A Fészek Családi Kör szervezésében január 27-én, a Szinnyei József Könyvtárban működő és dugig megtelt Baba-mama klubban Szalma Nikoletta kisgyermekes anyuka, pedagógus és kézműves Segíts, hogy egyedül csinálhassam! – Szemléletváltás a gyereknevelésben címmel tartott érdekes elődást a Montessori módszer lényegéről és alkalmazásának előnyeiről. Minderről szívesen nyilatkozott a portálunknak.
Elöljáróban arra kérem, hogy röviden mutatkozzon be az olvasóinknak!
Érsekújvárból származom, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen esztétika-rajz szakos pedagógusként végeztem, s a gyermekgondozási szabadságom megkezdése előtt a Gútai Művészeti Alapiskolában tanítottam. Jelenleg a férjemmel és a májusban harmadik életévét betöltő lányunkkal Bátorkeszin élek. A gyermekgondozási szabadságom alatt is szívesen tartok előadásokat és kézműves foglalkozásokat a kisgyermekes szülőknek. Szívesen időzöm a társaságukban, s ekképp az ismereteiket is gyarapítom. Előzőleg egy Montessori szülőképzésen és két nemzetközi konferencián mélyítettem el e módszerről korábban könyvekből, valamint a világhálóról megszerzett alapismereteit.
Mikor és hol ismerkedett meg Maria Montessori specifikus pedagógiai módszerével, s annak mi a lényege?
Bár a nyitrai egyetemi éveim alatt az alternatív pedagógiai módszerekről, így az olasz orvos, pedagógus és pszichológus, Maria Montessori (1870-1952) módszeréről is tanultunk, azzal mélyrehatóbban a kislányunk megszületése után kezdtem el foglalkozni. Akkoriban kerestem egy olyan módszert, amely szerint úgy nevelhetjük őt, hogy a megfelelő alapozás után ne legyen gondja a kreatív gondolkodással és később a pályaválasztással. Meg kell a kicsiknek adni a szabadságot – bizonyos határokon belül. Amikor rajzot tanítottam, nagyon gyakran szembesültem azzal, hogy sok gyerekből hiányzik a kreatív gondolkodás és a kitartás, miközben a felnőttektől hallott ilyen és ehhez hasonló mondatokat ismételgették: „Nekem ehhez nincs türelmem…“. Ez a teljesítményükre is rányomta bélyegét, hiszen éppen a rajzoláshoz sok türelemere, kitartásra és nem utolsó sorban jóadag kreativitásra van szükség. Ahhoz pedig, hogy szabadon szárnyaljon a fantáziájuk, kevesebb multimediális eszközt kéne a kezükbe adni, mert azok a kreativitásuk rovására válhatnak.
E módszer hangsúlyozza az egyenrangú családmodell jelentőségét, vagyis a családtagok között fölösleges az alá- és fölérendeltség léte?
A Montessori módszert alkalmazó szülő nem autoritatív szerepet tölt be, hanem elsősorban egy csendes megfigyelő, aki folyamatosan figyeli, hogy a gyermeke éppen mit csinál, mi érdekli őt, mivel játszik, mely´ képességei vannak kibontakozóban… Mindezt el kell fogadnia, tiszteletben tartva a kicsi igényeit, vagyis nem kell őt – főleg megfélemlítéssel – más irányba terelni. Nem az erőszakos parancsoló szerepét kell betöltenie, ahelyett a gyermekét a háttérből kell vezetnie azon az úton, amit magának választ.
A Montessori szülő a gyermeknevelés során sajátos életteret is kialakít, és más segédeszközöket, játékokat, könyveket használ, mint az átlagos szülő?
Tény, hogy a módszert alkalmazó szülők viselkedésében, gyerekekhez való viszonyulásában rejlik a lényeg, vagyis be kell tartaniuk Maria Montessori doktor jótanácsait. Emellett azonban fontos a gyermek-központú élettér kialakítása is, amit e módszer hívei nem zsúfolt játéktároló helyiségnek tartanak, hanem egy olyan helyszínnek, ahol a gyermek a saját aktuális igényeit beteljesítheti. Például: az általa már megunt játékokat időnként ki kell vinnünk a gyerekszobából. Majd bizonyos idő elteltével azokat ismét elővehetjük, mert azok, amelyek nem voltak a szeme előtt, ismét felkelthetik az érdeklődését. A gyermekszoba bútorzatának pedig összhangban kell lennie a gyermek méretével, mert csak akkor tud komfortosan közlekedni, tevékenykedni. A játékokat, amelyekből tíznél többnek nem kell a szobájában lennie, külön-külön kosarakban vagy tálcákon csoportosítva kell elhelyezni, helyközökkel is biztosítva az átláthatóságukat. Ekképp azt is megtanulják, hogy az egyes játékokat hová kell majd visszatenni, s így rendet tudnak tartana a szobájukban.
A szülőknek figyelniük kell a kicsi fejlődésének szenzorikus szakaszait, vagyis azt, hogy melyik életszakaszban éppen mely´ érzékszervük (pl.: szaglás, tapintás…) fejlődésére vagy inkább a mozgásra kell-e fókuszálni. Mindig azokhoz megfelelő elfoglaltságokat kell elé tenni, amelyek a fejlődését legjobban segítik. Van ugyan egy erre vonatkozó táblázat, de mindig az adott gyermek saját fejlettségi foka és igényei legyenek a mérvadók, amelyek eltérhetnek a vele egykorú gyerekekétől. A játékok esetében az is fontos, hogy ne műanyagból, hanem javarészt természetes anyagokból, így fából, textilből, bőrből… készüljenek.
Hol kaphatók az ön által a Baba-mama klubban bemutatott segédeszközök, s lesz-e folytatása a pénteki előadásának?
Ezeket az eszközöket egy Montessori-webshopból kölcsönözhettem ki, amely ekképp támogatja az előadásaim megvalósulását. Miután azokat bemutattam, a jelen levő kicsik ki is próbálhatták. Ráadásul a tulajdonos 10 százalékos árkedvezményt nyújt mindazoknak, akik azokból vásárolni szeretnének… Ennek a rendezvénynek lesz folytatása Komáromban, de a részleteket csak később tudom közölni.Végül azt is megemlíteném, hogy a Cseperedő-program keretében több helyszínen A gyermekben rejlő kreatív potenciál kiaknázása címmel is tartok előadásokat, amelyek a Montessori módszer és a képzőművészeti foglalkozások ötvözéséről szólnak. Azokon konkrét példákat vonultatok fel az adott témában, hogy a szülők a csemetéikkel odahaza bátrabban belekezdhessenek hasonló kreatív elfoglaltságokba. Gyermekgondozási szabadságon vagyok, s ahogy az időbeosztásom engedi, szívesen teszek eleget a meghívásoknak.
Nagy-Miskó Ildikó, dunataj.sk
A szerző felvételei
