A dél-komáromi érdeklődőkön kívül a Felvidéki Értékőrzők és a Kárpátia Sport Polgári Társulás több tagja is jelen volt azon az emlékkonferencián, amelyet a túlparti Endresz Csoport Egyesület a Komáromi Klapka György Múzeum – Brigetio Öröksége Látogatóközponttal, valamint a honvéd kadétképzést is végző Kempelen Farkas Középiskola és Kollégium igazgatóságával közösen, október 11-én az Arany 17. Rendezvényközpontban, Komárom bombázásának 80. évfordulója alkalmából tartott. A szervezők e rendezvénnyel az egyesület 70 évvel ezelőtt született és 2020 júniusában elhunyt tagjára, Rabi Lenke könyvtárigazgatóra, fontos helytörténeti kutatásokat végző könyvtárosra és íróra is emlékeztek.
A dr. Molnár Attila, Dél-Komárom polgármestere védnökségével megvalósuló, nyilvános, ingyenes esemény elején Arlett Tamás, az Endresz Csoport Egyesület alapító elnöke köszöntötte a résztvevők sokaságát, többek között Vajda Bencét, Dél-Komárom alpolgármesterét, továbbá a legendás Németh Zsigmondot, aki Krug Lászlóval együtt 1981. július 18-án egymotoros géppel repült át az Atlanti-óceánon, valamint dr. vitéz Czapáry-Martincsevics András nemzetőr altábornagyot, a Magyar Nemzetőrség Győr-Moson-Sopron Vármegyei elnök-parancsnokát.
Azután átadta a szót az alpolgármesternek, aki leszögezte: bár az emlékkonferencián felidézendő történések nem tartoznak Komárom legfényesebb időszakához, de nem merülhetnek feledésbe, hiszen hozzátartoznak az Összetartozás Városában, a Duna mindkét partján élők múltjához.
Hangsúlyozta: minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk annak érdekében, hogy a nyolc évtizeddel előtti háborús borzalmakhoz hasonlókat nekünk és az utódainknak már ne kelljen átélnünk.
Majd a szervezők megemlékeztek Rabi Lenkéről, a térség kulturális életének egyik meghatározó személyiségéről, aki sok időt és energiát szentelt a terítékre kerülő témakörnek. Levéltárakban kereste a vonatkozó emlékeket, visszaemlékezéseket gyűjtött. 2009-ben összeállított egy kiállítást a bombázások 65. évfordulója alkalmából, a 70. évforduló kapcsán pedig új ismeretekkel szolgáló előadást tartott a Jókai Mór Városi Könyvtárban, valamint az Elsődleges célpontok. Almásfüzitő és Szőny a második világháborúban címmel tíz évvel ezelőtt saját kötete is megjelent.
A továbbiakban öt jeles helyi és budapesti szakember új ismeretekkel is szolgáló, érdekes előadása hangzott el. Korábban egyetlen kutató sem foglalkozott azzal a ténnyel, hogy már 1919-ben, vagyis a trianoni békeszerződés aláírása előtt is, légitámadások során rombolták Komáromot és Almásfüzitőt. Erről dr. Czirók Zoltán, PhD. hadtörténész beszélt.
Elárulta: „vannak lyukak a történetben”, ugyanis mindmáig nem egyértelmű az, hogy 1919.június 9-én és 12-én valóban cseh légitámadás érte-e térségünket, vagy azokat francia repülőszázad hajtotta-e végre…
Azután a komáromi származású Bálint Ferenc, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum HM Katonai Örökség Főosztályának szakreferense érdekességeket árult el a magyar katonai repüléssel kapcsolatos, 1914-45 között viselt egyenruhákról és formaruhákról, melyeket kivetített fotókon is bemutatott. Hangsúlyozta: azok modern, mutatós kinézete a fiatalok számára motivációs erő volt a repülőtiszti pálya választásakor.
A magyarországi leventemozgalom történetéről, illetve az 1927-ben kibontakozott komáromi levente egyesületről és – otthonról Ábrahám Tamás, a Komáromi Klapka György Múzeum történésze tartott előadást. Megemlítette, hogy ez téren Rabi Lenke is fontos kutatásokat végzett. Tudvalevő, hogy a trianoni békeszerződés megtiltotta Magyarország számára az általános hadkötelezettségen alapuló hadsereg fenntartását, ezért a katonai előképzés legfontosabb színtere a leventeintézmény lett. A meglevő tisztikar megmentése érdekében különféle bújtatott beosztásokat hoztak létre (pl.: leventekiképző).
