Senkinek ne legyenek kétségei, az uniós szankciók működnek, Oroszország csak az erőből ért, semmi másból – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Strasbourgban szerdán.
Az Európai Parlament plenáris ülésének a június 24-25-i NATO-csúcstalálkozóról tartott vitáján Kaja Kallas hangsúlyozta, az Európai Bizottság azért javasolta az újabb, az immár 18. szankciós csomagot, hogy továbbra is nyomást gyakoroljon Oroszországra.
„Az EU minden szankcióval gyengíti Oroszország azon lehetőségét, hogy tovább háborúzzon” – fogalmazott.
Ukrajna támogatását folytatni kell, ugyanis – mint kiemelte – minél erősebb Ukrajna a harcmezőn, annál jobb helyzetben lesz a tárgyalóasztalnál, illetve hozzájárul ahhoz, hogy Oroszország végre hajlandó legyen béketárgyalásokat kezdeni.
Az uniós főképviselő Mark Rutte NATO-főtitkárt idézte, aki azt mondta: „ha nem segítünk tovább Ukrajnának, akkor kezdjünk el mindannyian sürgősen oroszul tanulni”.
Kallas kijelentette:
Oroszország megsérti az európai légteret, provokatív katonai manővereket hajt végre az uniós határok mentén. Katonai erőit erősíteni próbálja, atomarzenálját pedig gyarapítja. Oroszország tehát közvetlen fenyegetést jelent az Európai Unió számára, a transzatlanti egységet és biztonságot veszélyezteti – hívta fel a figyelmet.
Ezért minden európai országnak, minden NATO szövetségesnek el kell gondolkodnia, újra kell terveznie a védelmi prioritásait – hangsúlyozta Kallas, majd hozzátette: az Európai Uniónak minden pénzügyi lehetőséget meg kell ragadnia, hogy kiszámíthatóságot biztosítson a védelmi ipar számára.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly Oroszország többet költött védelmi célokra, mint az Európai Unió egésze. Ez – mint kiemelte – agresszióra vonatkozó hosszú távú terv részét képezi. Egy ország sem költ ennyi pénzt védelmi célokra, ha nem akarja használni a hadseregét – mondta. Ezzel összefüggésben Kallas hangsúlyozta: a NATO-szövetségesek egységének megőrzése legalább olyan fontos, mint a védelmi kiadások növelése.
Az európai kontinens egyre veszélyesebb, ugyanakkor, „ha egységesen reagál, az jóra vezet”. A NATO-val és Amerikával szemben Oroszországnak esélye sem lehet – tette hozzá beszédében az uniós diplomácia vezetője.
Lakos Eszter, a Tisza Párt európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában azt mondta, a NATO Európa és Magyarország védelmének sarokköve, ugyanakkor a védelmi kiadások GDP arányos 5 százalékra emelése a társadalmi és egészségügyi kiadások rovására történik.
„Csak akkor szabad elköteleződnünk, ha készek vagyunk felismerni a minket potenciálisan érintő fenyegetéseket” – fogalmazott.
Azon véleményének adott hangot, hogy a magyar kormány „kettős játéka” különösen szembetűnő a honvédelem terén. Százmilliárdokat készül hadseregfejlesztésre költeni az orosz fenyegetés ellensúlyozására, miközben baráti kapcsolatokat ápol Putyinnal – mondta. Eközben – mint folytatta – semmiféle magyarázatot nem ad arra, hogy miért ilyen sürgető a védelmi kiadásnövelés, és hogyan kívánja előteremteni ennek fedezetét az amúgy is gyengélkedő költségvetésből.
„Senki sem szolgálhat egyszerre két urat. A jelek szerint a magyar kormány mégis erre tesz kísérletet. De ha megnézzük, hogy a védelmi ipart a történelmi léptékű kiadásnövelés előtt privatizálták, egyvalami biztosnak tűnik: az úr, akit kiszolgálnak, nem más, mint a magyar oligarchák” – tette hozzá Lakos Eszter.
Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott, és a közöségi oldalán is közzétett bejegyzésében az EP-vitával kapcsolatban azt írta:
legyen világos, az Európai Unió biztonság- és védelempolitikájának nem szabad versenyeznie a NATO-val, hanem szoros együttműködésre kell törekednie vele. A NATO a kollektív védelem elsődleges szervezete, amelyen belül az európai pillér megerősítése a reális cél – hangsúlyozta.
Közölte, Magyarország aktívan részt vesz a NATO tevékenységében, így a nemzetközi missziókban és regionális védelmi kezdeményezésekben, valamint komoly szerepet játszik a NATO keleti szárnyának megerősítésében. Teljesíti a kétszázalékos GDP-arányos védelmi kiadásokra vonatkozó küszöbértéket és kész a nagyobb anyagi áldozatvállalásra is – jelentette ki.
Egyértelművé vált, hogy szükség van az erősebb védelemhez és biztonsághoz kapcsolódó beruházásokra, azonban fontos hangsúlyozni: mindezt fokozatos és gazdaságilag fenntartható módon kell megvalósítani – tette hozzá bejegyzésében Hölvényi György.
MTI
