Illusztris vendége volt a komáromi Selye János Gimnázium január 30-án megtartott, bencés emlékévi ünnepségnek. Az aulában összegyűlt pedagógusokon és diákokon kívül dr. Molnár Attila, Dél- és Keszegh Béla, Észak-Komárom polgármestere, továbbá magyarországi bencés atyák, valamint a Magyar Szövetség Nyitra megyei képviselői és a Selye János Egyetem vezetői is hazavárták az Összetartozás Városából származó Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert. A tárcavezető közel egy órán át, egyenesen válaszolt Andruskó Imre gimnáziumigazgató és a fiatalok kérdéseire.
Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium direktora még 2024. október 10-én az intézmény tanári szobájában, a sajtó képviselőinek jelenlétében hirdette meg a bencés emlékévet. Ugyanis e tanévben van 80 esztendeje annak, hogy megszűnt a tanítás a komáromi bencés gimnáziumban, amely a Selye gimi jogelődjének számított. Mivel e jeles komáromi alma mater országos hírnevét a bencések alapozták meg, annak vezetése fontosnak tartja, hogy a 2024/25-ös tanévben saját diákjait többféleképpen ismertesse meg a bencés lelkiséggel, a hajdani tanárok pedagógusi, tankönyvírói, lapalapítói, művészeti, tudományos és közéleti tevékenységével, valamint a tanítványaikkal együtt elért eredményeikkel.
A házigazda igazgató mai köszöntőjében egyebek mellett felidézte az 1945-50 közti időszakot, mikor a komáromi alma materben is tilos volt magyarul megszólalni, és összefoglalta a bencés emlékév lényegét. Majd röviden ismertette a Dél-Komáromban született Szijjártó Péter életútját, aki dédnagyszüleinek tulajdonát képezte a Komáromi Vasmű. Hangsúlyozta a díszvendég bencés múltját: 1997-ben a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett, s kamaszként Észak-Komáromban is gyakran időzött. „2014. szeptember 23-tól Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, amihez eddig is stabil kormány és a miniszter úr szakértelme kellett. Ilyen minőségében is mindig szívesen segít(ett) a hozzá különféle kérésekkel forduló komáromiaknak…“ – hangzott el.
Majd Andruskó Imre a jeles vendéget arról kérdezte, hogyan értékeli az elmúlt bő 10 évet, amióta betölti a miniszteri tisztségét.
„Köszönöm szépen a megtisztelő meghívást! Örülök, hogy ma itt lehetek, Komáromban. Ugyanis itt nevelkedtem, számomra Észak- és Dél-Komárom mindig is egy város volt. Nagyon szeretek visszajárni Komáromba, sok kedves emlék fűz ide. Akik itt élnek és komárominak vallhatják magukat, erre igazán büszkék lehetnek! Kívülállóként állíthatom: a Selye János Gimnázium a felvidéki magyarság egyik top oktatási intézménye, kiváló tanári gárdával. Önöknek azt kívánom, hogy ezt a pozíciójukat sokáig meg tudják tartani…! Jómagam is bencés diák voltam, így nagyon örülök Komárom és a bencés rend jó kapcsolatának. A kérdésre reagálva pedig leszögezem: konstans válságok jellemezték az elmúlt 10 évet. Illegális migráció, Covid-pandémia, orosz-ukrán háború. Ezek mentén kell(ett) kiválóan kormányozni úgy, hogy Magyarország a lehető legkevesebb veszteséget szenvedje el. Ezzel együtt azt állítom: annál szebb feladatom, hivatásom nem lehetne, mint Magyarország és a magyar nemzet képviselete külföldön…“ – válaszolta.
Mivel a tárcavezető kedvenc zenekara a Neoton Família, ezért az igazgató kezdeményezésére stílusoson „áthajóztak“ Amerikába: az ottani elnökválasztásról és a két ország közti kapcsolatokról is szó esett. A külügyminiszter rámutatott: az elmúlt négy évben nagyon megromlott, mélypontra került a Magyarország és az Egyesült Államok közti politikai-gazdasági kapcsolatrendszer, aminek negatív hatásait a magyar átlagpolgárok is megérezték. A békepárti Donald Trump újraválasztásával azonban ez már a múlté, nagyot változott a világ! Ugyanis a régi-új amerikai elnök kinyilvánította migráns-ellenességét, igyekszik visszaszorítani az LMBTQ-irányvonalakat, s a korábban beígért, fontos intézkedéseire gyorsan sor került.
