„Régen várt művet vesz kezébe az olvasó” – írja Zombori István szerkesztő a TRIANON ÉS AZ EGYHÁZAK c. könyv előszavában.
A hétszáz oldalas könyv a 100. évforduló kapcsán jelent meg. Különböző objektív okok miatt azonban csak most 2024 júniusában került bemutatásra Budapesten a Szerzetesi Hittudományi Főiskola aulájában.
A könyvet kiadta a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM) Budapest, Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány Várszegi Asztrik felelős kiadó.
A szerkesztő előszavából azt is megtudtuk, hogy e hiánypótló művet nem volt egyszerű „összehozni” sem a vallások, sem a szerzők szempontjából. A szerkesztők kompromisszumokra kényszerültek több szempontból is. ’Az 1990 óta eltelt évtizedek alatt nagy változások történtek az egyházak életében. Új szakembereket kaptak, a levéltárak, és a könyvtárak. Egyházi történészek és világiak, csaknem fél évszázad tiltás után foglalkozhatnak egyháztörténelemmel, egyesültek a hazai és emigrációs műhelyek munkái. Vagy nem akadt szerző a felkérésre, vagy az adott határidőre nem vállalták. Nem lehetett minden esetben betartani a tervezett időszakot (1918- 1923 ) sem a feldolgozásra” Ezért is szükség lesz a kiegészítésekre, ill. folyatásra.- írja a könyv szerkesztője.
A könyvben négy elcsatolt területen élő egyházak sorsát elemzi, ill. dolgozta fel egy-egy szerző – több vallási területéről. Ezek: Csehszlovákia, Románia, Szerb- Horvát- Szlovén Királyság, Ausztria és Magyarország.
A száz oldalon megjelent Felső – Magyarország elcsatolt területéről, a katolikus egyház helyzetét Sztyahula László esperesplébános Kéménd – akinek már több dokumentum feldolgozása van a hazai magyar katolikus egyházakról – Felső – Magyarország katolikus egyházi közigazgatása 1918- 1925 között címmel egy nagyon alapos kutatás alapján ad hiteles adatokat a tragikus következményekről.
Somogyi Alfréd professzor lelkipásztor, egyetemi docens, dékán SJE Komárom A babiloni vizek mellől jöttünk hozzád, Istenünk..” A felvidéki reformátusság helyzete az 1918 -1923 közötti időszakban c. tanulmánya, szintén nagyon részletes kutatások tanulmányok alapján vázolja az egyház helyzetét, történetét, alakulását.
Czenthe Miklós Budapest az Evangélikus Országos Levéltár vezetője Trianon hatása a felvidéki magyar evangélikusokra c. levéltári kutatásai alapján írta tanulmányát.
Az igen igényes, tartalmas dokumentum-anyag térképek, források, feltüntetésével, lehetőséget ad további kutató munkára is.
A könyvben megjelent harminc szerző munkáiból kitűnik az egykori történelmi egyházmegyék tragikus, Trianon okozta következménye, melyek a mai napig nem kaptak sem nyilvánosságot, sem megoldást az utódállamok közötti megegyezésre. Sajnos a mai magyar egyházvezetők között (felsőbb szinten magyar sem igen akad, legfőképpen a katolikusoknál) is nagyon kevés akinek ismeretei lennének e tragikus történelmi esemény részleteiről. Ezért is nagy értéke van e kiadványnak, mely remélhetőleg elkerül majd a hazai magyar egyházi, és világi könyvtárakba is.
A könyv mementójaként és mottójaként nem véletlenül került az előszó befejező részébe:
„… A legfontosabb tény változatlan maradt, sőt még indokoltabb, mint száz évvel ezelőtt:
az egyházaknak a hit és a magyarság megtartása terén még nagyobb feladata van, mint valaha. Reményik Sándort idézve:
„Ne hagyjátok a templomot,
A templomot és az iskolát!”
A Budapesten megtartott könyvbemutatón Felvidékről Somogyi Alfréd professzor tartott beszámolót a könyvben megjelent írása alapján.
A könyv röviden beszerezhető lesz Felvidéken is.
Dániel Erzsébet, dunataj.sk
