Öllös László felvidéki politológus szerint nem teszi elkerülhetővé, csak elodázza az előre hozott parlamenti választást az a sokszínű kormánykoalíció, amelyet az Irány-Szociáldemokrácia vezetője, Robert Fico ügyvezető miniszterelnök készül megalakítani a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), a Most-Híd vegyes párt és a Háló (Siet) párt részvételével.
A négyes koalíciónak összesen 85 képviselője lenne, de a Most-Híd, illetve a Háló leendő frakciójából kilépni szándékozó képviselőkkel már csak 81 képviselője lehet. Ez a 150 fős pozsonyi törvényhozásban szűk többségnek számítana.
Ennek ellenére a négyes tagjai korábban azzal is indokolták az egymástól – egyebek mellett ideológiai alapon is – messze álló pártok alkotta koalíció létrejöttét, hogy azzal elkerülhetővé válik az előre hozott választás, és stabilizálódik a politika.
Öllös László az utóbbi állításokkal nem ért egyet. A politológus az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: nem hihető a négyes koalíció volt ellenzéki pártjainak – a Most-Hídnak és a Hálónak – az a kommunikációja, hogy csak az ország politikai stabilitásának megőrzése érdekében lépnek kormányra Ficóékkal.
„Ez a kommunikáció akkor lenne hihető, ha a választások után jelent volna meg, de ők (ezt a kommunikációt) nem most, hanem már a választások előtt kezdték használni, sőt a Híd a múltkori választások előtt is így kommunikált, csak akkor végül Ficónak nem volt szüksége koalíciós partnerre” – mutatott rá Öllös László.
A politológus szerint az az érv sem állja meg a helyét, hogy egy ilyen kormánykoalíció elkerülhetővé teszi az előre hozott választást. Öllös szerint sokkal inkább arra lehet számítani, hogy a négyes a köztük a közös kormányzás során kialakuló ellentétek következtében idővel annyi képviselőt veszít, hogy már nem lesz erejük a kormányzásra. „Ez a következő fél-egy évben nem fog bekövetkezni, a távolabbi jövő azonban bizonytalan” – jegyezte meg.
A négy párt vezetői kedden döntést hoztak az új szlovák kabinet kiemelt programpontjairól. Ezekről azt állították, hogy a programjaik közötti átfedések alapján létrejött kompromisszumok, az adott lehetőségek közötti leghatékonyabb megoldások.
A politológus ezt a jellemzést egy, a választás után is folytatódó – az érintett pártok elkedvetlenedett választóinak visszacsalogatását célzó – kampány részeként értékeli, ugyanakkor kérdésesnek tartja, mennyi esély van a prioritásként megjelölt célkitűzések megvalósítására.
„Ez egyelőre csak egy alapelvsor, amiről nem lehet tudni, hogy érvényesül-e, és ha igen, milyen mértékben. Olyan még soha nem volt, hogy a kormányprogram minden tekintetben teljesült volna” – mondta Öllös László. Hozzátette: a célkitűzések megvalósulási esélyét csak azt követően lehet megbecsülni, ha tisztázódik, hogy kik kapják majd azokat a tárcákat, amelyekhez ezek a prioritások köthetőek.
MTI
