HAZA BELFÖLD Vasúti fejlesztések és széles nyomtávú tervek

Vasúti fejlesztések és széles nyomtávú tervek

949
hirdetés

A Szlovák Vasvasuti_szarnyvonaúttársaság a tavaly decembertől érvényes vasúti menetrendből kiiktatta a 160-as vasúti fővonalon Feled és Torna közötti személyvonatokat. Néhány gyorsvonat kivételével megszűnt a személyszállítás. Márpedig Gömörben a vasúti személyszállítást fel kell újítani. Éppen ezért a gömöriek sugallatára azt javasoljuk, hogy a Szlovák Vasúttársaság a Magyar Állami Vasutakkal együtt indítsa el a határ menti vasúti forgalmat a következő kifliszerű vonalon: Salgótarján – Somoskőújfalu – Fülek – Feled – Lénártfalva – Putnok – Kazincbarcika – Miskolc. Két legyet ütnénk egy csapásra: megújulna Gömörben a személyvonatok forgalma, Magyarországon pedig a Nógrád megyében élők sokkal gyorsabban és egyszerűbben jutnának el Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe, mint ma. Megtettük a kezdő lépéseket. A felelős szakállamtitkárok ésszerűnek vélték a javaslatunkat, majd hozzáfűzték: nem költségigényes feladat, inkább forgalomszervezést igényel. Alternatív változatban lehetne megvizsgálni a javasolt vonalon történő vasútforgalmat és autóbuszjáratokat. Akár 2013 decemberétől, a menetrendek következő módosítástól elindulhatna a Nógrádot, Gömört és Borsodot összekapcsoló tömegközlekedési vonal. Megfelelő autóbuszjáratokkal kapcsolat teremthető Losonccal, Rimaszombattal és Tornaljával. Nem is beszélve a vidéki turizmusról. Közvetlen csatlakozás lehetne a gömöri sípályákra vagy akár az Alacsony-Tátrába és a Szlovák Paradicsomba.
Javasoltuk továbbá, hogy a következő, 2014-2020 közötti uniós időszakban pótolhatnák az Ipolyság és Drégelypalánk közötti hiányzó, 6 km hosszú vasúti pályát. Ezzel közvetlen vasúti összeköttetés létesülhetne nyugat-keleti irányban Párkány – Ipolyság – Balassagyarmat – Rozsnyó – Kassa (Miskolc) között. Észak-déli irányban pedig Katowice – Besztercebánya – Ipolyság – Budapest között. Létrejöhetne a hiányzó kapocs. A személyszállításban, de főleg a vasúti teherforgalmat illetően az Európai Unió Új Fehér Könyvében lefektetett környezetkímélő teherszállításra vonatkozóan, vagyis a jövőre gondolva.

Mire kitavaszodott, örvendetes újdonság tanúi lehettünk a rendező teherpályaudvaron Párkányban.  A magán vasúti szállítmányozók különböző színekben pompázó mozdonyai sorjáznak a sínpárokon. Az utóbbi hónapokban megsokszorozódott a párkányi rendező pályaudvar teherforgalma. A nyolcvanas évek végétől számítva több mint húsz év elmúltával a logisztika és a szállítmányozók újra felfedezték a szebb napokat látott európai vasúti folyosót. Hajdanán erre haladt a Baltikum és az Orient közötti fő vasútvonal. Netán visszatérnek a régi szép idők?

hirdetés

Az Orosz Vasúttársaság vezetője néhány hete ellátogatott Szlovákiába, az itteni illetékesekkel tárgyalt a széles nyomtávú vasúti pálya perspektívájáról. Nyilván világos választ várt a szlovák illetékesektől a hogyan továbbra. A beruházásokért felelős szlovák kormányfő helyettes elmondta, hogy a Kassáig húzódó széles nyomtávú vasút folytatása, Pozsonyig tartó felépítése mai árakon számítva 6 milliárd eurót emésztene fel, Szlovákiának pedig erre a célra nincs forrása. Az orosz vezető válaszában felvázolta, hogy érdeklődés hiányában esetleg más nyomvonalon, Szlovákiát elkerülve építik fel az új pályát egészen Bécsig.  2006 környékén nagyon perspektivikus beruházásnak tűnt, orosz és kínai tőkét bevonva építették volna fel a széles nyomtávú vasutat. Ám közbeszólt a gazdasági válság. Eközben jó, ha tudatosítjuk, hogy a tervek megvalósítása keményen keresztezi a Bodrogközben és az Ung-vidéken élők érdekeit, hiszen felépülését követően megszűnnének az átrakodó állomások. A másik oldalon, a tervek kezdeti stádiumában nem politikai, hanem szakmai megfontolásból az R2-es és az R7-es déli gyorsforgalmi utak nyomvonalán, vagyis végig sík terepen, délen haladva tervezték meg az új vasútvonalat. Nem mellesleg 2×2 sávos gyorsforgalmi úttal is számoltak közvetlenül a sínpárok mellett. A válság előtt még nagyvonalúak lehettek.  A tervezet logikája abban rejlik, hogy Sanghajból az Európai Unióba tartó áru közvetlenül, fele annyi idő alatt jutna el, mint ma. Azonban az unió nem biztos, hogy abban érdekelt, hogy a kínai és az orosz termék minél hamarobb és egyszerűbben jusson el területére. A közeljövő megmutatja, melyik érdek kerekedik felül.

Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke

hirdetés