová kormányának határozata alapján elkezdődött volna az R7-es első szakaszának építése, ám a terveket a 2012-re előrehozott parlamenti választás keresztülhúzta. A közlekedési tárca mai vezetése azt követően módosította elődje célkitűzéseit, a megvalósításra váró beruházások listájáról elsőként az R7-es szakaszait törölte. Emiatt ezzel úgy vagyok: hiszem, ha látom. Legyünk óvatosak az elvi döntésekkel és az eltúlzott várakozásokkal! Az aktuális kormány számára mi sem könnyebb és kényelmesebb, mint utódja számára meghatározni a feladatokat.
Farkas Iván,
az MKP gazdaságpolitikai alelnöke
