A Legfőbb Ügyészség főügyész-helyettesét, Dobroslav Trnkát saját ügyészei sem támogatták, nem választották be ugyanis a titkos szavazás során a Főügyészség Ügyészi Tanácsába.
A főügyészségi ügyészek tanácsa olyan önkormányzati szerv, amely egyebek mellett az ügyészek ellen benyújtott panaszokhoz is állást foglal. A tanácsi tagság az ügyészek számára amolyan presztízskérdés. „A tényt, hogy Trnka úr nem került be a tanácsba, nagyon pozitívan fogadták. Egyértelműen látni, hogy veszíti el a befolyását” – jelentette ki az egyik ügyész, aki nem szerette volna, hogy a neve nyilvánosságra kerüljön. „Mindenkinek joga van a választáson való megmérettetésre és a megválasztásra, ami ez esetben nem történt meg. Ez így van rendjén. Ez a demokrácia megnyilvánulása” – reagált Trnka a történésekre.
Trnka életében először jelöltette magát ebbe a tisztségbe. Főügyészi kinevezése több mint két évvel ezelőtt ért véget, próbálkozásai az újra kinevezésre a parlamentben nem jártak sikerrel. Nem végződött számára pozitívan az alkotmánybírósági panasza sem, amelyben a 2011. májusi titkos szavazás győztesének vallotta magát. Sajtóértesülések szerint jelenleg a cseklészi Glance House bérlakás-ügy miatt áll kivizsgálás alatt, lehetővé tette ugyanis a zárlat alatt lévő ingatlan átírását a speciális ügyészség tiltása ellenére a barátjához, Marián Kočnerhez közelálló cégek nevére.
Az ügyészi tanács jelöltjeit a Főügyészség 118 ügyésze választja meg, akiknek többsége még Trnka idején került az ügyészségre 2004 és 2011 között. Trnkán kívül a tanács 11 helyéért 15 ügyész versengett. A tanácstagok megbízatási ideje három évre szól. A törvény értelmében az Főügyészség vezetése megtárgyalja az ügyészi tanáccsal például az ügyészség irányulását is, de állást foglalhat a tanács a költségvetéshez és foglalkozik az ügyészek képesítésének növelésével is.
Sita nyomán, dé, Felvidék.ma
