„Mi, a komáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület igazgatótanácsa és építési bizottsága emlékezetül adjuk jelen levelünk rendében, melyet a magyar nemzeti kultúra ez őrházának alapkövébe helyezünk el, a jövő nemzedékeknek, e városban utódainknak, kik valaha ez írásunkat olvasni fogják, hogy az Úrnak 1913-ik esztendejében március 27-én kezdtük építeni a komáromi múzeum és könyvtár épületét a Magyarok Istenének segedelmét és áldását kérvén hazafias munkánkhoz.” (Idézet az alapkő-okiratból)
A komáromi Kultúrpalota épületének hiteles történetét a t. olvasó gimnáziumunk egykori legendás tudós-tanára, dr. Szénássy Zoltán utolsó, 16. könyvében, A Jókai Egyesület 100 éve című kötetében találhatja meg. Jelen írásomat – összeállításomat – nevezett könyv alapján készítettem, onnan a további idézetek is.
„A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület alkotmánya, illetve alapszabályzata kimondja az egyesület székházának a felépítését. Idézek: «II.§.5. Különleges céljai: Komárom vármegye nyilvános közkönyvtára és a múzeum otthonának létesítése, illetve a már meglévő gyűjtemények alkalmas elhelyezése.»”
„Az alapszabályok parancsoló rendelkezése értelmében az egyesület több irányban próbált megfelelő megoldást kieszközölni az építéshez. Végül a legjobb megoldás született azáltal, hogy Komárom város – az egykori Szarka-telken – a Vármegyeház utcában felépítette a nyolcosztályos főgimnáziumát, és ezzel a kisgimnázium épülete, ill. telke felszabadult. (Ennek a kisgimnáziumnak emlékét őrzi a Nádor utcát a Vármegyeház utcával összekötő Iskola utca.) Így a város legszebb helyén, a Szent András templom átellenében felépülhetett a Jókai Egyesület székháza, a Kultúrpalota. Komárom város magisztrátusa a legmesszemenőbb nagylelkűséggel kezelte az említett telek kérdését…”
„Az építkezés megszervezésére külön bizottság alakult, melynek tagjai voltak: Kürthy István főispán – társelnök, Beőthy Zsolt elnök, Domány János polgármester – társelnök, Ghyczy Dénes alispán – társelnök, Baranyay Géza ügyvezető elnök, Filó János városi mérnök, Janosits József műszaki tanácsos, az államépítészeti hivatal főnöke. A bizottság jegyzője Alapy Gyula.
A nevezettek hozzáláttak ahhoz az áldozatos munkához, melynek eredményeként felépült a XX. századi Komárom legszebb építménye, a város egyik büszkesége. Hültl Dezső egyetemi magántanár volt az, aki – Szombathy Viktor elmondása szerint – egy angliai kastély mintájára megvalósította a tervezést. Hültl helyettese Kotsis Iván pesti műépítész volt. A múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége volt az a fő hivatali fórum, amely Hültl Dezsőt bízta meg a műszaki terv előkészítésével. E felkérésnek a tervező már 1909-ben eleget tett, melyet a komáromi műszaki irányítók is elfogadtak. A tervezést az tette lehetővé, ahogy Alapy Gyula írja: «Komárom szabad királyi város áldozatkész közönsége a tulajdonát tevő telket 1909. május 12-én készségesen engedte át a közművelődési célra.»
Az építési terv közel 200 000 korona fedezetet igényelt. Ehhez Komárom szabad királyi város 20 000 koronát, Komárom vármegye 40 000 koronát biztosított. A közoktatási minisztérium 100 000 koronát ajánlott fel az építkezéshez. Mivel ez az összeg még nem fedezte a kivitelezést, 1911. február 5-én Kürthy István főispán vezetésével küldöttség járult az oktatás miniszterhez, kérvén a támogatási limit felemelését. Ennek eredményeként gróf Zichy János miniszter az eredeti államsegély összegét még 80 000 koronával felemelte a törvényhozás hozzájárulásával.
Meglévén a fedezet, hozzáláthattak eleink a megvalósításhoz. Ennek a hatalmas vállalkozásnak mozgató motorja a Jókai Egyesület főtitkára, Alapy Gyula, míg a főhatósági irányító Kürthy István főispán, az építkezési bizottság elnökei voltak. A főispán feljegyzései szerint az építési tőke 1912. december 31-én 62 263 koronát tett ki. (Az államsegély 6000 koronás részletekben lett folyósítva.) Így már hozzákezdhettek az építéshez. 1913, január 11-én bizottsági ülésen meghirdették a versenytárgyalást. Majd az egyesület január 26-án megtartott közgyűlésén az öt ajánlattevő közül Nagy Mihály Vármegye utcai építészt bízták meg a kivitelezéssel, aki 177 815 korona költség mellett vállalta a Kultúrpalota felépítését. Helyettese az építkezésnél Fehér József Gazda utcai kőművesmester volt. A bádogos munkák kivitelezői: Baráth István (Nagy Ér sori) és Kornéli József (Király J. püspök utcai) mesterek voltak.”
„A kisgimnázium lebontása 1913. február és március hónapok során történt. Március 27-én indult meg az építkezés. Május 10-én már elkészül a földszint, 31-én már az emeleti rész is. Az épület tetőzete június 28-án nyeri el végleges formáját.”
„Bámulatos gyorsasággal épült fel a Kultúrpalota. November 29-én már a felavatást ünnepelték előkelő vendégek megjelenésével.”
„A komáromi Kultúrpalota felépítése országos jelentőségű ügy volt, ezzel kapcsolatban írja Alapy Gyula: «…így Arad és Marosvásárhely után Komáromban épült fel az ország harmadik kultúrpalotája…»”
A felépítése óta eltelt 100 év során Kultúrpalotánkat sem kerülték el a történelem viharai; a hatalomra kerülő mindenféle ostobák, annak szellemiségét meggyalázó rendelkezései. Az 1945-ben született gyalázatos Kassai kormányprogram alapján a Szlovák Nemzeti Tanács többek között a magyar egyesületek beszüntetését is határozatba foglalta, így a Jókai Közművelődési és Múzeum egyesület is erre a sorsra került. Az egyesület akkori elnöke, dr. Szíjj Ferenc 1947. január 14-én kapta kézhez a végzést, hogy az egyesület tulajdonát, a Kultúrpalotát is elvették az egyesülettől. A A jogtalanul bekebelezett Kultúrpalota mindmáig a Nyitrai önkormányzat tulajdonát képezi.
De félre a kesergéssel! Örüljünk, hogy városunk legszebb épületének egyikéhez kegyes volt a gondviselés, teljes szépségében áll, hogy mint eleink megélhették a palota felépülését, mi, most 2013. november 15-én együtt ünnepelhetjük fennállásának 100. születésnapját. Az ünnepség fő szervezői – a Duna Menti Múzeum és a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület – szeretettel várják mindazokat, akiket érdekel Révkomárom múltja, jelene és jövője.
Stirber Lajos
