A helyettes államtitkár asszony a szlovák-magyar vegyes bizottság eredménytelenségéről és a külhoni kisiskolák évéről nyilatkozott portálunknak.
A Szlovák-Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság december 11-ei pozsonyi ülése megegyezés nélkül zárult. A bizottsági ülésen részt vett Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára.
Államtitkár asszony, mi történt a pozsonyi ülésen?
A kisebbségi vegyes bizottság három éves fennállása óta minden eddigi bizottsági üléssel szemben csütörtökön nem írtunk alá közös jegyzőkönyvet. Ennek oka az volt, hogy most olyan problémák sokasodnak a felvidéki magyarság előtt, ami nem tette lehető, hogy szó nélkül elmenjünk mellette. A feltett kérdéseinkre a szlovák fél nem adott elfogadható választ.
Milyen problematikus kérdések merültek fel a bizottsági ülésen?
A legfontosabb problémának a közoktatási törvény módosítását tekintem. Ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy tömegével fogják a kisiskolákat bezárni. Azokat a kisiskolákat, amelyek nagyon sok faluban a megmaradásnak, a falu továbbélésének a kulcsai. Ez sokszor nemzetiségtől független. Az, hogy a faluban marad-e energia, attól függ, hogy vannak-e ott intézmények.
A nemzetiségek esetében nagy jelentőséggel bírnak ezek a kisiskolák, mert sok helyen a magyar közösség bástyái, az a közösségi tér, amely köré az egész falu társadalmi élete szerveződik. A statisztikai adatokból tudjuk, hogy a törvénymódosítás leginkább a magyar intézményeket sújtaná. Nem kaptunk egyértelmű választ a szlovák illetékesektől arra, mit gondolnak, milyen hatásai lesznek a törvénynek.
Nem kaptunk választ arra sem, hogy milyen lehetőségek vannak a kisiskolák megmentésére. Mint ahogyan arra sem, milyen lehetőségek lesznek arra, hogy a szülők könnyen elérhető iskolába tudják járatni a gyermekeiket. Ez volt a legfontosabb oka, amiért nem született közös dokumentum.
Emellett persze, sok egyéb oka is volt. Említhetnénk például a kormány mellett működő kisebbségi bizottságot, ahol a magyarok szavazati aránya lecsökkent. A kulturális támogatások megnyirbálása is ide sorolható. Megemlíteném még a nyelvhasználati lehetőségek szűk voltát. Elég, ha csak a vasúti helységnévtábla ügyét emlegetjük. Mindenképpen szólnunk kell a peredi népszavazásról is, ahol egy település lakosságának az akaratát utasította vissza a szlovák kormány.
Ezt követően milyen lépések várhatóak az önök részéről?
Nagyon sok gond van előttünk. Meg kell találni rá együtt a megfelelő válaszokat. Mielőtt elindultunk volna ezen az úton, egyértelműen jeleztük a szlovák fél számára, hogy ezek a legutóbbi fejlemények nem elfogadhatók a számunkra. Elmondtuk azt is, hogy szeretnénk tárgyalni. Szeretnénk közösen megoldásokat találni. De olyan megoldásokat, melyek a felvidéki magyarság számára is elfogadhatóak. Amelyek segítik a felvidéki magyarság megmaradását és gyarapodását.
Hamarosan lezárul a 2013 a külhoni kisiskolák éve program. Miként értékeli az elmúlt egy évet?
A tavalyi óvodák után idén a kisiskolákra fókuszáltunk. Az volt a célunk, hogy megszólítsuk a szülőket. Hiszen a szülők kezében van a döntés, hogy milyen tanítási nyelvű intézménybe íratják gyermeküket. Kerestük azokat a kapcsolatokat, lehetőségeket, hogyan tudjuk korrekt, a valóságnak megfelelő információkkal ellátni őket a döntés előtt. Miután kialakítottuk a programunkat, konzultáltunk magyarországi és határon túli szakmai szervezetekkel. A szülőkkel is felvettük a kapcsolatot.
Több elemből állt a program, ennek keretén belül egy kárpát-medencei körutat is szerveztünk. Így pici szórványtelepülésekre is eljutott a programunk. Mintegy ötezer gyerekkel és a szüleikkel találkoztunk a 22 állomásból álló körúton. Népszerűek voltak a továbbképzéseink az anyaországban. A határon túl területeken pedig régió-specifikus képzéseket tartottunk.
Összeállítottunk egy módszertani csomagot azokról a területekről, amelyeket a különböző külhoni régiókból legfontosabb témaként megjelöltek. Így szerepel többek között a csomagban a differenciált oktatás vagy a művészeti oktatás is. Több felületet fedtünk le ezzel. Ezeket a módszertani csomagokat a kárpát-medencei találkozásokon osztottuk szét a kisiskolák pedagógusai részére.
A programnak volt különleges részterülete is?
Igen, szerveztünk egy magyar gyermekorvos találkozót is, ami igen fontos volt. Kulcsszerepet játszanak azok a közösségek, amelyek kialakulnak egy-egy iskola körül. Ezek a közösségek tudják megszólítani a szülőket, ezek jelentik azt a biztonságos közeget, amelyben biztonságban tudhatja a szülő a gyermekét. A közösségeknek mindig vannak véleményformáló vezéregyéniségeik, ilyenek a gyermekorvosok is. Ezért szólítottuk meg őket, ezért szerveztünk nekik egy konferenciát is.
Pástor Péter, Felvidék.ma
Fotó: Pástor Péter
