A kettős állampolgárságot lehetővé tévő, a magyar Országgyűlés által 2010-ben elfogadott, a könnyített honosításról szóló törvény nem sértette a szlovák-magyar alapszerződést – idézte a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség vasárnap Dušan Kováč neves szlovák történészt, akit az alapszerződés megkötésének huszadik évfordulója alkalmából kérdeztek.
„A kettős állampolgárság elvileg olyan ügy, amelynek általánosnak kellene lennie. A különleges közép-európai körülmények mellett ennek a törvénynek nem voltak jelentősebb gyakorlati következményei” – vélekedett a neves díjakkal elismert nyugalmazott akadémikus.
Dušan Kováč a két évtizede érvényben lévő alapszerződésről úgy vélekedett: nem lát teret annak módosítására, sőt úgy véli arra nincs is szükség, ugyanakkor „módosításra szorulna azoknak a politikusoknak a hozzáállása, akik a nacionalizmussal saját érdekeik mentén visszaélnek.” Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter az alapszerződés jubileuma kapcsán a napokban ugyancsak a szlovák hírügynökségnek nyilatkozva adott hangot annak a véleményének, amely szerint a dokumentum „továbbra is használható.”
A jelenleg hatályos szlovák-magyar alapszerződést 1995-ben Horn Gyula írta alá Vladimír Meciar akkori szlovák miniszterelnökkel, annak ratifikációja a szlovák törvényhozásban sokáig húzódott, azzal a szlovákiai magyar politikai érdekképviselet sem volt elégedett.
A könnyített honosításról szóló jogszabályt 2010-ben fogadta el az Országgyűlés. Arra reagálva Pozsony olyan értelemben módosította saját állampolgársági törvényét, hogy „elveszíti” szlovák állampolgárságát az a személy, aki egy másik ország állampolgárságát felveszi.
Ennek alapján, a szlovák belügyminisztérium adatai szerint idén március 10-ig, 1017-en veszítették el szlovák állampolgárságukat, köztük több tucatnyian a magyar állampolgárság felvételét követően.
MTI
