A Kárpát-medencében továbbra is egyedülálló trianoni megemlékezést tartottak a nemzeti összetartozás napján a korábban kettészakított Komáromban, az Összetartozás Városában. A hagyományos rendezvény az észak-komáromi református templommal szemközti református kollégium udvarán álló Trianoni gyűrű-emlékműnél kezdődött, s Dél-Komáromban folytatódott. Közben a történelmi Komárom és Esztergom vármegye településeinek lakosai helységnév-táblákkal vonultak át a trianoni határon.
A rendezvény, amelyet a felvidéki Te Ügyed KÖR PT, a Felvidéki Értékőrzők, valamint a túlparti Endresz Csoport Egyesület, illetve a menetet vezető Tolma Baranta Sport és Kulturális Egyesület neve fémjelzett, a „Csak a múltat ismerve épülhet a jövő!“ jelmondat jegyében valósult meg.
Feszty Zsolt, a Te Ügyed KÖR elnöke köszöntötte a közösen emlékezőket, többek között dr. Balogh Csabát, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott szlovákiai nagykövetét, valamint dr. Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság volt és az Emberi Méltóság Tanácsának jelenlegi elnökét s az idén a megszokottnál távolabbról érkezőket is. Felidézte a csoportjuk által állított Trianoni gyűrű-emlékművel kapcsolatos emlékeit, ugyancsak megemlítve a Smidt Róbert szőgyéni fafaragó alkotásának helyet adó Fazekas László ex-püspök pozitív hozzáállását.
A magyar együvétartozás kapcsán a későbbiekben rámutatott: „Ha az ember magyarként születik, magyarként nevelik, magyarként él, s felveheti a magyar állampolgárságot, akkor azt fel kell vennie! S adott Isten észt is, hogy tudjuk, miről kell beszélnünk és miről kell hallgatnunk”. A már többé-kevésbé lezárult alapiskolai és óvodai beíratások kapcsán a vegyes házasságban élőknek pedig azt üzente: „az abból származó gyermek magyar iskolában sem fog elfelejteni szlovákul, meg fog tanulni két nyelven írni – olvasni. Ha azonban szlovák iskolába kerül, akkor a magyar nyelvet elveszti…” Hangsúlyozta a fontos családi döntések jelentőségét: „ az értékes jövő, amit együtt építhetünk, odahaza, a konyhaasztalainknál dől el”.
Majd átadta a szót a megemlékezés meghívott észak-komáromi szónokának, Gyimesi György parlamenti képviselőnek, aki felidézte a trianoni veszteségeinket, melyek nem merülhetnek feledésbe: „Európa szívében él egy nemzet, amely darabjaira lett szabdalva, a színmagyar népessége egyharmadát, a területének pedig kétharmadát veszítette el. A trianoni béke megkötésekor a győztes hatalmak képtelenek voltak az akkor igazságosnak mondott béke érdekében önmérsékletet tanúsítani…”.
Majd elárulta: e téma kapcsán a szlovák barátainak azt szokta mondani: képzeljék el, hogy Túrócszentmárton hirtelen Lengyelország részévé válna, s az előzetes megkérdezésük, felkészülésük nélkül, hirtelen otthonosan kellene érezni magukat a hivatalos lengyel nyelv, kultúra, okmányok és feliratok között. Biztos abban, hogy mindezt ők is ugyanolyan veszteségként élnék meg, mint a magyarok Trianont.
„Aki ezt nem veszteségként éli meg, az még nem készült fel, hogy szembenézzen ezzel a közös történelmi traumával. Míg nem szembesülünk a fájdalommal, az igazságtalansággal, nem is számolhatunk le az azzal járó megtörtséggel. És egy megtört nép még nem nyerte vissza az erejét, az önértékelését…” – fogalmazott.
Fontosnak tartja az őszinte szembesülést a történelmi tényekkel, azt, hogy „már ki merjük és ki tudjuk mondani: Trianon következtében az akkori Magyarország ezer év alatt kialakult gazdasági egységét teljesen szétverték. Önálló működésre képtelen, inproduktív darabokra szabdalták, s így nem csak a magyarok, de a környező népek gazdasági lehetőségeit is elvették. És már azt is átlátjuk, hogy ezzel a céljukat nem csak a gazdasági, hanem politikai értelemben is elérték”. Leszögezte: ezzel ellenséggé tették a Kárpát-medence népeit, s biztosították a saját érdekeik érvényesítését.
Majd optimistább hangvételre váltva, kijelentette: „soha nem látott erejében van a közösségünk. Tudjuk, mi van mögöttünk, s azt is tudjuk, hogy az nem fenékig tejfel, de azt a hitet érzem a közösségünkben, hogy a magyar nemzet fohásza meghallgattatott. És már valóban megbűnhődte e nép a múltat és jövendőt. Érettek és készek vagyunk, hogy a saját értékeinkkel tisztába kerülve, azok védelmére keljünk. Elkötelezettek vagyunk, hogy a nagyszüleink hagyományait ne váltsák fel újkori csillámfényes szokások, amelyeket még Brüsszelben is most tanulgatnak szorgalmasan…”.
Úgy látja, hogy „tisztában vagyunk önmagunkkal és azzal is, ami bennünket eddig meghatározott, amihez nem igazán kell külső segítség sem gender-aktivistáktól, sem más tudományosan magyarázott ideológiák által. Nem mellesleg elég tanultak és nyitottak vagyunk ahhoz is, hogy felismerjük: a mi értékrendünk évszázadokon keresztül elég tartós volt ahhoz, hogy generációk nőjenek fel egy kiegyensúlyozott világlátásban. Mindenünk megvan ahhoz, hogy egy jobb jövőt álmodjunk és építsünk magunknak”.
Szerinte minderre legalább annyi lehetőségünk van, mint „a liberális barátainknak, akik egy másik kotta alapján építenek egy másik jövőt. Mi viszont itt tudjuk, hogy összetartozunk, nem csak addig, míg nem teljesül egy-egy grandiózusnak látszó terv, hanem eredendően, erőltetett ideológia nélkül. Azt is tudjuk, hogy ez az összetartozás egy életigenlő és keresztényi jószándékból gyökerezik”. Végül azt kívánta, hogy „a Jóisten tartson meg mindnyájunkat hitünkben, és adjon erőt egy értékes jövő építéséhez”.
A rendezvény során felvételről ez alkalommal is elhangzott Reményik Sándor Gyűrűt készíttetek című verse, utalva a Fesztyék által árusított „Trianon-gyűrűkre” és az Ismerős Arcok együttes több nemzettudat-erősítő dala. A Himnusz közös eléneklése után az egykori Komárom és Esztergom Vármegye településeinek lakosai az emlékmű tövében elhelyezték a saját településükről hozott köveket, mintegy jelképesen megalapozva közös jövőnket. Majd a helységnév-táblákkal méltóságteljesen átvonultak a trianoni határon.
Az Arlett Tamás elnök vezette Endresz Csoport Egyesület által szervezett közös vonulás a trianoni lélekharang és a turulszobor érintésével, az I. világháborús emlékműig tartott. A dél-komáromi helyszínen id. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt és az Emberi Méltóság Tanácsának jelenlegi elnöke mondott tartalmas emlékbeszédet, hangsúlyozva a mindenkori összetartozásunk fontosságát. Aztkövetően a jelenlevők megkoszorúzták az emlékművet, záróakkordként pedig a Kormorán együttes ingyenes emlékkoncertjét élvezhették.
Nagy-Miskó Ildikó, ma7.sk