„Trump új időszakot hozott a világpolitikába! Azt nem nehéz belátni, hogy a fejlődés közege a béke. Hiszen hozzájárul a gazdasági fellendüléshez az, ha nem kell tetemes összegeket háborúra fordítani, hanem azokból fejleszteni lehet!” – mutatott rá Szijjártó. Hangsúlyozta: Donald Trump és Orbán Viktor kapcsolata, együttműködése a kölcsönös tiszteleten alapszik, s a lojalitás mindkettejük számára fontos érték. Hasonlóan gondolkodnak a világot feszítő, legfontosabb problémákról (pl.: a családok támogatásáról, az illegális migrációról, a béke megteremtéséről a háború helyett stb.), és kiemelt fontosságúnak tartják a magyar-amerikai kapcsolatrendszer javítását, újjáépítését.
A tárcavezető a további kérdések nyomán Magyarország más országokhoz és ott élő magyar közösségekhez fűződő viszonyáról is beszélt: „Keleten és nyugaton is tudatosítani kell: egymás nélkül a gazdaság területén is csak korlátolt sikerrel tudunk működni, ezért nem szabad egymástól elszigetelődnünk! Magyarország nem diszkriminál a nálunk beruházó vállalatok között, egy fontos szempont van: mindenki tartsa be a törvényt! Ami pedig a nemzetpolitikát illeti, azt a magyar politikának a szíve közepén kell hordoznia! Ugyanis a magyarok esetében az ország és a nemzet határa nem esik egybe, magyar közösségek élnek Magyarország határainak túloldalán is, s irántuk szintén van felelősségünk. Ezért a magyar külpolitika egyik legfontosabb célkitűzése az, hogy a szomszédos országokkal a lehető legjobb viszonyt alakítsuk ki“.
Mint hallhattuk: Ukrajnában az elmúlt években folyamatosan szorították vissza a magyar nemzeti közösség és más kisebbségek jogait is.
„Szerbia esetében azonban sikersztoriról beszélhetünk: a stratégiai szövetségen kívül személyes barátságot is ápolunk az ország vezetésével, a szerb elnök odafigyel arra, hogy az ottani magyarság helyzete rendben legyen. Szlovákia és Románia esetében némi gondot okoz a külügyminiszterek gyakori váltakozása. Mégis az elmúlt 10-11 év alatt most a legstabilabb és legjobb az együttműködésünk Szlovákiával. Minden eddiginél jobban megtaláltuk a közös hangot, mert mindkét ország számára kulcsfontosságú a szuverenitás és az ahhoz való ragaszkodás. Nyilvánvaló, hogy minden érzékeny és nehéz kérdést még nem tudtunk tisztázni, azok megoldása még a jövő feladata. Olcsó népszerűség-hajhászás helyett olyan felelősségteljes döntéseket kell hoznunk, amelyek használnak az ott élő magyar nemzeti közösségeknek. Szerintem ez a külpolitikánk legbonyolultabb része. A nemzetpolitikánk sikerességének fokmérője lehet, hogyan válaszolnának arra a kérdésre: jobb-e ma a magyar közösség élete a Felvidéken, mint amilyen tizenegy évvel ezelőtt volt. Ha most jobb, mint amilyen volt, akkor sikerült előrelépnünk…“ – fejtette ki.
Andruskó Imre végül a miniszter úr bencés múltja kapcsán arra volt kíváncsi, hogy milyen ma is hasznosítható útravalót, értékeket vitt magával a bencés közegből. „Mindig én kelek fel leghamarabb, s ezzel kikészítem a kollégáimat” – nevetett Szijjártó Péter, párhuzamot vonva a győri korai ébredésekkel. Megemlítette még a fegyelmet, a rendszerességet, a strukturáltságot, valamint azt a lelki táplálékot is, mely mindig segít számára meghozni a nehéz döntéseket.
„Mindig kell egy horgony, ami a legnagyobb viharok közepette is megtartja az embert. Számomra ez a horgony a római katolikus hit, a bencések által rám bízott lelki útravaló. Arra is emlékszem, amit a volt gimnáziumigazgatónk mondott: Nem attól lesz valaki jó keresztény, ha csak mélyen befelé fordul, miközben nem vesz tudomást a külvilágról. Hanem attól, ha nyit, figyel kifelé, szemléli a világot, és ha lehet, azt jobbá teszi!” – derült ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszából, majd a diákok által feltett kérdésekre is szívesen felelt.
Nagy-Miskó Ildikó, dunataj.sk
