Szlovákia harmadik alkalommal választ európai parlamenti képviselőket, a szavazóhelységek reggel hétkor nyíltak és este tízkor zárulnak. Elemzők szerint alacsony részvételre számíthatunk. A voksolás eredményeit vasárnap este 11 óra után teszik közzé, akkor, amikor az utolsó uniós tagországban is lezárul a szavazás.(Nyilatkozatokkal frissítve!)
Berényi: Brüsszelben életünket befolyásoló döntések születnek
Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke délelőtt tíz órakor feleségével együtt lakóhelyén, Alsószeliben adta le szavazatát.
„Brüsszelben fontos, életünket befolyásoló döntések születnek, ezért nem mindegy, hogy milyen képviseletünk van az Európai Parlamentben” – mondta a magyar párt elnöke a voksolás után. (on)
Bárdos: Egyéni és kollektív kötelességünk részt venni a választásokon
Egyéni és kollektív kötelességünk részt venni az európai parlamenti és más hasonló választásokon – jelentette ki Bárdos Gyula, aki lakóhelyén Szencen, a Szenczi Molnár Albert Alapiskolában tíz órakor adta le a szavazatát. A Felvidék.ma ezt követően érte utol az MKP politikusát, aki portálunknak elmondta: bízik abban, hogy az öt százalékos lélektani határt az MKP-nak sikerül meghaladnia, a megyei választások és a köztársaságielnök-választások jó eredménye legalábbis erre enged következtetni. Bárdos úgy véli, az MKP-ban mindent megtettek a sikeres szereplés érdekében.
„Nagy gond, ha nem lesz öt évig olyan elkötelezett magyar ember Brüsszelben, aki érti és érzi a mi dolgainkat, mert ebben az esetben csupán közvetett módon tudna az európai parlament tudomást szerezni azokról a történésekről, melyek itt zajlanak” – fogalmazott, hozzátéve: a felvidéki magyarság számára minden megmérettetés létfontosságú. „Ha megmérettetünk és könnyűnek találtatunk, akkor annak súlyos következményeit nem az egyén, hanem a közösség szenvedi el” – hangsúlyozta.
A részvételi hajlandósággal kapcsolatban Bárdos elmondta, nem igazán optimista. Úgy véli, az elmúlt időszakban egyrészt rövid idő alatt sok választás zajlott Szlovákiában, másrészt az emberek többsége azt gondolja, hogy az uniós ügyek – Brüsszel és Strasbourg – túl messze vannak. „Ez nem helyén való, az emberek nincsenek jól tájékoztatva, és nem tudják, hacsak valami negatív dolog nem történik, hogy mi zajlik az EP-ben” – mondta Bárdos, megjegyezve, aki nem megy el szavazni, az a többséget támogatja. „Esetünkben ez a többség nem fogja a felvidéki magyarok érdekeit képviselni, ehhez ugyanis a többségi társadalom Szlovákiában még nem érett meg” – fogalmazott. (lm)
Csáky: Az érdektelenség nem jó út, csak közösen tudjuk megoldani a problémáinkat
Csáky Pál az MKP listavezetője lakóhelyén, Pozsonypüspökin, a Bieloruska utcai alapiskola szavazóhelyiségében adta le a voksát reggel 9.00 órakor. Szavazata leadása után azt nyilatkozta, azért fontos részt venni az európai parlamenti választáson, hogy a felvidéki magyar közösség megmutassa a szlovák többségnek, az összmagyarságnak és Európának, hogy van és tud tenni a jövőjéért. Csáky Pál reményét fejezte ki, hogy a felvidéki magyarok minél nagyobb számban részt vesznek a mai választáson. „Remélem, hogy az emberek komolyan veszik ezt a választást. Nem hiszem, hogy Szlovákiában van ember, aki ne tudná, hogy a tét az, lesz-e egyáltalán magyar képviselő vagy nem. Jó lenne, ha az új Európai Parlamentben is lenne képviselőnk” – fogalmazott Csáky.
Az MKP EP-listavezetője szerint ellenkező esetben teljesen kiszolgáltatottakká válnánk, ha még hangunk sincs, ha képviseletünk sincs, akkor olyan információkat kapnak csak rólunk, amilyeneket mások adnak. „Ha nem leszünk ott a tárgyalóasztaloknál, nem tudunk befolyásolni semmit, az nagyon rossz lenne” – mondta.
Csáky a választás eredményeit illetően bizakodó. Mint elmondta, a választási kampány alatt sok dél-szlovákiai magyar településen járt, rengeteg emberrel beszélt, ami reményt ad arra, hogy sikerül átlépniük az ötszázalékos választási küszöböt. „A rendezvényeink jó hangulatúak voltak, sokan részt vettek rajtuk, a kérdés az, hogy azok, akik nem jöttek el a rendezvényekre, elmennek-e ma szavazni” – fogalmazott.
