Munkahelyteremtési stratégia a kisvárosban
Bátor, határozott és kreatív városra és irányítókra van szükségünk. Természetesen egy fejlődő településen a folyamatosságnak is jelen kell lennie, különben az állandó váltások (tapasztalatlan képviselők hangsúlyba kerülése) – vagy keletkező törések a helyi politikai irányításban azt a veszélyt rejtik, hogy a fejlődés, amely igényli a biztonságos, kiszámítható és folyamatos városfejlesztési stratégiát, megreked és recessziót, stagnálást, egy helyben topogást idézhet elő.
A vállalkozási környezetre, a gazdaság alakulására komoly befolyással bír a munkanélküliség aránya járásunkban (a Komáromi járásban 2013-ban 20 – 25%-os volt a munkanélküliség), ezért jogosan teszik fel a kérdést polgártársaink, hogy miként teremt településük, a település önkormányzata munkahelyeket? A kérdés jogossága nem vitás, a célcsoportja sem, ugyanakkor a célcsoporton lehet bővíteni. Ezt a kérdést ugyanis bátran fel lehet tenni, illetve felteheti önmagának a gútai társadalom is, nem utolsósorban a helyi vállalkozók. A válaszhoz azonban szemléletváltás kell, mert kevesen tudatosítják, hogy ők maguk is teremthetnek munkahelyeket, együttműködve a város vezetésével, önkormányzatával. Ez az önellátó város lényege! Aki a jövőben a város vezetésében aktív szerepet kíván betölteni, annak a város polgárainak a gazdaságra vonatkozóan az önellátó város stratégiáját kell elmagyaráznia, vagyis azt, hogyan tegyenek lépéseket, milyen lehetőségek vannak munkahelyteremtésre, önmaguk és közvetlen környezetük számára. Ez ügyben gyakran felmerülő kérdés a Gúta gazdaságának fellendítését célzó intézkedések sikeressége kapcsán, hogy vajon mennyire leszünk képesek ezt a fajta gondolkodást a helyi (politikai) közösségi véleményformálókkal elfogadtatni, illetve a gyakorlatba is átvinni. Éppen emiatt fontos a jelenlegi, vagy jövőbeni helyi vezetőknek olyan helyi jellegű fejlesztésekbe kezdeniük, amelyek motorjai lehetnek a régió gazdasági növekedésének. Amennyiben képesek leszünk saját szellemi és fizikai erőforrásokra támaszkodni, akkor a fejlődést is magunk tudjuk befolyásolni. Az elmúlt évek globális recessziója (gazdasági stagnálása) miatt a kitörési lehetőségeket elsősorban közvetlen környezetünkben kell keresnünk. Csallóköz, így Gúta vidékies jellege nem teszi lehetővé, hogy bankok, vagy éppen globális vállalatok központja legyen. Az elmúlt, csaknem tizenötéves időszakban a külföldi működőtőke-befektetés rendkívül alacsony hányada érkezett az ország déli részébe, így az Alsó-Csallóközbe is. Ezekből a gazdaságpolitikai tényekből kifolyólag olyan területeket kellene fejlesztenünk, amelyek szintjén előnyben vagyunk az ország többi részével szemben és önálló módon is sikereket tudunk elérni. Ilyen lehet:
– A falusi turizmus – „mezővárosi életérzés”, turisztikai egyedülállóság – látványosságok létrehozatalával: pl. csárdák, rancsok-farmok létrehozása, mindezt egy üdülőközponttal karöltve
– A gasztroturizmus (értékesítéssel összekapcsolt kóstolófesztiválok, sajátos helyi ízvilágot bemutató rendezvények – turisztikai látványossággal, vagy rekreációs központokkal)
– helyi „faluvállalatok” – városi és községi vállalatok megalapítása – gyümölcsszárító és -csomagoló üzem, húskonzervgyár, stb.
Az előbbi helyi gazdasági fejlesztések egyik kulcsfeladata, hogy az önkormányzatok mennyire képesek kihasználni a rendelkezésre álló lehetőségeket, vagy milyen módon tudnak segíteni azoknak, akik fejlesztéseket szeretnének kezdeményezni. Vállalkozói összefogással olyan „faluvállalatok” – mezővárosi céhek – jöhetnek létre, amelyek valóban értékes és hosszú távon megmaradó munkahelyeket teremthetnek.
Mgr. Samu István
DUNATÁJ HETILAP
