Nem zárta le, sőt tovább foglalkozik az Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága azzal a beadvánnyal, amely a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét kimondó 2007-es szlovák parlamenti határozat miatt született – közölte Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő hétfőn Brüsszelben.
A képviselő beszámolt arról: a petíciós bizottság úgy döntött, hogy jogi állásfoglalást kér az EP jogi bizottságától és a bel-, igazságügyi és állampolgári jogi szakbizottságtól is.
„Sikerült a teljes nemzetközi nyomás ellenére, és az összeurópai pártpolitikai összefogás ellenére áterőltetni a bizottságon azt az álláspontot, hogy kérjük fel az Európai Parlament jogi bizottságát, hogy jogi aspektusokból vizsgálja meg az ügyet” – mondta el Bagó Zoltán, aki abszolút sikerként értékelte a bizottság döntését.
A petíciós bizottság azzal, hogy az alapjogi kérdésekben illetékes szakbizottságtól is állásfoglalást kér, mintegy beismerte, hogy nagy valószínűséggel alapjogok sérülnek Szlovákiában – vélekedett Bagó Zoltán.
A politikus elmondta, hogy Szlovákia nagykövete az ülésen arra hivatkozott, hogy a pozsonyi parlament határozata pusztán politikai nyilatkozat, a képviselő ugyanakkor rámutatott, hogy egy ilyen határozat jogforrás, a vitatott Benes-dekrétumokra pedig mind a mai napig bírósági ítéletek hivatkoznak Szlovákiában. Bagó Zoltán szerint ezt a problémát csak úgy lehet megoldani, ha a kérdéses határozatokat Szlovákia eltávolítja jogrendjéből, „máskülönben nincs helyük az Európai Unióban”.
A képviselő közölte, hogy a következő lépés az lesz, hogy július 9-én közmeghallgatást szervez az ügyben, amelyre nemzetközi jogászok mellett minden érintettet meghív, és várja a szlovák kormány képviselőit is.
A fideszes politikus rámutatott, hogy bár az uniós jog fölött őrködni hivatott Európai Bizottság jogi szolgálata továbbra sem változtat álláspontján, hogy a kérdésben nincs kompetenciája beavatkozni, mert a Benes-dekrétumok történelmi dokumentumok, amelyeknek ma már nincs az uniós joggal ellentétes joghatásuk. Bagó Zoltán mindazonáltal felidézte José Manuel Barrosónak, a bizottság elnökének az ügyben megfogalmazott álláspontját, amelynek értelmében a fideszes politikus szerint Szlovákiának „kutyakötelessége volna” eltávolítania jogrendjéből azokat a jogszabályokat, amelyet még a csatlakozás előtt születtek, és ellentétesek az Európai Unió alapjogi chartájával.
Bagó Zoltán fontosnak tartotta kiemelni: a petíció nem a szlovák államiságot kérdőjelezi meg, vagy az annak alapját jelentő dekrétumok mindegyikét, hanem azt a 14-et vagy 20-at kifogásolja, amelyek szerintük ellentétesek az uniós joggal.
A zárt ülést követően a bizottság szocialista tagja, a magyar szocialista küldöttség vezetője, Tabajdi Csaba is közleményt adott ki az ügyben, amelyben ismerteti, milyen álláspontot képviselt a zárt ülésen a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét kimondó pozsonyi parlamenti határozatokat illetően.
„Elfogadhatatlan az, hogy Szlovákia 2007-ben az Európai Unió tagállamaként megerősítette a magyar és német nép kollektív bűnösségét kimondó Benes-dekrétumokat, amelyek több ponton is sértik az uniós alapértékeket” – szögezi le közleményében a szocialista politikus, aki úgy véli, hogy a Benes-dekrétumok közül több ellentétes a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, a tulajdon sérthetetlenségének elvével és a kollektív bűnösség tilalmával.
A 143 rendelet a szlovák és a cseh államiság alapját képezi, de közülük tizenhárom a Szlovákiában élő magyarokra máig ható érvénnyel tartalmazza a kollektív bűnösség elvét – tudatja Tabajdi, aki szerint ezeket haladéktalanul hatályon kívül kellene helyezni, és a jogsértések áldozatait a szlovák államnak meg kellene követnie az okozott sérelmekért.
Juhász Imre alkotmánybíró, aki 2012-ben nyújtotta be a petíciót, az MTI kérdésére elmondta: egyfajta katarzisként élte meg a bizottság döntését. Mint fogalmazott: „rosszak voltak az előjelek”, a petíció ellenzői, akik nagyon szerették volna elérni, hogy a kérdés lekerüljön a napirendről, szervezettebbek voltak, mint korábban, viszont akik a petíció napirenden tartása mellett érveltek, meggyőzőbb érveket tudtak felhozni.
Nem lehet például egyértelműen kijelenteni Juhász Imre szerint, hogy ez az ügy ne tartozna uniós hatáskörbe, amivel sokan érvelnek, és ha odatartozik, nehezen indokolható az amelletti érvelés, hogy „minden rendben lenne”.
MTI
