Az ókori Brigetio katonavárosának díszes fürdőkomplexuma, csatornázott, padlófűtéses házai kerültek napvilágra a Komárom-Almásfüzitő árvízvédelmi projektben végzett megelőző ásatásokon. A gátépítés során feltárt összefüggő, római kori katonaváros leleteinek megőrzését, a terület téliesítését most 5 millió forintos gyorssegéllyel támogatja a kormány. A fenti témában tartott sajtótájékoztatót a városházán L. Simon László a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, Dr. Borhy László régészprofesszor, Dr. Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja, és dr. Molnár Attila polgármester.
Az államtitkár elmondta, örül annak, hogy olyan városvezetése van Komáromnak, amely elkötelezett a kultúra és az örökségvédelem ügye iránt és ehhez a kormány most is és a későbbiek során minden támogatást megad. Hozzátette Brigetio, azaz Komárom-Szőny területén több évtizedes munkával feltárt polgárváros, és a most előkerült katonaváros maradványai impozáns részt jelenthetnek a római Limes hazai szakaszának egységes turisztikai megjelenítésében. A politikus szerint jövőre benyújtják az UNESCO-nak a Limes magyarországi szakaszára vonatkozó világörökségi kérelmet, melynek része a mi városunk is. Brigetio és környéke régészeti jelentőségét felértékeli, hogy itt több négyzetkilométeren nincs beépítve a volt római város területe, a régészek a felső rétegek eltávolítása után szabadon dolgozhatnak.
L. Simon László szólt arról, hogy a kormány elkötelezett az örökségvédelem ügye mellett, ezt mutatják a meghozott szervezeti és jogszabályi változások, például a Hajógyári-szigeten lévő Hadrianus-palota feltárása, kastélyok felújításának támogatása, vagy a budai Vár Erdélyi bástyája mögötti terület feltárása.
Dr. Borhy László, a városunk római emlékeit 23 éve kutató régészprofesszor elmondta, a gát építése során a megelőző feltárásokon mintegy 400 méter hosszan, helyenként 40 méter szélességben előkerült a katonaváros egy teljes egészében összefüggő, épségben megmaradt részlete. Ebből eddig egy legalább 1000 négyzetméteres fürdőépületet tártak fel, falfestményekkel díszített termekkel, medence-, fűtőrendszer- és csatornamaradványokkal együtt.
A leletek ismeretében a gát nyomvonalát módosították. Közben a még feltáratlan, de a római rétegig lehumuszolt részen további monumentális, eddig ismeretlen rendeltetésű épületek részletei mutatkoztak összefüggően. Ez lehetőséget kínálhat arra, hogy a Római Birodalom pannóniai limes-rendszerének egy látványos részét régészeti parkként mutassák be.
Dr. Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja ismertette, együttműködési megállapodás megkötését tervezik a komáromi önkormányzattal, annak érdekében, hogy a város régészeti, turisztikai és örökségvédelmi területen az egyetem képzéseinek gyakorlati helyszíne lehessen.
Dr. Molnár Attila polgármester ez utóbbival kapcsolatban úgy nyilatkozott kormányzati szándék van arra vonatkozóan, hogy a városunkban feltárt páratlan leletanyag méltó körülmények közé kerülhessen. A városvezetés pedig elkötelezett abban a tekintetben, hogy a volt mezőgazdasági kombinát épülete a közeljövőben múzeumként, illetve az ELTE régészeti tanszékének kihelyezett tudásközpontjaként működjön. Az erről szóló egyezmény előkészítése a napokban kezdődik.
Galéria: Régészeti központtá válhat városunk
