Nemcsak az elmúlt választások miatt volt szükséges a komáromi alapszervezet feloszlatása, hanem azért is, mert 2010 óta belharcok, gazdasági lobbiérdekek szőtték át az alapszervezet – mondja Samu István. Az MKP Országos Elnökségének tagját kérdeztük.
Korábban Szabó Olga, majd Csintalan Zsuzsanna és Petheő Attila is nyilatkozott portálunknak az MKP komáromi alapszervezetének feloszlatásáról. Most először szólítjuk meg az MKP Országos Elnökségének egy tagját, aki ráadásul gútai, tehát közelről ismerheti a komáromi történéseket. Mi áll az OT döntésének hátterében?
Gazdasági lobbicsoportok kezébe került a komáromi alapszervezet, ezért döntött úgy az MKP országos elnöksége központilag, hogy ez így nem mehet tovább. Nem arról van szó, hogy gazdasági lobbicsoport nem lesz többé, nem vagyunk naivak, no de hogy egy alapszervezeten belül ez szabja meg az irányvonalakat, az már gond. S hogy ez aztán belehajszolja az alapszervezetet egy olyan politikai alkupozícióba, amelynek révén halottnak vélt, lefutott politikusokat újra feltámasztunk, ez számomra elfogadhatatlan. Hangsúlyozom: nemcsak az elmúlt választások miatt volt szükséges a komáromi alapszervezet feloszlatása, hanem azért is, mert 2010 óta belharcok, gazdasági lobbiérdekek szőtték át az alapszervezet, s ezzel fokozatosan eltávolodott a helyi magyarság érdekeitől, és a város polgáraitól. Fontos kiemelni, hogy a helyi szervezeti tagsági viszony megszűnik, ugyanakkor a párt struktúráiba választott (komáromi) személyek jogköreiket funkcióikból adódóan gyakorolhatják és tagsági viszonyuk az országos MKP szervezete felé megmaradt, mert őket egy magasabb plénum is megválasztotta, így addig marad a mandátumuk is, amíg az adott plénum nem tart tisztújítást. Az OT a komáromi szervezetet oszlatta fel, tehát aki tagja az MKP-nak, annak továbbra is fennáll a tagsági viszonya, annyi különbséggel, hogy nem a helyi szervezettel, mert oda az újjáalakulás után kérheti a felvételét. Úgy vélem, az újjászervezéssel ismét nyitottá válhat az alapszervezet a komáromi magyarság számára, s nem néhány ember játékává.
Kik azok, akik idáig juttatták az alapszervezetet?
Én ezt egy hosszú folyamatnak tartom, egy öröklött betegségnek. Sajnos, ezt átvette a legutóbb megválasztott vezetőség is. Két embert tudok kiemelni, akik levonták a szükséges politikai konzekvenciákat, s valamiféle önreflexiót gyakoroltak. Az egyik Kolek Zsolt, aki igyekezett ebbe a sorba nem beállni és háttérbe vonult, a másik Czíria Attila, aki ugyan szerepet vállalt az új elnökségben, de – mint azt nyilatkozta – ezt azért vállalta, mert nagyon sokan passzivitást mutattak a helyi szervezetben, munkaképes emberre pedig szükség van. Én ezt is aláírom, valóban kevesen dolgozunk, ne veszítsük el azokat, akik dolgozni akarnak, de ezt meglehet tenni egyszerű gyalogosként is. Petheő Attila ugyanakkor annyi politikai önreflexiót sem gyakorolt, hogy ha jelölik, azt mondja, köszönöm, én nem vállalom, mert az elmúlt időszakban részese voltam ennek a politikai bozótharcnak, amelynek a vége az lett, amit már korábban elmondtam: olyan politikusokat támasztottunk fel, akiknek a hitele az elmúlt évek alatt megkérdőjeleződött.
Hogyan látja a komáromi alapszervezet jövőjét? Hogyan lehet azoktól az arcoktól megtisztítani a szervezetet, aki az Ön véleménye szerint az utóbbi négy évben kompromittálódtak?
Úgy gondolom, ha az ember tud alázatot gyakorolni, akkor ezek az emberek nem húzzák fel az orrukat, hanem a háttérben továbbra is részt vállalnak a munkában, és építik a csapatot. Ezzel tudnának mintát adni az újaknak és a visszatérőknek, valamint segíteni a Magyar Közösség Pártját, amire szükség van, hiszen ez a párt valóban a magyar közösségé. Azokat a személyiségeket pedig, akik elhagyták a pártot, de társadalmi bázisuk megmaradt, ismét meg kell szólítani.
Stubendek Lászlónak az Ön véleménye szerint helye van az alapszervezetben? Meg kell szólítani?
Nem hiszem, s nem is úgy ismerem, hogy könyörögnünk kellene neki. Ő egy józan gondolkodású ember, akiben kellő alázat van magyar közösségünk iránt. Úgy gondolom, fogja látni, hogy az MKP a maga részéről levonta a konzekvenciákat azzal, hogy egy beteg szervezetet most megszüntetett. Biztos vagyok benne, ez elég jelzés a számára is, hogy egy új, hiteles csapat épülhet Komáromban, s hogy ebben neki is helye lehet. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy itt most már egy kicsit mindenkinek a alázatosságára is szükség lesz.
Jelen pillanatban lát-e alkalmas személyt a komáromi MKP vezetésére?
Igen, de az legyen az én titkom.
Találkoztam olyan véleményekkel is, hogy a komáromi alapszervezet feloszlatása mögött valójában egyfajta pozícióharc zajlik. Harc az MKP 2016-os választási listáján befutónak számító helyekért? Miként vélekedik erről?
Minden pártban van belharc, ugyanis ez a természete a politikai pártoknak, és minden olyan intézménynek, amely vezetőket választ ki maga közül. Azonban egy decemberben készített közvélemény-kutatás, – amelynek hitelessége kétségeket vet fel, annak fényében hogy tudjuk januárban 5,7- et mértek az MKP-nak – azt a komáromi közhangulatot tolmácsolta felénk, hogy nem elégszik meg a komáromi helyi szervezet tisztújításával. Ezért gyors döntést kellett hoznunk választóink érdekében. Tehát, ennek fényében, aki azt gondolja, hogy csak az „átlagos belharc” zajlik a parlamenti helyekért, az tévúton jár. Az egyenesség kötelez: ennél fontosabb dolog történt. A komáromi alapszervezet feloszlatása a komáromi régió életképességéért való cselekvés, a komáromi magyarság egységének helyreállításáért a párthoz való viszonyulásának újbóli felerősítéséért történt. Arról szólt, hogy életképesek legyünk a 2016-os parlamenti választásokra, hogy megugorjuk az öt százalékot. Erre egy erős, újjáalakult komáromi alapszervezettel képesek leszünk, vagyis képesek vagyunk teljesíteni a kitűzött célt.
lm, Felvidék.ma