Azt is megtudtuk: a levente zenekart reprezentatív jelleggel gyakran kiküldték a városi rendezvényekre. Bár Észak-Komáromban nem volt állandó leventeotthon, de a mozgalom 1938-ban Frey Ferenc és Sándy József vezetésével ideát is beindult, s az Öregvár előtt levente-sportpálya is működött.
Leventék nem csakfiúk, hanem a 14. életévüket betöltött lányok is lehettek, akik például a hősi halottak sírjait gondozták a temetőkben. Érdekességként megemlítendő, hogy Dél-Komáromban 1992-ben megrendezték a hajdani leventék” találkozóját.
Komárom 1938-45 közti helytörténetét Számadó Emese, régész-történész, a Komáromi Klapka György Múzeum igazgatója idézte fel. Az 1938. X. 9-i, illetve 10-13-i komáromi tárgyalásokon az érintett felek békés megoldást próbáltak találni a lengyel és magyar területi követelések kapcsán… Fülöp Zsigmond, Komárom polgármestere feladatul kapta elkészíteni Észak- és Dél-Komárom egyesülését, ami közigazgatási változásokkal párosult…
Hallhattunk Komárom 1944. III.19-i német megszállásáról és annak következményeiről, így a zsidókat korlátozó rendelkezésekről, a Nyilaskeresztes Párt hatalomátvételéről és tevékenységéről is.
Olajháború – az angolszász bombázók légiháborúja a magyar olajipar ellen 1944-ben címmel dr. Cseh Valentin, PhD., a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum történész-muzeológusa tartott előadást, aki e témáról könyvet is írt. Egyebek mellett megtudtuk, hogy az Országos Légvédelmi Parancsnokságot 1933-ban hozták létre. Majd a II. világháború alatt, az 1943. VI.19-i kormányrendelet alapján az ipari és hadiüzemeket óvóhelyek kiépítésére kötelezték. 1944. V.12-én pedig a szövetségesek megindították a tengelyhatalmak olaj-célpontjai elleni légitámadásokat…
A jubileumhoz méltó záróakkordként a jelenlevők megkoszorúzták a komáromi bombázások Sport utcában található emlékművét, ahol ismét dr. B. Stenge Csaba hadtörténész, a Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatója, több repüléstörténeti könyv szerzője mondott emlékbeszédet, akárcsak annak tíz évvel ezelőtti leleplezésekor.
Magyarország egyetlen ilyen jellegű emlékművénél a magyar légteret hajdanán hősiesen védett magyar pilótákról és a bombázások katonai, valamint civil áldozatairól is megemlékeztek.
Ugyanis a fontos objektumok elleni, célzott stratégiai támadásokon kívül tudni lehet olyanról is, ami véletlenül következett be. Ez történt július 2-án is, amikor a légvédelem eltalált egy B17-es gépet. A pilóta kényszervetést hajtott végre: landolás előtt Komárom felett szabadult meg a bombáktól, melyek eltalálták a lengyárat, a temetőt és a laktanya egy részét. A legtöbb civil áldozat, összesen 34 személy pedig 1944. március 29-én, az Észak-Komáromot ért szőnyegbombázás során vesztette életét.
Az emlékművön olvasható felirat szerint azt az Endresz Csoport 2014. október 7-én állította az amerikai, angol és szovjet bombázások komáromi áldozatainak, továbbá a magyar királyi honvéd légierő hazánk légterét védő hősi pilótáinak és a Magyarország feletti légiháború minden hősi halottja – bármely nemzet tagja volt – emlékére.
A Himnusz közös eléneklésével párosuló koszorúzás során közreműködött a felvidéki származású ifj. Gál László, Latinovits-díjas versmondó és Németh Benedek trombitás. A konferencia helyszínén pedig a szőnyi hagyományőr, Szőnyeg Artúr hadtörténeti gyűjteményének pár darabjából rendezett, mini kiállítást is láthattuk.
Nagy-Miskó Ildikó, ma7.sk