Csáky szerint Szlovákiának le kell gyűrnie azt a paradoxont, amely szerint polgárainak többsége támogatja az uniós tagságait, a választási részvétel mégis rendkívül alacsony az európai parlamenti választáson. „Úgy vélem, hogy a kis tagországoknak erős mandátumot kellene adniuk a képviselőiknek. Az Európai Unió változni fog, változni fog a költségvetési szerkezete is, az emberek érdeke tehát, hogy megfelelően képzett jelölteket küldjenek az Európai Parlamentbe.” Csáky szerint tudatosítanunk kell, hogy a brüsszeli döntések befolyásolják a mindennapjainkat . „Én európai viszonyokat szeretnék a mi régióinkban is. Azt szeretném, ha a dél- és kelet-szlovákiai régiók gazdasági és szociális problémái, a hiányzó infrastruktúra, a magas munkanélküliség megszűnnének, de szkepszissel ezen nem lehet változtatni. „Az érdektelenség nem jó út, mert semmit sem old meg. Csak közösen tudjunk megoldani a problémáinkat, az MKP ebben szeretne segíteni” – fogalmazott Csáky. (dé)
Farkas Iván: Történelmi lehetőség előtt állunk, kiteljesedhetnek a kollektív jogaink
Farkas Iván, az MKP listájának második helyét elfoglaló EP képviselőjelölt késő délután Muzslán adta le szavazatát. A szavazást követően a Felvidék.ma –nak a következőket nyilatkozta:
„Vajon lesz-e szlovákiai magyarságnak, régiónknak, szülőföldünknek újra képviselete az Európai Parlementben. Történelmi lehetőség előtt állunk: a következő öt éves választási időszakban kiteljesedhetnek kollektív jogaink. Kár lenne most, a történelmi lehetőség kapujában egy kedvezőtlen választási eredménnyel eltaszítani magunktól ezt a lehetőséget. Bízom benne, hogy a választásokat megelőző időszakban a polgárok megértették üzeneteinket, elfogadták a választási programunkba foglalt célkitűzéseinket és szándékainkat. Amennyiben ez így van, akkor bizonyára jó eredményre számíthatunk.”
Arra kérdésre, hogy az MKP eléri az 5%-ot így reagált: „Bár régióinkban alacsony a választási részvétel, bízom benne, hogy megugorjuk a választási küszöböt és legalább egy képviselőnk képviselheti majd érdekeinket Brüsszelben. Közösségünk és régióink számára volna ez borzasztóan fontos.”
A mozgósítással kapcsolatban kifejtette: „A választási kampány legelején tudatosítottuk, hogy a rendkívül alacsony részvétel mellett három dolog lesz a legfontosabb: a mozgósítás, a mozgósítás és még egyszer a mozgósítás. A választási eredmények kiértékelésénél dől el, hogy ez mennyire sikerült.” (PP)
Reggel hétkor az ország legtöbb településén megnyitották a szavazóhelységeket, egyetlen kivétel a Privigye melletti Luzany község, ahol már hat órakor nyitottak – nyilatkozta a sajtónak a Központi Választási Bizottság jegyzőkönyvvezetője. Eva Chmelová hozzátette: azóta zavartalanul, különösebb probléma nélkül folyik az EP-választás az egyes településeken. Kiemelte: a szavazással kapcsolatos legfontosabb információk ki vannak függesztve a szavazóhelységekben.
A Focus közvélemény-kutató ügynökség májusi felmérése szerint csupán a lakosság 14,8 százaléka készül biztosan voksolni, valamivel több mint húsz százalékuk (23,4) pedig valószínűleg elmegy. Ez az alacsony részvételi arány tökéletesen illeszkedik a szlovákiai EP-választások sorába, a történelmileg első, 2004-es szavazáson a szavazásra jogosultak 16,96 százaléka adta le a voksát, 2009-ben ugyan emelkedett a részvétel, de akkor sem haladta meg a húsz százalékot (19,64), azaz csak minden ötödik ember kereste fel a szavazóhelységeket.
Öt évvel ezelőtt a kormányzó Smer több mint kétszázötvenezer szavazatot begyűjtve magabiztosan nyerte az EP-választást. Ez az eredmény öt európai parlamenti mandátumot jelentett a baloldali pártnak. A közvélemény-kutatások azt mutatják, most is Ficóék dominálnak majd.
Először fordul elő ugyanakkor, hogy a magyar szavazatokért három politikai párt is versenybe száll, ami azt feltételezi, hogy az MKP 2009-es eredményét, amikor a magyar párt két képviselőt (Bauer Edit és Mészáros Alajos) küldhetett az EP-be, külön-külön nehéz lesz megismételni. Kérdés, mennyire sikerül majd mozgósítaniuk a pártoknak, ha a déli régiókban az országos részvételi aránynál többen mennek el szavazni, meglepetés is születhet. Ez a tendencia korábban rendre érvényesült, az utóbbi években azonban a különböző választások során (ilyen volt a megyei és az államfő választás is) déli járásokban az országos átlag alatt maradt a részvétel.
A hatályos szlovákiai szabályozás alapján az EP-választásokon induló pártoknak legalább 5 százalékos támogatást kell szerezniük ahhoz, hogy jelöltjük vagy jelöltjeik bejussanak az EU döntéshozó testületébe. Érdekesség, hogy nem minden uniós tagállamban van ez így, Cipruson például a már 1,8 százalékot, Görögországban pedig a 3 százalékos eredményt elérő pártok képviselői is európai parlamenti mandátumhoz juthatnak, a tagországok felében pedig egyáltalán nincs is ilyen korlátozás.
A választások eredményét – az előző választások során alkalmazott gyakorlattal összhangban – idén is csak akkor hozzák nyilvánosságra, ha már minden egyes országban befejeződött a szavazás, s mivel a legtöbb tagországban május 25-én nyitnak az urnák, a szlovákiai eredményekre is leghamarabb csak vasárnap késő este lehet számítani.
Reggel héttől este tízig 29 párt 333 képviselőjelöltjére lehet szavazni Szlovákiában, a szavazók 13 jelöltet juttatnak az Európai Parlamentbe.
lm, Felvidék.ma
Fotó: dé, mti
