Nem bővítik az intézmények sorát.Ez a legkomolyabb hiányossága a kormány által szerdán jóváhagyott régiófejlesztési törvény módosításának.
Az viszont előremutató, véli Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke, hogy látszik az igyekezet, hogy a területfejlesztési stratégiákba a civil- és szakmai szervezetek révén a nyilvánosság minél szélesebb körét bevonják.
A kormány szándéka a szakpolitikus szerint pozitív fejleményként értékelhető, mert a területfejlesztés intézményein kívül megnőne az egyéb érdekeltségek mozgástere az adott településen, kistérségben vagy magában a megyében. „Sajnos azonban nem bővíti a kormány azon intézményeknek a listáját, melyek jogosultak a régiófejlesztés területén eljárni, s ily módon állami vagy uniós támogatásban részesülhetnének a tevékenységük során. Azért gond ez, mert a régiófejlesztési ügynökségek tetszhalott állapotban vannak, több közülük az utóbbi években meg is szűnt, s így komoly űr képződik a régiókban. Egyre szűkül a szakmai bázisa annak, hogy segítsék a településeket, megyei önkormányzatokat, a civil szervezeteket és vállalkozókat az uniós vagy más pályázatok kidolgozásánál” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Farkas. S mivel a régiófejlesztési szakmai hálózat beszűkül, nem igazán látszik a készség, hogy e téren fejleszteni kíván a kormány. „Ott vannak az Európai Területi Társulások (EGTC), s bár határon átnyúló jelleggel tevékenykednek, a régiókban meglévő ügynökségekkel összhangban tudnak tevékenykedni, egyfajta tudást, hátteret kialakítani a pályázók részére. Azonban azon kistérségekben, ahol eleve nem működik régiófejlesztési ügynökség, sok esetben az EGTC-k az ő szerepüket vállalják át, és így tudnak egy nagyon komoly szakmai bázist nyújtani. Ezt nem vette figyelembe a kormány, mert különben velük bővíti a meglévő intézményrendszert” – magyarázza az MKP alelnöke.
Farkas Iván elmondta azt is, hogy pártja támogatásával még 2008-ban fogadták el a parlamentben az EGTC-kről szóló törvényt, létrejött a működésükhöz szükséges jogi keret, majd ezt követően megnyílt a régiófejlesztési törvény vitája. Már akkor szorgalmazták, hogy az EGTC-ket vonják be a folyamatba. „Óriási csatát vívtam akkor, de ezt a bővítést semmiképp sem fogadták el. Ez a gond azóta sem rendeződött. Most itt lett volna a lehetőség az intézményi bővítésre, de sajnálatos módon elmaradt. És, ismerve az erőviszonyokat, nem valószínű, hogy a parlamenti vita során ezt orvosolják.”
A politikus szerint ezt leszámítva a törvénymódosítás minden egyes vonatkozása pozitív, mert a régiófejlesztési intézményeken kívül, a civil és szakmai társulások a társadalmi vita keretén belül jobban tudják majd befolyásolni az adott térség fejlesztését. A kistérségek, önkormányzati társulások szerepe mindenképpen megnő, a kisebb települések egy nagyobb területfejlesztési tervben megtalálhatják helyüket, több település összefogva, közös fejlesztési tervet dolgozhat ki, ami Farkas olvasatában azért értékelhető kedvezően, mert számos kis település, főként az anyagiak hiánya miatt, még adós ilyen tervvel.
BA, Felvidék.ma
