A Selye János Gimnázium, az Egressy Béni Városi Művelődési Központ és a Komáromi Jókai Napok Közalapítvány által fenntartott, az idén 30 éves komáromi GIMISZ Diákszínpad nagy fába vágta a fejszéjét: december 5-én William Shakespeare legismertebb drámája, a Rómeó és Júlia musical-átiratát délidőben a diákságnak, este pedig a nagyközönségnek mutatta be az „Egressy“ mindkét alkalommal megtelt színháztermében.
Ki ne ismerné az olaszországi Veronában játszódó történetet, amely a két ottani jómódú család, a Montague-k és a Capuletek, régmúltban gyökerező viszálykodására épül? Amikor Júlia tizennegyedik születésnapján bált rendeztek a Capulet-házban, arra a meghívott barátaival együtt, titokban az ifjú Montague Rómeó is elment. Az estélyen találkozott Júliával, Capulet úr lányával, akibe első látásra beleszeretett.
Kölcsönössé vált, mély érzelmeiknek a két család közti ellenségeskedés sem szabhatott gátat, annak okát már egyik fél sem tudta volna felidézni. Az viszont tény, hogy az elmérgesedett kapcsolat megpecsételte a sorsukat: tragikusan végződött az ifjú szerelmespár szívmelengetően kezdődött története.
Gérard Presgurvic, a világsikerű musical zeneszerzője korábban ekképp nyilatkozott az alkotásról: „A Rómeó és Júlia a világirodalom legromantikusabb és legtragikusabb darabja. Ennél jobb téma nem is kell egy jó musicalhez, hiszen van benne minden: gyűlölet, szerelem, félreértés, halál, esküvő, szabadság. Mindezen túl arra törekszem, hogy a Rómeó és Júlia ürügyén sok-sok új és aktuális érzést fedezzek fel magamban”.
E musical ősbemutatójára 2001. január 19-én került sor a párizsi Palais des Congrès-ben, s a darab szinte azonnal óriási siker lett. Franciaország után látható volt Kanadában, Antwerpenben, Londonban, Amszterdamban, Budapesten, Moszkvában, Bécsben, Bukarestben, Szöulban, Puszanban (Dél-Korea), Tajpejben, Monterrey-ben és Sanghajban is.
A musical magyarországi változatát – amely némileg eltér a francia eredetitől, sokkal inkább igazodva az eredeti történethez – 2004. január 23-án mutatták be a Budapesti Operettszínházban, Kerényi Miklós Gábor rendezésében.
Az előadást eleinte kétkedve fogadták, sokan úgy tartották, hogy Shakespeare örök klasszikus szerelmi története nem fog helyt állni a musicalek világában, azonban a siker nem maradt el.
A kezdeti időszakban szinte lehetetlen volt jegyhez jutni, hónapról hónapra kilométeres sor kígyózott a jegypénztárak előtt, az előadás pedig a Budapesti Operettszínház egyik zászlóshajójává vált, olyan sztárokkal, mint Szinetár Dóra (Júlia), Dolhai Attila (Rómeó), Szabó P. Szilveszter, Földes Tamás, Náray Erika, Janza Kata, Bereczki Zoltán, Mészáros Árpád Zsolt… A musical közel 15 éven keresztül futott nagy sikerrel, állandó telt házzal, dalai felkerültek a rádiók slágerlistáira, a musical CD-je 2006-ban platinalemez lett.
A Szegedi Szabadtéri Játékokon monumentális díszletek között, káprázatos jelmezekkel, több mint 200 táncossal és statisztával DVD-felvétel is készült róla. A produkció több mint 600 előadást ért meg, közel 700 ezer néző láthatta, de nemcsak az Operettszínházban, hanem a Szegedi Szabadtéri Játékokon és további magyarországi helyszíneken is. Majd a produkció 2019 szeptemberében dupla előadással tért vissza a Papp László Budapest Sportarénába, 2021-ben pedig újból látható volt – az akkori bejelentés szerint immár utoljára. Az alkotók különleges szereposztással készültek a búcsúelőadásra, az előadásban több olyan színész is feltűnt, akikkel még a kezdetekben vitték sikerre a musicalt.
Persze, nem áll szándékomban összehasonlítgatni a „selyés“ gimisek legújabb produkcióját a hivatásos művészek teljesítményével.
Annyit azonban a nevek feltüntetése nélkül megjegyzek: az általam látott kedd déli diák-előadásban a két főszereplőn kívül több szereplő is megcsillogtatta a bimbódzó színészi-énekesi tehetségét, miközben akadtak, akik e társaiknál nehezebben birkóztak meg a magasabb hangok kiéneklésével.
A lényeg azonban a mindnyájuk által élvezett, közösségkovácsoló játék és a szinte előre borítékolt végeredmény: mindkét alkalommal a GIMISZ-kedvelő és újabb előadásait mindig kíváncsian váró, hálás közönség vastapsában részesültek.
A Kisebbségi Kulturális Alap és Komárom Város által támogatott produkcióval nagy kihívást vállalt rendezője és dramaturgja Bajkai Csengel Mónika. A fülbemászó dallamokhoz párosuló, látványos mozgást betanító koreográfusa Petra Pavlovičová, zenei vezetője és korrepetitora pedig Pálinkás Andrássy Zsuzsanna volt. A további előadások időpontja még pontosítás alatt áll, jövő héten lesz végleges – árulta el kérdésemre a rendező.
Végül íme, a teljes szereposztás, amit a szórólapokról és a beharangozókból is hiányoltunk:
Rómeó – Gál Ádám Vajk
Júlia – Szlatki Réka
Dajka – Jančík Dóra
Lőrinc Barát – Pinke Marián
Mercutio – Szarka Máté
Benvolio – Szalay Balázs
Hercegnő – Tabi Zoé Eszter
Tybalt – Gyetven Attila
Paris – Horváth Zalán
Rosa – Szabó Emma
Lady Capulet – Vörös Zsófia
Capulet – Telekes Levente Károly
Lady Montague – Hovany Dóra
Péter, a Dajka szolgája – Kovács Gábor
Patikus – Soós Péter
Montaguek és Capuletek: Csősz Viktória, Noszkai Lilla, Szántó Anna, Žibrita Rebeka, Cseri Ágoston.
Nagy-Miskó ILdikó, muzsa.sk
