Augusztus 20-a a magyarság legrégibb ünnepe, az államalapítást, Szent István királyt, az életet jelentő új kenyeret ünnepeljük. Gútán augusztus 18-án koszorúzással, kultúrműsorral, bemutatóval, kenyérszenteléssel és a Szent Korona mozgókiállítással ünnepeltek.
Az ünnepség a Szent Rozália Parkban Kubicsek Vivien szavalatával kezdődött, majd az Adamis Anna Városi Művelődési Központ igazgatója, Mayer János köszöntötte az ünneplőket. Üdvözlő beszédében felidézte, hogy 25 évvel ezelőtt állították fel azt a kopjafát, ahol azóta is Szent István napkor koszorúznak a gútaiak.
A kopjafánál ünnepi beszédet mondott Szánthó Miklós a budapesti székhelyű, 2013 óta működő jogi elemző- és kutatóintézet Alapjogokért Központ főigazgatója. Szánthó kiemelte: Szent István király azt tartotta szem előtt, hogy mi a jó a magyaroknak, mi biztosíthatja számunkra a megmaradást a boldog jövőt, ezért képes volt kockázatokat is vállalni, hogy nemzetének és országának ne kelljen megváltoznia abban, ami különlegessé, egyedivé és ízig- vérig magyarrá teszi. Szent Istvánon keresztül a magyarok örök érvényű hitet és erre épülő kultúrát kaptak Istentől, első uralkodónk lefektette az állam szervezetét és ez által a nemzet lelki alapjait is, és mint tudjuk, az államnak van, de a nemzetnek nincsen határa. Az Isten, a haza és a család hármassága az, ami úgy össze tud tartani bennünket, magyarokat, hogy a viharok idején sem esünk szét.
Szent István sikeresen helyezte le a nyugati kultúra alapjait a Kárpát-medencében, úgy, hogy azokon az utódai végvárakat tudtak felépíteni és már a 16. században is mi védtük Európát, aztán 1956-ban is mi okoztuk az első repedést a kommunista tömbön, úgy ma is ott vagyunk a civilizációnkért folytatott küzdelem első sorában.
István király és utódainak a legszentebb sikere az, hogy bár határok változtak, birodalmak forogtak, ordas eszmék kísértettek egy pár milliós nemzet még mindig itt van sőt, él e nemzet e hazán, és ez nem is siker, ez maga a csoda, fel a végvárakra óvjuk meg újra 1000 éves örökségünket. Fő dolgokban egység, egyebekben szabadság, de mindenekben szeretet. – hangsúlyozta a szónok.
Az ünnepi beszéd után a kopjafánál koszorúztak az emlékezők. Az ünnepség a városháza előtti téren folytatódott, ahol a hétvégén megtekinthető volt a Szent Korona installáció. A mozgókiállítás képein a korona története olvasható, kronológiai sorrendben mutatja be a magyarok számára szent jelkép történetét, bemutatja a koronán látható képeket – személyeket és feliratokat – leírja a drágaköveket.
A Szent Korona mellett felállított kisszínpadon Halász Béla polgármester szólt az ünneplőkhöz. Mint mondta: augusztus huszadika egyszerre állami, egyházi és természeti ünnep, hiszen ünnepeljük az államalapítást, ünnepeljük az első magyar szentet, az államalapító István királyt és ünnepeljük a sikeres aratást, az új kenyeret. Ez az egyetlen olyan ünnepünk, mai nem valami tragédiába torkollik, nem olyan eseményhez kötődik, amiből rosszul jöttünk volna ki. Ez az új kenyér ünnepe is, amikor azt ünnepelték, hogy lesz már mit enni télen, hiszen nem volt mindig egyértelmű, hogy nem kell majd éhezniük.
A beszéd után Nagy Péter János katolikus plébános és Simon Ilona református lelkész megszentelték az új kenyeret, kenyereket, amiből a jelenlévők haza is vihettek.
Az augusztus huszadiki ünnepség Fábián Zoltán erdélyi származású énekes előadásával és Kopecsni Gábor és Sólyom harcművészeti bemutatójával ért véget.
Vadkerti Neszméri Csilla, dunataj.sk
