HAZA NÖVÉNYVÉDELEM Támad a tűzelhalás az almafákon

Támad a tűzelhalás az almafákon

2551
hirdetés

Premier Exif JPEGAz Erwinia amylowora baktérium okozta betegség tűzelhalás néven került a köztudatba. Ez a betegségelnevezés azonban nyelvtanilag nehezen értelmezhető, viszont tény, hogy az almatermésűeknek az egyik legveszélyesebb karanténbetegsége nemcsak nálunk Európában, de az egész világon.

Ez a betegség már 1780 óta ismert volt Észak-Amerikában, a kórokozóját azonban csak 1880 óta ismerik. Azóta a világ számos országában károsít, Európába 1957-ben került, először Angliában jelentkezett. Később fokozatosan átterjedt Francia- és Németországba. Környékünkön először 1995-96-tól jelent meg Romániában, Olaszországban, Magyarországon és Csehországban. Az erős cseh és magyarországi fertőzések ellenére Szlovákia azon kevés államok egyike volt, amely a nemzetközi növényvédelmi térképen fertőzésmentes zónaként szerepelt, ahol érvényesek voltak a karanténóvintézkedések a kórokozók behurcolása ellen. Röviden ezzel is korlátozhattuk az almabehozatalt. A 2003-as évben azonban nálunk is felütötte fejét az almatermesztő vidékeken, de elmondhatjuk, hogy az egész országban ma is jelen van és minden évben károsít.

hirdetés

Fontos tudni, hogy gazdanövényei közé tartozik elsősorban az alma, körte, birs, naspolya. Továbbá a Chaenomeles, a Cotoneaster, a Crategus, a Pyracantha és a Sorbus fajok. A tűzelhalás fellépése mindig a fák részleges vagy teljes pusztulásával jár. A növényfajok és fajták fogékonysága azonban eltérő.

Tüneteiről röviden: fertőzéskor a virágok vizenyősek lesznek és elfeketednek. A hajtások hervadnak, elszáradnak, a háncsszövet barna lesz. A vesszőkön, ágakon rákos sebek keletkeznek, amelyekből baktériumnyálka ürül ki. Súlyos esetekben ágelhalás, fapusztulás következik be. Az elszáradt levelek az ágon maradnak.

A kórokozó baktérium életmódját figyelembe véve leggyakrabban  szaporítóanyaggal, metszőollóval, ágfűrészeléssel, valamint rovarokkal – főleg méhekkel – madarakkal  terjed, továbbá pollennel is átvihető. Terjedésére a 18 foktól magasabb hőmérséklet és a magas relatív páratartalom a kedvező. A méhek általi átvitel a 20-30 C° körül a legkedvezőbb. A kórokozó a sebeken, légzőnyílásokon keresztül egyaránt a növénybe jut.

Fontos, hogy ilyenkor átellenőrizzük a fertőzésre fogékony gyümölcsfáinkat. A leírt tünetek alapján keressük az elszáradt hajtásokat, azokat azonnal metszőollóval távolítsuk el, hogy ne terjedjen tovább mint a tűz. Ugyanis a korábban észrevétlenül maradt apró, kis fertőzések átterjednek a nagyobb vázágakra, törzsre is. Ilyen esetben a fetőzés gyorsan terjed a fa kérgében. A megtámadott fakérgen erősebb színű barnulás, vörösedés látható, melyen apró szabálytalan felszakadozások keletkeznek. Ilyenkor nyáron a meleg, nedves időjáráskor a megtámadott helyből fehéres-barnás baktériumnyálka folyik.

Leghatásosabb védekezés a karanténszabályok szigorú betartása. Ha most, az ellenőrzéskor ilyen vagy hasonló rendellenességet veszünk észre, legjobb, ha jelentjük a járási növényvédelmi központnak vagy a helyi községi hivatalnak.

Ezenkívül vásárláskor az ellenálló vagy kevésbé fogékony gyümölcsfajták és alanyok használata ill. megválasztása is fontos. Ezt a fajtaleírások is közlik. Továbbá fontos a beteg növényrészek azonnali eltávolítása 40-60 cm egészséges résszel együtt és elégetése, amíg nem terjed tovább. A metszőollót 10 % Savo-oldattal vagy rézgálicoldattal kell fertőtleníteni.

A vegyi védekezést a rügypattanástól a piros bimbós állapotig az engedélyezett réztartalmú szerekkel: Cuprocaffaro 0,1 – 0,2 %, Kuprikol 50 0,05 %-0,1 %, Funguran 0,05 % – 0,1 % feltétlenül el kell végezni. A levélhullás után ősszel a nagyobb töménységet alkalmazzuk. A réznek ugyanis kiváló baktériumölő hatása van. Ennek a jótékony hatása a jövő évben mutatkozik meg, még ott is, ahol nincs tűzelhalásveszély, mert a többi áttelelő gombakártevők ellen is hatékony (varasodás, monilia stb.). Ilyenkor a tenyészidő alatt a tűzelhalás ellen hatásos permetszer nincs, csak mechanikai védekezéssel tudunk a terjedése ellen védekezni.

 

Csekes Zoltán, mérnök

DUNATÁJ HETILAP

hirdetés