Szlovákia EU-hoz való csatlakozása 20 évvel ezelőtt a Nyugat-Európához való tartozás szimbóluma, mely után hosszú évekig vágyakoztunk. 2004-ben volt az Európai Unió legnagyobb bővítése, hiszen május elsején tíz új tagállam csatlakozott: Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia. Ez az esemény történelmi pillanat volt, hiszen egyesítette Kelet- és Nyugat-Európát.
„A jövő Európáját gazdasági vonatkozásokban nem lehet másképp látni, mint vámhatárok nélküli, közös, óriási termelő- és elosztó területet, ahol az európai szellem kicsinyes helyi érdekek akadálya és gátlása nélkül végre kifejtheti igazi képességeit. …gazdasági érdekekről és világnézeti szempontoktól tragikusan részletekre szaggatott Európa helyén felépül egy másik, ahol minden európai nemzet polgára akadály nélkül utazhat, s az útlevél zsebében jogot ad, hogy vízum nélkül lépje át az európai országok határait, Oslóban ugyanazzal a pénzzel fizessen, mint Nápolyban…. A gazdasági határok feloldása nem lesz és nem is lehet egyértelmű a történelmi és politikai határok spiritualizálásával.” – írta Márai Sándor, 1942-ben a Röpirat a nemzetnevelés ügyében című könyvében.
Eltelt több év, mire az általa leírtak elkezdtek megvalósulni, amikor Robert Schuman francia külügyminiszter 1950. május 9-én a világ elé tárta tervét, amelyben azt javasolta, hogy Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország, Hollandia, Belgium és Luxemburg a szén- és acéltermelésüket rendeljék egy közös főhatóság, az Európai Szén- és Acélközösség alá, az ebből alakuló ESZAK volt az első nemzetek feletti európai intézmény, a mai Európai Unió elődje. Még több évnek, sőt évtizednek kellett eltelnie, hogy a Márai által megjósolt határok nélküli Európa Kelet-Európát is elérje, erre egészen 2004-ig kellett várni.
Az elmúlt 20 év eseményeit nem egyszerű összefoglalni, a történelem vihara, a politika, a háború, a nekünk is fontos nemzetiségi kérdések többször borzolták már a kedélyeket. De azért elmondhatjuk, sok mindent köszönhetünk az EU-nak.
Népszavazás 2003: „Akarja-e Ön, hogy a Szlovák Köztársaság az Európai Unió tagországa legyen?”
A 2003. májusában megtartott népszavazáson, ahol „Akarja-e Ön, hogy a Szlovák Köztársaság az Európai Unió tagországa legyen?” a polgárok úgy döntöttek, akarják. És ezzel arról is döntöttek az emberek, hogy nem akarnak idegenek lenni Európában.
Az EU-ba való belépésnehéz folyamat volt, küzdenünk kellett az Európába jutásért és teljesítenünk kellett az előcsatlakozási kritériumokat. Európa akkor mellettünk állt és segítő kezet nyújtott nekünk.
Vegyünk néhány példát, milyen előnyei vannak Szlovákia EU-tagságának?
Szlovákia az Európai Unióhoz való csatlakozásával egyenrangú partnere lett azoknak az országoknak, amelyek vele együtt a világ legnagyobb kereskedelmi hatalmát alkotják, és olyan közös értékeket képviselnek, mint az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok és szolidaritás.
Életminőségünk jelentősen javult az EU-csatlakozás óta. Szlovákia 2020-ra csaknem 30 milliárd eurót kapott európai forrásokból fejlesztési célokra. Szlovákia az EU-ból származó források úgynevezett nettó címzettjei közé tartozik, vagyis több pénzt kap, mint amennyit a közös európai kasszába befizet. Ennek köszönhetően az elmúlt években több száz projektet támogattak a területfejlesztés, a közlekedés, az oktatás, a tudomány és kutatás, az egészségügy és a környezetvédelem területén. Európai pénzből iskolákat, óvodákat és kórházakat építettek és rekonstruáltak, tereket újítottak fel, parkokat építettek, utakat, vasutat korszerűsítettek és sok más olyan projektet valósítottak meg, amelyek napi szinten javítják a polgárok életminőségét. Az európai források új lehívási időszakából (2021-2027) Szlovákia akár 13 milliárd euróhoz is juthat, a helyreállítási tervből pedig további 6 milliárd euró áll rendelkezésre.
Szlovákia EU-csatlakozása európai identitást hozott Szlovákia lakóinak, hiszen mi is európaiak vagyunk. Ez bizonyos jogokat biztosít számunkra, és új lehetőségeket kínál. Aktívan részt vehetünk az európai politikák kialakításában, akár az európai parlamenti választásokon való részvétellel, akár úgy, hogy véleményt nyilvánítunk különböző konzultációkon, vagy csatlakozunk az európai polgári kezdeményezéshez. Ezek közül előttünk áll az EP-képviselők megválasztása, június 8-án, ahol lehetőségénük lesz nekünk, felvidéki magyaroknak is képviselői mandátumot szereznünk, hiszen a Magyar Szövetség felkészült jelöltekkel indul a választásokon.
Vadkerti Neszméri Csilla, dunataj.sk
