– Azt, hogy mikor térhet vissza az élet a megszokott kerékvágásba, még senki sem tudja megmondani. Azt is rebesgetik, hogy ez május végéig nem is történik meg. Egyelőre elmaradtak az írásbeli érettségik, talán a szakmai vizsgák és a szóbelik is. De komoly nehézséget jelent az is, hogy iskolánkra túljelentkezés van, s ez elsősorban a művészeti szakok terén nyilvánul meg. A diákoknak csaknem a duplája jelentkezett ezekre a szakokra, mint ahányukat felvehetjük. Számukra speciális, művészeti tehetségvizsgát kellene biztosítani – mondja az iskolaalapító. Az iskola szeptembertől új formában működik majd. Engedélyt kaptak ugyanis arra, hogy a korábbi sikereik elismeréseképpen az eddigi szakközépiskola mellett párhuzamosan megnyissák Szlovákia első magyar iparművészeti magániskoláját. – Jó érzés tudni azt, hogy elismerték eddigi munkásságunkat. Annak eredményességét
az is bizonyítja, hogy olyan középiskolát nyithatunk, amely egyedülálló Szlovákiában. Ez azonban új kihívás, amely új és nehéz feladatokkal jár. Egy év alatt kellett kidolgozni a tanterveket, „beszerezni” a szaktanárokat, kialakítani a tantestületet – mondja az iskolaalapító. – Természetesen adódik a kérdés, hogy a szakközépiskolai oktatás során lesznek-e „slágerszakmák”? – Természetesen folytatódik a régebbi és az új szakok oktatása. A négyéves, érettségivel végződő szakok közül a legnépszerűbb a kozmetikus, az informatikai hálózatok műszerésze, a regionális idegenforgalom menedzsmentje szak, ahol viszont magyar nyelv és irodalom, szlovák nyelv és irodalom, illetve matematika tantárgyakból kell felvételi vizsgát tenniük az ide jelentkezőknek. A vitrázsüveg-készítő és díszzománcozó szakon tehetségvizsgát kell tenni. Viszonylag újdonságnak számít a személy- és vagyonvédelmi szak, ahol a felvételi vizsgák elsősorban a pszichológiai teszt sikeres megoldásán és az erőpróbán alapulnak – sorolta Szokol Dezső mérnök, majd folytatta: – Iskolánk segítő kezet nyújt azoknak, akik érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek, de szakmát szeretnének tanulni, nekik nappali tagozaton kétéves tanulmányi idővel tudunk szakmai bizonyítványt biztosítani. Aki szakmunkáslevéllel rendelkezik, és érettségizni szeretne, az ugyancsak levelezői tagozaton, hároméves tanulmányi idő alatt tud érettségi bizonyítványt szerezni. Az érettségi nélkül végződő nappali szakoktatás sorából még meg kell említeni a vendéglátó, szakács, autószerelő, cserépkályha-és kandallókészítő szakot is, amelyek ugyancsak napjaink slágerszakmái közé tartoznak. Az intézmény gyakorló iskolaként is működik, ahova évente több hallgató is érkezik a Komáromi Selye Egyetemről és a Nyitrai Konstantín Filozófus Egyetemről. A valamikori óvoda épülete és telke évek óta folyamatosan bővül. A bejárati épületben egyfajta iskolaközpont épült ki hatalmas előadóteremmel, amely egyben kiállító terem is. Egyelőre az udvar végén van egyfajta káosz, hiszen az elkerített sportpálya mellett már építkezési anyagok sorakoznak. Tornatermet szeretnének építeni. – Ez azonban még nem biztos. Egy minden előírásnak megfelelő fedett sportcsarnok építése rendkívüli kiadásokkal jár, ennek anyagi fedezete még nincs teljesen biztosítva. Ami még sürgetőbb, a nagy távolból ide járó tanulóink elhelyezése. Már tárgyaltam tervezőmérnökökkel, akik azt javasolták, hogy a volt óvoda lapos tetős megoldása helyett sátortetőt húzzunk fel, olyat, amely szervesen kapcsolódik majd a főépület stílusához. A padlástér beépítésével „minilakásokat” tudnánk kialakítani a tanárok és a diákok számára is, amit nevezhetünk majd kollégiumnak. Ez is tetemes beruházást igényel, hazai támogatásra nem számíthatunk, csak a magyarországi pályázati támogatásból kerülhet sor a kiépítésre. Viszont az aktuális helyzet (koronavírus) nagyban hatással lesz a támogatásra is. Nem árulok el titkot, iskolánk iránt nagy az érdeklődés, a novemberi és a februári nyílt napok során legnagyobb megdöbbenésünkre az ukránmagyar-szlovák hármashatár egyik településéről is érkezett szülő a gyermekével. Szomorú tény, hogy Szlovákia keleti szegletében alig folyik magyar nyelvű oktatás, s ezért a nagy távolság ellenére a gútai magániskolát választották – árulta el Szokol Dezső mérnök. A gútai Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola 1991-től végzi tevékenységét és rövid idő alatt a felvidéki magyar szakképzés fellegvárává nőtte ki magát. Megalapítójának célja egy olyan intézmény kialakítása volt, amely minden területen egyértelművé teszi, hogy az épület falai között nem csupán szakoktatás folyik, hanem a tanuló ifjúság sokoldalú szellemi, gyakorlati felkészítése is. 1995 szeptemberében nyílt meg a tűzzománc szak, s ezzel új fejezet nyílt az iskola életében, hiszen a szlovákiai magyar oktatás területén teljes mértékben az eddig hiányzó iparművészeti képzés indult el.
-Z-
DUNATÁJ HETILAP 13/2020
