Nyolcvanöt éve a Szűzanya oltalma alatt
Nyolcavanöt esztendeje annak, hogy 1929. szeptember 12-én országra szóló esemény színhelye volt Komáromban a Király püspök utca, ahol méltó külsőségek közepette nyílt meg a Marianum, s ezzel nemcsak egy jellegzetes stílusjegyeket viselő szép, új épülettel gazdagodott a város, hanem egy kisszemináriummal is, amely azzal a nemes célkitűzéssel nyitotta meg kapuit, hogy a trianoni békediktátumot követő nehéz időszakban falai között gondoskodjanak a felvidéki magyar katolikus papok utánpótlásáról.
Múltról, jelenről és jövőről egyaránt szó esett azon az emlékünnepélyen, amelyet szeptember 12-én, az iskola patrónusának neve napján tartottak a Marianum Egyházi Iskolaközpont patinás falai között. Megnyitóként Elek László esperes-plébános köszöntötte az ünnepélyen megjelent Kiss Róbert kanonokot, püspöki helynököt, és megemlékezett az iskola szent patrónusáról, majd Madarász Róbert, az iskola igazgatója mondott ünnepi beszédet. Az első világháborút követő békediktátum lehangoló légkörében Komáromban hamar felismerték, hogy a kisebbségbe szakadt nemzetrészek megmaradásának kulcsa a magyar papság kezében van, amelynek feltétlenül gondoskodnia kell a felvidéki magyarság hitének és lelki világának ápolásáról, de a papi hivatásra készülő fiatalok sokoldalú felkészülése feltételeinek a megteremtéséről is. Ezt a célt hivatott elősegíteni egy tervbe vett kisszeminárinárium létesítése is. A tervet hamarosan tettek követték és hat év alatt közadakozásból, hitből és reményből felépültek a Marianum masszív falai és kezdetét vehette a papi pályára készülő magyar fiatalok és értelmiségiek képzése. Mindezt a sokrétű és áldozatos nevelőmunkát olyan egyéniségek neve fémjelezte, mint például Majer Imre, Gregorovics Lipót, Lestár István és
Palkovich Viktor. A későbbiekben a kisszeminárium továbbfejlődött, és a Marianum kollégiumi feladatokat is ellátott. Hitéhez és nemzetéhez hű emberek több nemzedéke került ki e falak közül. Hosszabb szünet után húsz évvel ezelőtt a Marianum dicső elődeinek a nyomdokán újraindult , s az 1994-ben megnyílt egyházi alapiskola mellett később már gimnázium és óvoda is megkezdte működését, s ezzel létrejött a Felvidék első egyházi iskolaközpontja, amely már a Szent Imre Kollégiumot és egyéb részeket is magáénak tudhat. „A célunk ma is ugyanaz, mint nyolcvanöt évvel- becsületes magyar fiatalokat nevelni felvidéki nemzeti közösségünk javára és Isten nagyobb dicsőségére” – hangsúlyozta ünnepi megemlékezése végén az iskola igazgatója. Az ünnepélyt követően, amelyen fellépésükkel közreműködtek az iskola tanulói és énekkara, a vendégek és vendéglátók kivonultak az iskolaépület elé, ahol ünnepélyes keretek között leleplezték az épület főbejárata fölötti címerpajzson elhelyezett, Szűz Máriát a kisdeddel ábrázoló bronz domborművet, Nagy János szobrászművész alkotását, amelyet Kiss Róbert kanonok, a magyar hívők pasztorációjával megbízott érseki helynök felszentelt. Az ünnepély résztvevői megtekintették az évforduló alkalmából készült, a Marianum fennállásának és működésének nyolc és fél évtizedét bemutató dokumentumkiállítást, majd az iskola tanári karával és diákjaival együtt a Szent András-templomban szentmisén vettek részt.
Németh István
(A szerző felvételei)
DUNATÁJ HETILAP
