Nem lehet teljességgel kizárni egy, a XXII. téli olimpia elleni terrortámadást – például egy előzetesen nehezen azonosítható „magányos farkas” terrorista részéről -, de a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont (SVKK) kutatói összességében úgy vélik: „igen csekély a valószínűsége egy nagyobb szabású, jelentős áldozatszámmal járó terrorcselekménynek”.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóközpontjának legfrissebb, az MTI-hez is eljuttatott elemzése szerint az olimpia biztonságát szavatolni kívánó orosz hatóságok valójában nem attól félnek leginkább, hogy az orosz vezetés számára fontos rendezvény presztízsét a terroristák rombolnák le, sokkal inkább egy, az olimpia ideje alatt és az olimpia médianyilvánossága előtt bekövetkező, látványos rendszerellenes politikai tiltakozástól tartanak.
Az elemezést jegyző Tálas Péter, az SVKK igazgatója kifejtette: az 1972-es müncheni olimpiát sújtó terrortámadás óta az újkori olimpiák biztonságát kiemelt szakmai figyelem és közérdeklődés kíséri. Ezt csak fokozta a nemzetközi terrorizmus 2001. szeptember 11-ét követő időszaka: egyrészt, mert napjainkban a terrorcsoportok többsége nem igazán tesz különbséget a politikai és a civil célpontok között, másrészt, mert előszeretettel választanak nagy médiaérdeklődésre számot tartó dolgokat és rendezvényeket támadásaik célpontjául.
Felidézte, hogy 2013. július 3-án Doku Umarov, a Kaukázusi Emirátus nevezetű terroristahálózat vezetője videoüzenetben szólította fel harcoló híveit a szocsi olimpia megtámadására. December végén öngyilkos terroristák követtek el robbantásos merényleteket a dél-oroszországi Volgográdban, január 19-én pedig egy magát Dagesztán Vilajetnek nevező fegyveres csoport tett közzé fenyegetést.
A szakértő szerint a Szocsiban február 7-től 23-ig tartó téli olimpia, majd március 7. és 16 között zajló paralimpia „első pillanatra” két szempontból is különösen kedvező célpontnak tűnik. Egyrészt az olimpia helyszíne igen közel fekszik az Oroszországi Föderáció észak-kaukázusi térségéhez, ahol az elmúlt években az oroszországi terrorcselekmények több mint 90 százaléka történt. Másrészt pedig az olimpiát Vlagyimir Putyin és kormányzata politikailag olyan presztízseseménynek tekinti, amelynek akárcsak kisebb megzavarásával is jól kifejezhető a putyini rendszerrel való szembenállás – fejtette ki.
A kutató arra is kitért, hogy az olimpia biztonsága kapcsán elsősorban a kaukázusi terroristacsoportok miatti terrorfenyegetettségről lehetett hallani, de az észak-kaukázusi szélsőséges szervezetek mellett az Oroszországi Föderáció és a szomszédos államok közötti határok átjárhatóságából, a „magányos farkas” típusú terroristák, a globális iszlám dzsihádot képviselő fegyveres szervezetek, a szervezett bűnözői csoportok, az erőszakos eszközöket is felhasználó politikai tiltakozók részéről várható fenyegetésekre, továbbá a kibertámadásokból fakadó veszélyekre is fel kellett készülni.
Az Oroszországi Föderáció csaknem 51 milliárd dollárt költött az olimpia megrendezésére, amelynek részét képezte egy összetett védelmi rendszer kiépítése is az olimpia két fő helyszíne, Szocsi és Krasznaja Poljana körül. Az olimpia helyszínét a hatóságok 37 ezer rendőrrel, 10 ezer belügyi katonával, továbbá több ezer civil önkéntessel biztosítják.
A főbb biztonsági intézkedések között például Szocsiban és környékén január elejétől csak az előzetesen regisztrált járművek közlekedhetnek. A hatóságok 5500 kamerát szereltek fel az utcákon, az olimpiai létesítmények körül és a nézőtereken annak érdekében, hogy kiszűrhessék a gyanús elemeket. A XXII. téli olimpia lesz az első, ahol drónok is repülnek majd a vendégek fölött.
Emellett az orosz hatóságok az olimpia területén tartózkodók kommunikációs eszközeinek az ellenőrzésére is komoly erőket mozgatnak meg. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat az úgynevezett SORM-rendszert segítségével ellenőrizni tudja a telefonbeszélgetéseket, az sms-eket, az e-maileket, a közösségi oldalakat. Ehhez a nézőknek már a regisztrációnál el kell fogadniuk azt, hogy a hatóságok, ha szükségesnek látják, hozzáférhetnek kommunikációs eszközeikhez.
Tálas Péter a XXII. téli olimpia fenyegetettségének „reális értékelése” kapcsán három dologra hívta fel a figyelmet. Egyrészt, hogy a tapasztalok szerint a média hajlamos eltúlozni és felülértékelni a terroristacsoportok fenyegetését. Mint kiemelte: ez azért is kulcsfontosságú, mert a társadalom szubjektív biztonságérzetét a média és politikai közbeszéd formálja legerőteljesebben, így egyáltalán nem mindegy, hogy a fenyegetéseket helyi értékén kezeli-e a tömegtájékoztatás – mondta.
Kiemelte továbbá, hogy az észak-kaukázusi terroristacsoportok eddig nem is támadtak külföldi célpontokat, és általában ritkán támadtak külföldiekre. Ugyanis „mindig ügyelnek arra, hogy akcióik csak az oroszok és az orosz állam ellen irányuljanak”, mivel kiemelt céljuk, hogy elnyerjék a külföld szimpátiáját a Putyin-rezsim elleni küzdelemhez.
Ezen felül a szóban forgó csoportok nem is igazán rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyekkel az elrendelt biztonsági intézkedéseket sikerrel játszhatnák ki. Ugyanakkor megjegyezte: a kaukázusi fegyveres csoportok már egy, az olimpia időszaka alatt, de az olimpia helyszínétől távoli helyen elkövetett merénylettel is komoly presztízsveszteséget okozhatnának a putyini rendszernek.
A terrorizmus modern és – jelenleg is tartó – posztmodern időszakában is voltak olimpiák (1972, München, 1996, Atlanta) és más sportrendezvények (2013, bostoni maraton), amelyek ellen merényleteket követtek el. A sportrendezvények elleni támadásokat – különösen a békés versengést jelképező olimpiák esetében – viszont még a modern terrorcsoportok közönsége sem igazán fogadja el – írta elemzésében az SVKK igazgatója.
MTI
